Magyar Péter bizonyította, miniszterelnökként is van ideje Facebook-kommentekben csatározni

Korábban voltak olyan vágyvezérelt gondolkodók, akik arról beszéltek: most, hogy Magyar Péterből miniszterelnök lett, hátha elsősorban a munkára fog koncentrálni, nem pedig a kedvenc platformján, a Facebookon fog beszólogatni mindenkinek, aki számára nem tetsző dolgot ír. Arra amúgy is ott van a trollhadserege. Kiderült, emberfeletti munkabírásával egyszerre képes ellátni mindkét feladatot, így minden folytatódik töretlenül.

Legutóbb például Schiffer Andrást találta be, aki Havasi Bertalan felmentése ügyében mutatott rá a következőre: „A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. § (2) bekezdés b) pontja alapján – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter javaslatára – dr. Havasi Bertalant, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkárát e tisztségéből – azonnali hatállyal – felmentem” – idézte a szöveget, majd hozzátette: „Értem én az államférfiúi bölcsesség és nagyvonalúság bizonyítására irányuló csillapíthatatlan buzgalmat, de ez a határozat sajnos javaslattevő hiányában végrehajthatatlan. Majd legközelebb.”

A Tisza-sereg élén aztán megjelent maga a hadvezér is, hogy azt tanácsolja Schiffernek: előbb „olvasson jogszabályokat”, s csak utána irkáljon „veretes FB-posztot”. Majd rámutatott, Rétvári Bence is kiírt egy hasonlót, de ő törölte is. Bizonyítékul linkelt egy egy 444-cikket, amelynek megfogalmazása olyan nyájasan kormánypártira sikeredett, hogy arra az előző rendszer lakájmédiája is elégedetten csettintene (ha épp nem munkát keresnének).

„Jelen pillanatban létezik kabinetminisztérium, igen, ezt senki sem vitatta. A 444 és a Telex jogtudósai azzal siettek a segítségedre, hogy június 15-ig a kabinetminiszter jogait a Miniszterelnökséget vezető miniszter (kancelláriaminiszter) gyakorolja. Ez igazán remek, de éppen ezért nincsen igazad” – kezdi indoklását. Majd felhívja arra is a doktor miniszterelnök úr figyelmét, hogy a „jogait gyakorolja” fordulat nem azt jelenti, hogy a kancelláriaminiszter egyúttal kabinetminiszterré is válik egyetlen hónapra, hanem csak azt, hogy az adott terminusban őt illetik meg ezek a jogosítványok. „Tehát Ruff Bálint eljár a kabinetminiszter hatáskörében június 15-ig, de szigorúan mint kancelláriaminiszter, hiszen ő kancelláriaminiszteri megbízatást vett át a köztársasági elnöktől, erről szól az esküokmánya. Volt már ilyen a magyar alkotmánytörténetben. Amikor 1941 januárjában Teleki Pál miniszterelnök átvette Csáky Istvántól (aki röviddel utána meg is halt) a külügyi tárcát, nem lett belőle külügyminiszter, hanem miniszterelnökként gyakorolta a külügyminiszter jogait” – magyarázza.

Emlékeztet: amikor 2001 februárjában Orbán kirúgta Torgyánt, egyúttal Boros Imrének arra adott megbízást, hogy amíg meg nem találja Torgyán utódát, tárca nélküli miniszterként gyakorolja a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jogait, helyettesítse azt. „Boros azonban végig tárca nélküli miniszter maradt: így hallgatta meg őt a parlamenti bizottság, így terjesztette elő a miniszterelnök, és erre kapott kinevezést, erről írt alá esküokmányt. A miniszterelnököknek mindig volt viszont jogkörük arra, hogy egy-egy miniszteri szék üresedése esetén rendelkezzenek arról, hogy a betöltetlenség tartamára melyik másik miniszter (vagy éppen a miniszterelnök) gyakorolja annak jogait” – írta.

„A fektcsekkerek ott vezettek meg Téged, hogy a helyettes államtitkár (HÁT) felmentése kezdeményezésének joga a minisztert és nem a minisztériumot illeti meg. Ha az utóbbit illetné meg, természetesen igazuk lenne, de nem így van” – teszi hozzá. Arra is rámutat, hogy kabinetminisztérium még valóban létezik (senki nem is állított egyebet), a kabinetminiszteri tisztség viszont nincsen betöltve. Schiffer meglátása szerint ezért rendelkezik úgy a jogszabály, hogy a kabinetminiszter jogait más, a kancelláriaminiszter gyakorolja. Majd leírja Magyar Péternek, hogyan kellett volna megfogalmazni a határozatot:

„helyesen úgy kellett volna megfogalmazni a felmentési határozatot, hogy azt a kancelláriaminiszter előterjesztésére teszed meg. Nem így szerepelt benne, erre reagáltunk”.

Majd rámutat arra is, hogy a szabályozás nem pusztán jogászkodás. „Először is, ha a jogállam helyreállítása a cél, az odavezető út mégiscsak ott kezdődik – bár kétségtelenül nem olyan látványos, mint egy korábbi miniszter előállítása –, hogy a hatalom akkurátusan betartja még a maga által alkotott jogszabályokat is. Ezt hívják joguralomnak” – magyarázza. Kifejti továbbá, hogy az a rendszerváltás óta kialakult gyakorlat, amely szerint a HÁT-ot kizárólag a miniszter előterjesztésére mentheti fel a miniszterelnök, a közigazgatási személyzet relatív autonómiáját szolgálja. Ez azt hivatott garantálni, hogy egyetlen miniszterelnök se tehesse meg, hogy egy HÁT-ot erős felindulásból egyszerűen kirúg.

A miniszterelnök úr egyelőre még nem reagált erre a bejegyzésre, ahogyan a tiszások sem lepték még el a kommentmezőt, úgyhogy várjuk a fejleményeket.

Kapcsolódó: