Propagandastop van, szociális mentőöv nincs: Ígéretszegéssel indult a Tisza-kormány
Kép forrása: Tisza Párt Facebook-oldala
A Tisza-kormány első hivatalos munkanapján, 2026. május 13-án azonnal kiderült, mennyit érnek a hangzatos kampányszavak: Magyar Péter hidegvérrel besöpörte az első súlyos ígéretszegését. Az új miniszterelnök 2025. július 12-én még határozottan kijelentette, hogy kormányzása legelső napján rendeletben függeszti fel az összes kilakoltatást. Ez a lépés nem politikai luxus, hanem az utolsó esély lett volna annak a több tízezer, javarészt idős devizahitelesnek, akik másfél évtizede élnek a teljes egzisztenciális megsemmisülés peremén.
A május 14-én hajnalban megjelent első kormányrendeletek azonban gyorsan kijózanították a csodavárókat. Miközben a kabinetnek a reklámadó nullázására és a miniszteri hatáskörök átírására azonnal volt ideje a maratoni ülésen, a legkiszolgáltatottabbak védelmére már nem futotta az energiából. A hangzatos moratórium helyett maradt a hallgatás, a kilakoltatási gépezet pedig zavartalanul pörög tovább. A Tisza-kormány a legelső alkalommal hagyta cserben azokat a kisemmizett embereket, akiknek a szavazataival a hatalomba emelkedett.
A frissen megválasztott igazságügy-miniszter,
dr. Görög Márta egyelőre csak egyeztetést ígért a Bankszövetség, a bíróságok és a devizás károsultak képviselőinek bevonásával.
Ha ennek is csak az lesz a vége, hogy „pereljetek, ha tudtok!”, az semmilyen érdemi rendezést nem jelent a százezernyi végtörlesztett vagy a forintosított hitelét még ma is nyögő károsult számára – nem is beszélve az árveréssel fenyegetett, végrehajtás alá vont vagy már kilakoltatott szerencsétlenekről. Különösen aggasztó ez annak fényében, hogy az új pénzügyminiszter az Erste Banktól érkezett, a helyettesei pedig az OTP-ből és az IMF-ből...
A bírósági ítélkezési gyakorlatban azonban látható némi elmozdulás, amely az európai bírósági döntések nagyobb figyelembe vételére mutat,
és egy-két éven belül, vagy akár hamarabb elhozhatja az igazi áttörést a károsultak javára az árfolyamrés tisztességtelensége miatt indított szerződés-érvénytelenítési perekben.
Ugyanis a bíróságok sorra hozzák a felfüggesztési határozatokat azokban a keresetekben, amelyek az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelenségének megállapítását kérik a bíróságoktól, a jogkövetkezményt illetően, az elszámolásban pedig a DH-törvények félretételét.
a fogyasztó olyan helyzetbe kerüljön, mintha a tisztességtelen feltételeket tartalmazó devizaszerződését meg sem kötötte volna.
Ez ugyanis a 93/13-as európai uniós fogyasztóvédelmi előírásokból fakadó jogkövetkezmény. Ezt az Európai Unió Bírósága (EUB) az elmúlt évben négy döntésében is kifejtette – a fogyasztóknak kedvező elévülési álláspontjával együtt – a C-630/23-as, a C-565/23-as, a C-679/24-es és a C-761/24-es ítéleteiben.
Újabb előrelépés a devizás igazságszolgáltatás rögös útján, hogy
a C-1/26-ra tekintettel most már a Kúria is felfüggesztett egy olyan pert, amelyben a vételi és eladási árfolyamon (árfolyamrésen) alapuló semmisségre alapították a kereseti kérelmet
– tette közzé közösségi oldalán a C-630-as ügyben eljáró ügyvéd, dr. Marczingós László.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
