Fehérellenes faji kvóták miatt került vizsgálat alá a Nike
„Do the right thing” („Tedd a helyes dolgot”)-feliratú óriásszobor a Nike beavertoni központjában, 2018. március 22-én | Kép forrása: Natalie Behring/Getty Images
Vizsgálat indult a Nike ellen az EEOC-nél, a munkahelyi diszkrimináció elleni törvények érvényesítéséért felelős szövetségi ügynökségnél. Február 4-én a hatóság bírósághoz fordult Missouri államban, miután a vállalat nem tett eleget a kötelező adatszolgáltatási felszólításnak. A hatóság azt vizsgálja, hogy a cég „sokszínűségi programjai” fehér alkalmazottakkal szembeni hátrányos megkülönböztetéshez vezettek-e.
Andrea Lucas 2024 májusában még bizottsági tag volt, amikor elindította az eljárást. Azóta az ügynökség elnöke lett. A vizsgálatot nem munkavállalói panaszok, hanem utólag összegyűjtött nyilvános adatok alapozták meg, ami már önmagában is kérdéseket vet fel a fellépés időzítésével kapcsolatban.
Az America First Legal, Stephen Miller, a Fehér Ház helyettes kabinetfőnöke és belbiztonsági tanácsadója által alapított szervezet a régóta ismert vállalati gyakorlatokra reagálva lépett a nyilvánosság elé. A csoport a vállalati „sokszínűségi programok” elleni fellépésre szakosodott, és már 2024-ben levélben sürgette az EEOC-t a vizsgálatra.
Lucast Donald Trump amerikai elnök nevezte ki 2020-ban, azóta tagja az EEOC bizottságának. 2025 januárjában lett megbízott elnök, novemberben pedig teljes jogú elnök. A szenátus júliusban 52–45 arányban erősítette meg a második, 2030-ig tartó mandátumát. Decemberben közzétett videójában arra buzdította a fehér férfiakat, hogy forduljanak az EEOC-hez, amennyiben fajuk vagy nemük miatt hátrányos megkülönböztetés érte őket a munkahelyükön. A felhívást sokan inkább politikai gesztusként, semmint következetes jogalkalmazásként értékelték. Ezzel párhuzamosan az ügynökség honlapján már elérhető egy útmutató is, amely a vállalati sokszínűségi (DEI)-programokkal kapcsolatos panasztétel folyamatát segíti.
A Nike közleményben reagált az ügyre, amelyben „meglepő és szokatlanul agresszív lépésnek” nevezte a bírósági beadványt, ugyanakkor jelezte, hogy továbbra is együttműködik a hatósággal.
A mostani eljárás nem egy elszigetelt eset, hanem egy hosszabb ideje húzódó folyamat kései állomása, amely a Trump-adminisztráció vállalati sokszínűségi programok elleni átfogó fellépésébe illeszkedik. Ennek keretében az EEOC márciusban húsz ügyvédi irodától kért részletes tájékoztatást a kvótarendszereikről, miközben több, transznemű munkavállaló állítólagos „hátrányos megkülönböztetésével” kapcsolatos ügyet lezárt. A hatósági intézkedés a pénzügyi szektort is elérte: novemberben a Northwestern Mutual kapott hasonló felszólítást.
Ez a döntés irányadóul szolgálhat a Fortune 500-as lista (az Egyesült Államok 500 legnagyobb árbevételű vállalatát rangsoroló összeállítás – a szerk.) szereplőinél alkalmazott faji kvóták jogi megtámadásához. Lucas ugyanakkor igyekezett a fellépést tisztán jogértelmezési kérdésként prezentálni; kijelentette, hogy „a polgárjogi törvény VII. címe faji alapú megkülönböztetést tiltó rendelkezése színvak” – így az ügynökség kötelessége minden munkavállalót megvédeni a diszkriminatív foglalkoztatási gyakorlatoktól, függetlenül azok származásától.
(Az Egyesült Államok Esélyegyenlőségi Foglalkoztatási Bizottsága – U.S. Equal Employment Opportunity Commission nyomán)
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
