Trump hadat üzen a nagyvárosi bűnözésnek: a Nemzeti Gárda leszámol a káosszal

Donald Trump 2025. augusztus 11-én „felszabadító művelet napját” hirdetett Washingtonban. Bevetette a Nemzeti Gárdát, és közvetlen szövetségi irányítás alá helyezte a Columbia kerületi (Washington, D.C.) rendőrséget. Elnöksége leghatározottabb belföldi intézkedése ez, egyúttal a nyitánya annak az országos hadjáratnak, amelyet a bűnözés és az illegális bevándorlás ellen ígért.

Trump a Columbia kerületi önkormányzati törvény 740-es szakaszára hivatkozva gyakorlatilag szövetségi kézbe vette a helyi rendfenntartást. Közben a Nemzeti Gárda egységeit vetették be azokban a városrészekben, ahol az erőszakos bűnözés elharapózott. A Pentagon engedélyezte további 19 államból 1700 gárdista bevetését, hogy támogassák a bevándorlási szervek munkáját.

„A fővárost elárasztották az erőszakos bandák és a vérszomjas bűnözők, a randalírozó fiatal hordák, a drogfüggők és a hajléktalanok tömege, de ezt többé nem hagyjuk” – jelentette ki Trump hétfői, fehér házi sajtótájékoztatóján. A megfogalmazás nyers, de jól tükrözi azt a feszültséget, amelyet a korábbi kormányok tehetetlensége keltett Amerika fővárosában.

Trump jelenlegi stratégiáját az különbözteti meg a korábbiaktól, hogy egyszerre sürgős intézkedésekkel és hosszabb távú rendszerbéli változtatásokkal próbálkozik. Ahelyett, hogy feltűnést keltő razziákat tartana, amelyek ugyan nagy sajtóvisszhangot váltanak ki, de korlátozott tartós hatásuk van, a kormányzat az ügyintézés hatékonyságára összpontosít, ami bővíti a lehetőségeket. Miközben a gárdisták a logisztikát és az adminisztrációt látják el, addig az ICE (Bevándorlás és Vámvégrehajtás – Immigration and Customs Enforcement)  ügynökei az illegális migránsok felkutatására és letartóztatására irányíthatják figyelmüket.

Nancy Pelosi volt házelnök természetesen a várható heves tiltakozással reagált Trump döntése miatt. A Gateway Pundit portál rámutatott a képmutatásra: a demokraták most azután tiltakoznak a Nemzeti Gárda bevetése ellen, hogy korábban éppen azért kritizálták Trumpot, hogy állítólag nem vetette be a szövetségi erőket 2021. január 6-án.

A washingtoni művelet egyszerre biztosít azonnali segítséget a lakosoknak, és mutat példát más nagyvárosoknak. Kedden már látni lehetett a Nemzeti Gárda egységeit Washington utcáin, miután Trump a rendőrséget szövetségi irányítás alá helyezte. Felfegyverzett gárdisták járőröznek a főváros olyan részein, amelyek korábban veszélyes övezetek voltak a törvénytisztelő polgárok számára.

Chicago következik Trump városi beavatkozási stratégiájában

 Az elnök bejelentette, hogy Washington után Chicago, aztán New York következik. Ez a fokozatos megközelítés lehetővé teszi a szövetségi erőforrások erőteljes összpontosítását egy nagyvárosra, mielőtt kiterjesztenék a műveleteket.

Chicago polgármestere már előre jelezte ellenállását a szövetségi beavatkozással szemben, médiainterjúkban pedig „illegálisnak és költségesnek” nevezte Trump terveit. Az ellenkezés jól mutatja a város és a szövetségi hatalom közötti mélyebb feszültségeket, amelyek miatt a nagyvárosok korábbi próbálkozásai a növekvő bűnözés kezelésében következetesen kudarcot vallottak.

A végrehajtási rendeletstratégia igazolja, hogy a szövetségi kormányzat elkötelezett amellett, hogy minden rendelkezésre álló szövetségi eszközt bevessen a közbiztonság helyreállítására. A Nemzeti Gárda bevetésén túl Trump rendeleteket írt alá, amelyek a készpénz nélküli óvadék szabályozását célozzák, és speciális gárdaegységeket hoznak létre, amelyeket a közbiztonság gyors megerősítésére terveztek. A zászlóégetést büntető intézkedés börtönbüntetést ír elő az amerikai zászló megsértéséért.

A chicagói műveletek katonai tervezése Pentagon-források szerint – akik ismerik az előkészületeket – hetekkel ezelőtt megkezdődött. A tervezés Trump elkötelezettségét tükrözi, hogy módszeresen terjeszti ki a washingtoni modellt ahelyett, hogy találomra avatkozna be.

Az államok reakciója a bevetéssel kapcsolatban jelentősen eltér. A republikánus kormányzók aktívan támogatják a gárda részvételét, a szövetségi együttműködést előnyösnek tartva mind a határbiztonság, mind a közbiztonság szempontjából. A demokrata irányítású államok nagyrészt szabotálják az együttműködést, inkább ragaszkodnak a jelenlegi jogszabályokhoz, amelyek Trump szerint kudarcot vallottak a lakosság védelmében.

A Fehér Ház zsúfolt tárgyalóján Trump az újságíróknak kijelentette, hogy a bűnözés nem pártpolitikai kérdés, és mindenkit érint, függetlenül a politikai hovatartozástól.
A belföldi katonai bevetések alkotmányos hátterét különféle törvények és különleges jogkörök biztosítják. A felkelés elleni törvény például lehetővé teszi az elnök számára, hogy szövetségi erőket vezényeljen, ha a helyi hatóságok nem tudják fenntartani a rendet. A bevándorlási végrehajtási műveletek jogi alapja más, de ezek is lehetővé teszik a Nemzeti Gárda támogatását a szövetségi ügynökségek számára. Egyes libertariánus véleményformálók a Posse Comitatus törvényre (az amerikai hadsereg belföldi rendfenntartásban való részvételét korlátozó jogszabály) hivatkozva kérdéseket vetnek fel a katonai erők polgári rendfenntartásban való részvételével kapcsolatban.

A műveletek pénzügyi forrásai a Védelmi Minisztérium meglévő költségvetéséből és sürgősségi pénzeszközökből származnak. A kormányzat azzal érvel, hogy a bűnözés megelőzése és a bevándorlási jogsértők eltávolítása hosszú távú megtakarítást hoz, amely meghaladja a bevetési költségeket. A csökkenő börtönköltségek, a szociális szolgáltatások kisebb igénybevétele és a biztonságosabb környékek élénkebb gazdasági élete ellensúlyozza a katonai kiadásokat.

A hivatalos adatok szerint a súlyos bűncselekmények száma közel a felére esett vissza az előző év azonos időszakához képest, a betörések majdnem ötven százalékkal, az autólopások pedig több mint harmadával csökkentek. 

A javulás elsősorban azokban a körzetekben mutatkozott meg, ahol a gárdisták és a rendőri erők együttműködve állandó jelenlétet biztosítottak. Ugyanakkor a városrészek közötti különbségek továbbra is érezhetők: a belvárosban és a turisták által látogatott negyedekben jelentősebb a javulás, míg a peremkerületekben élők szerint mindennapi életükben kevésbé érzékelhető a változás.

Kormányzati tisztviselők a gárdisták járőrözte területeken csökkenő utcai bűnözést említenek annak bizonyítékaként, hogy a szövetségi beavatkozás azonnali előnyöket hoz. A lakosok arról számolnak be, hogy biztonságban érzik magukat olyan utcákon sétálva, amelyek korábban az esti órákban veszélyessé váltak.

A demokrata politikusok és balliberális aktivista csoportok részéről érkező ellenállás kiszámítható és intenzív volt. A kritikusok szerint a katonai részvétel a polgári rendfenntartásban sérti az amerikai hagyományokat, míg a támogatók azt állítják, hogy a súlyos bűnözési helyzet kemény válaszokat követel. A vita alapvető nézeteltéréseket tár fel a szövetségi hatalom és a helyi kormányzás között.

Ezeknek a kezdeti bevetéseknek a sikere vagy kudarca nagymértékben meghatározza, hogy Trump kiterjeszti-e a modellt további városokra, vagy a tapasztalatok alapján módosítja megközelítését. Chicago és New York jelentős próbát jelentenek a szövetségi képességek számára abban, hogy javítsák a közbiztonságot olyan nagyvárosi térségekben, amelyek ellenálltak a korábbi beavatkozási kísérleteknek.

(A Gateway Pundit, Breitbart News, CBS News, Christian Science Monitor és a The Epoch Times alapján)