Rákosi „vívmányát” nevezi a jövőbe vezető útnak a tiszás képviselő

„Lezárjuk a múltba révedés korszakát – Magyarország újra a jövőbe tekint!” – írta közösségi oldalán Rápli Róbert tiszás politikus, miután Magyar Péter bejelentette, hogy a Szent István-i vármegye helyett pártja a kommunista Rákosi Mátyás nyomdokaiba lép. A Tisza vezetője ugyanis azt mondta néhány napja, hogy középtávon a vármegye elnevezést ismét a megye váltja fel. Ezt a kampányígéretet persze legalább betartják.

„Magyar Péter bejelentése miszerint, a »vármegyéket« ismét megyéknek fogjuk hívni, sokkal több egy egyszerű adminisztratív korrekciónál. Ez egy világos és határozott szimbolikus lépés: végleg lezárjuk azt az időszakot, amely a fejlődés helyett a feudalizmus porlepte díszletei közé akarta visszazárni a hazánkat” – írta a tiszás politikus Facebook-oldalán.

Rákosiról hallgatnak

A magára történelemtanárként hivatkozó Rápli azt állítja, mélyen hisz nemzeti gyökereink, múltunk és hagyományaink ápolásának fontosságában, hiszen egy nemzet identitását a történelme adja. Ugyanakkor szerinte a történelem tisztelete nem jelentheti egy letűnt hűbéri rendszer hamis és megosztó restaurációját.

Arról viszont nem ír a tiszás képviselő, hogy a megye elnevezést a Rákosi-rendszer azon törekvése mentén fogadták el, mely a közigazgatásban is a szovjet minta megvalósítását tűzte ki célul. Ez – ha nem is kimondva, mégis érvényesítve – egyben a „múltat végképp eltörölni” kommunista elvét is követte.

Rápli úgy gondolja, hogy az elmúlt években a Fidesz-kormány egyfajta avítt szimbolikát próbált ráerőltetni a 21. századi magyar közigazgatásra, ami szerinte joggal váltott ki ellenérzéseket a polgárok elsöprő többségéből. Ez persze világnézetből is fakad: ahogyan Rápli beszél a Magyar Királyság intézményrendszeréről, az nem a jobboldali világnézetű emberekre volt jellemző az elmúlt évtizedek Magyarországán, hanem a kommunistákra.

„Mi nem alattvalók vagyunk egy uradalomban, hanem egy szabad köztársaság öntudatos polgárai. Azzal, hogy a hivatali táblákon és a közbeszédben ismét megyékről beszélünk, egyértelmű üzenetet küldünk a világnak és önmagunknak: Magyarország letér a múlt felé vezető zsákutcáról. Visszatérünk egy modern, európai és haladó nemzet útjára” – írja a politikus, mélyen hallgatva a megyerendszer kommunista múltjáról, amely a magyar történelem legsötétebb korszakát idézi fel. Szerinte – és vélhetően több más tiszás politikus szerint is – a kommunista hagyaték jelenti a modern, európai és haladó nemzet útját.

A magyar örökség gyalázása nem kormányzati teljesítmény

A vármegye elnevezés és maga a rendszer a magyar közigazgatás egyik legrégebbi hagyatékának is tekinthető, amely évszázadokon átívelően teremt folytonosságot az évezredes keresztény magyar államiságban. Akár így is fel lehetne fogni azt a valóban szimbolikus lépést – vagyis a megyék vármegyévé nevezését –, amely már az 1990-es rendszerváltáskor is napirendre került. Tehát egyáltalán nem a Fidesz által kisajátítható vívmányról van szó akkor, amikor a vármegye elnevezés használatáról beszélünk.

A vármegye elnevezés így nem a kommunista narratíva szerinti feudális csökevény, ahogyan nem is a Fidesz találmánya. A vármegye elnevezés használata – hogy Rápli szavait használjam – „sokkal több egy egyszerű adminisztratív korrekciónál. Ez egy világos és határozott szimbolikus lépés” múltunk megőrzésére a jelenben, és annak átadására a jövőnek, a kommunisták eltörlésre irányuló szándéka helyett.

Szögezzük le: a magyar épített és szellemi örökség mocskolása nem kormányzati teljesítmény, hanem egyszerű prolihergelés.

Miközben a Tisza Párt a legtöbb kampányígéretéről mélyen hallgat, addig marad a valóban szimbólumértékkel bíró politizálás, amely elsősorban a baloldali szavazótömb igényeit – vagyis inkább szellemi igénytelenségét – igyekszik kiszolgálni. A vármegyék eltörlését egyébként még 2025 decemberében jelentette be be a Tisza a kecskeméti rendezvényén. Ami eddig szimbolika terén a Tisza-kormányzás alatt történt, még Rákosit is tapsra késztetné.

A Mária Terézia-laktanyán már a feliratot is igen gyorsan sikerült visszacserélni Petőfi Sándor nevére, miközben a beígért 480-as benzin bevezetésének időpontját firtató kérdésemre Kapitány István annyit tudott válaszolni: „Jó kérdés!” Az sem tűnik jelenleg egy rossz kérdésfelvetésnek, hogy vajon mikor kezdődik el a valódi kormányzati munka az abszolút filmszínház helyett. Amikor ehhez is találnak példamutatást Rákosi elvtárstól?

Kapcsolódó: