Trump H-1B vízumdíja: 14 milliárd dolláros csapás a multikra

Donald Trump elnök szeptember 19-én aláírt egy rendeletet, amely egyszeri, 100 000 dolláros díjat vezet be minden új, 2025. szeptember 21. után benyújtott H-1B vízumkérelemre. A H-1B egy amerikai munkavállalói vízum, amely kifejezetten magasan képzett külföldi szakemberek számára biztosít ideiglenes munkavállalási lehetőséget az Egyesült Államokban. Az elnöki közleményben a változás az amerikai munkaerő védelmét, a hazai vállalkozások érdekeit és a nemzeti önrendelkezést hangsúlyozta, ám a bejelentést kísérő kommunikációs zűrzavar már az első pillanattól bizonytalanságot keltett.

A zűrzavart az okozta, hogy a bevezetés körüli nyilatkozatok eltértek egymástól. Howard Lutnick, kereskedelmi miniszter, eleinte tévesen azt állította, hogy a díjat évente kellene fizetni, míg Taylor Rogers, a Fehér Ház szóvivője, később pontosította, hogy a díj egyszeri, és csak az új H-1B kérelmekre vonatkozik, nem a meglévő vízumokra vagy megújításokra. Ez az ellentmondás fokozta a bizonytalanságot a vízumtulajdonosok és családjaik körében, és rávilágított, milyen mértékben befolyásolja Amerikát a külföldi munkaerő beáramlása.

A szabályozás szeptember 21-e éjfél után lépett hatályba, és kezdetben tovább növelte a bizonytalanságot. A Rogers által kiadott pontosítás végül egyértelművé tette, hogy a díj csak az új H-1B kérelmezőkre vonatkozik. Ez a késedelmes tisztázás világított rá a kommunikációs hiányosságokra, amelyek miatt az érintettek aggódva figyelték az eseményeket.

A korábbi, mérsékelt költségű H-1B programhoz képest a 100 000 dolláros díj százszorosára emelkedett. Ez a változás gyökeresen átalakíthatja a Szilícium-völgy és más technológiai központok munkaerőpiacát. Eközben a Munkaügyi Minisztérium Project Firewall („Tűzfal projekt”) néven vizsgálatot indított azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek visszaéltek az előző H-1B rendszerrel, ezzel erősítve a díjemelés indokait és a hazai munkaerő érdekeinek védelmét.

A Microsoft, az Amazon és más technológiai nagyvállalatok évi milliárdos többletköltséggel nézhetnek szembe. A Cognizant és más kiszervezéssel foglalkozó cégek, amelyek nagy számban alkalmaznak H-1B vízummal rendelkező szakembereket, szintén súlyos nyomás alatt állnak. Ezek a cégek régóta olcsó külföldi munkaerőre építettek, most viszont kénytelenek lehetnek amerikai munkaerőt alkalmazni, ami erősíti az amerikai gazdaságot és közösségeket.

Az intézkedés célja az amerikai munkaerőpiac védelme. A Trump-kormányzat szerint a túlzott H-1B-használat korlátozta az amerikai dolgozók esélyeit, különösen a technológiai szektorban. A magas díj várhatóan mérsékli a külföldi szakemberek bevonását, előnyöket biztosítva az amerikai állampolgároknak.

Donald Trump elnök emellett bevezette az egymillió dolláros Aranykártya-vízumot a gazdag külföldiek számára, amely gyorsított betelepedést tesz lehetővé. Ez a kettős stratégia egyszerre korlátozza a szakemberek bevándorlását, miközben ösztönzi a tőke bevonását.

A pénzügyi szolgáltatások és az egészségügy is érzik a hatást. A bankok és a kórházak újragondolják toborzásukat, és nagyobb hangsúlyt helyezhetnek a hazai munkaerő képzésére. Emellett az USCIS (United States Citizenship and Immigration Services, az Egyesült Államok Állampolgársági és Bevándorlási Hivatala) világossá tette, hogy a díj csak az új kérelmeket érinti, nem a meglévő vízumok meghosszabbítását.

Az érintett H-1B szakemberek legnagyobb része indiai és kínai állampolgár. India nyilvánosan jelezte aggodalmát, mivel ha hosszabb távon korlátozzák a vízumkiadást, az súlyosan érintheti az ország szolgáltatásexportját és a külföldről hazautalt pénzeket.

A technológiai szektor korábban Trump elnökkel kedvező kapcsolatot ápoló vezetői, most kihívásokkal néznek szembe. Bár sokan támogatták az elnököt, a 100 000 dolláros díjról szóló reform közvetlen terhet jelent üzleti modelljük számára. Néhány iparági vezető ugyan elismeri a reform szükségességét, de jelzi, hogy az ilyen magas költség az innováció rovására mehet.

Az USCIS megerősítette, hogy Donald Trump szeptember 19-én aláírta a Bizonyos külföldiek belépésének korlátozása című rendeletet, amely elindította a H-1B program reformját. A rendelet 12 hónapos hatállyal szeptember 21-től lép életbe. Szakértők rövid távon munkaerőhiányt jeleznek bizonyos szektorokban. Hosszú távon azonban az intézkedés ösztönözheti az amerikai egyetemek és képzőintézmények megerősödését, a hazai szakemberképzés előtérbe helyezését, elősegítve a kulturális kohéziót és az amerikai közösségek erősödését.

A gazdasági hatások nem korlátozódnak a vízumdíjakra. A vállalatok kénytelenek átgondolni terjeszkedési terveiket, és akár új helyszínekre költözhetnek olyan országokba, ahol a szakképzett munkaerő könnyebben hozzáférhető. Kanada és az Egyesült Királyság versenybe száll a visszautasított szakemberekkel, de a nemzeti érdek csak akkor érvényesülhet igazán, ha az amerikai munkaerő és a közösségek mindig elsőbbséget kapnak.

A végrehajtás során felmerülő jogi kérdések tisztázása hónapokat vehet igénybe. Egyes elemzők becslése szerint havi szinten akár több ezer vízumkérelmet is visszautasíthatnak. Ez mérsékelheti a bevándorlás ütemét, így a helyi munkavállalók mindenekelőtt előnyben részesülhetnek.

(A Fox News, Breitbart, National Review, Heritage Foundation, The White House, Reuters nyomán)

Kapcsolódó: