Bankszámlából fegyver: politikai okokból szüntették meg az AFD számláit Németországban

Több német szövetkezeti bank novemberben megszüntette az Alternative für Deutschland (AfD) helyi szervezeteinek számláit. A VerbundVolksbank OWL és a Volksbank in Ostwestfalen megerősítette a számlák lezárását, de banktitokra hivatkozva semmilyen indoklást nem adott a döntésről.

Minden Lübbecke járási AfD-szervezet közleményt adott ki az ügyről. Sebastian Landwehr, a helyi szervezet elnöke azt hangsúlyozta, hogy nem történt szabályszegés és a szervezet továbbra is megbízhatóan működik. A közlemény szerint a banki döntés egyértelműen politikai indítékú volt.

A jelenség nem új keletű. Januárban a Volksbank Düsseldorf Neuss megszüntette egy helyi AfD-szervezet bankszámláját. Tavaly nyáron a Berliner Volksbank zárta be a párt szövetségi adománygyűjtő számláját, miután az Omas gegen Rechts (Nagymamák a Jobboldal Ellen) nevű szélsőbaloldali aktivista csoport petíciót nyújtott be hozzájuk. Szeptemberben a Deutsche Kreditbank megszüntette Sascha Schlösser, az újonnan megválasztott türingiai AfD-politikus számláit és bankkártyáit. Ez a lépés közvetlenül Schlösser tartományi választási győzelme után történt.

A németországi Volksbank-hálózatot sokan úgy emlegetik, mint a „helyi emberek bankját”, ahol minden a tagság akarata szerint működik. Papíron valóban a tagok birtokolják, ők választják a vezetést, és a haszon is visszakerül a közösséghez. A valóság azonban egyre inkább rácáfol erre a szép elgondolásra.

Az utóbbi időben világossá vált, hogy ezek a bankok gyakran nem a helyi emberek érdekét nézik, hanem olyan politikai irányvonalat követnek, amelyet felülről kívánatosnak tartanak. Külső befektetők ugyan nincsenek, mégis úgy viselkednek, mintha bárkitől bármikor megvonhatnák az alapvető pénzügyi szolgáltatásokat pusztán azért, mert nem idomulnak a nekik tetsző gondolkodáshoz. A Börsen-Zeitung szerint joguk van számlákat megszüntetni, de amikor ezt politikai megfontolások alapján teszik, az már nem egyszerű döntés egy ügyfélről.

November tizennegyedikén a Bundestag vitát tartott egy AfD-indítványról, amely a politikai alapon történő számlazárások betiltását kérte. A vita során az AfD két parlamenti figyelmeztetést kapott, miután képviselői hangos „pfuj” kiáltással tiltakoztak. Andrea Lindholz (CSU), a Bundestag egyik alelnöke a viselkedést nem tartotta összeegyeztethetőnek a parlamenti működéssel. Carsten Brodesser (CDU) elismerte, hogy az indítvány jogilag megalapozott, ugyanakkor erkölcsi okokból támogatandónak tartotta a bankszámlák lezárását.

November huszonötödikén a Deutsche Bank felbontotta bérleti szerződését a Családi Vállalatok Szövetsége (Verband der Familienunternehmer) nevű gazdasági szövetséggel, mert októberben AfD képviselőket hívtak meg a szervezet rendezvényére a bank berlini központjába az Unter den Lindenen (Berlin nevezetes sugárútja, a Brandenburgi kapu és a Párizsi tér közvetlen szomszédságában – a szerk.). 

A meghívottak között volt Leif-Erik Holm, az AfD gazdaságpolitikai szóvivője. Marie-Christine Ostermann, a szövetség elnöke korábban bejelentette, hogy a szervezet megszünteti azt a gyakorlatot, amely szerint AfD-politikusokat nem hívnak meg saját rendezvényeikre. Korábban következetesen kerülték a párttal való kapcsolatot, ezért a változtatás teljes szakítást jelentett a korábbi gyakorlattal.

Május elején a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) hivatalosan szélsőjobboldalinak minősítette az AfD-t, noha ezt a minősítést nem bíróság, hanem egy titkosszolgálati szerv mondta ki. A döntés jelentősége abban állt, hogy egy közigazgatási hatóság egy, a parlamentben jelen lévő ellenzéki pártot olyan kategóriába sorolt, amely annak tagjaival szemben azonnal szélesebb megfigyelési jogköröket és különleges állami eszközök alkalmazását tette lehetővé. 

A minősítés óta állami intézmények és magánszereplők egyaránt biztonsági kockázatként kezelhetik a pártot, ami közvetlen hatással lehet a politikai verseny feltételeire. A helyzet komoly aggályokat vet fel a demokratikus egyenlőség szempontjából, mert egy titkosszolgálati minősítés gyakorlati következményei jelentősen szűkíthetik egy törvényesen működő politikai szervezet mozgásterét.

A Deutsche Bahn, a Siemens, a Miele, az Oetker, a Stihl és a Vorwerk az idei szövetségi választások előtt közös kampányokat indítottak, amelyekben kiálltak a „demokrácia” mellett és nyilvánosan jelezték, hogy az AfD bizonyos álláspontjai szerintük nem egyeztethetőek össze a vállalatok „értékeivel”. A kezdeményezés komoly kérdéseket vet fel, mert ezek a nagyvállalatok számottevő társadalmi befolyással rendelkeznek és állásfoglalásaik közvetlen hatást gyakorolhatnak a választókra. Ebben a környezetben különös felelősség hárul rájuk, hiszen gazdasági erejükkel nem gyakorolhatnának olyan politikai befolyást, amely a döntéshozatal pártatlanságát vagy tisztaságát veszélyezteti.

A német jogrend szerint közjogilag szabályozott működésű Sparkassen (takarékpénztár) intézmények egy 2018-as közigazgatási bírósági ítélet alapján kötelesek számlát vezetni politikai pártok számára. Az ítélet az alkotmányban szereplő pártjogokra hivatkozott, tehát az AfD így továbbra is nyithat számlát állami bankoknál.

(A Handelsblatt, Junge Freiheit, The Epoch Times, ZDF nyomán)