Tűz mellett zenéről, identitásról – interjú Galambos Nándorral, az Ismerős Arcok zenészével

Az Ismerős Arcok a magyar zenei élet egyik legmeghatározóbb együttese, huszonöt éve közvetíti dalain keresztül a magyarságtudatot, az identitás és a hagyományok iránti tiszteletet. Egy hideg téli estén, a tűz melegénél ültünk le beszélgetni a zenekar basszusgitárosával és zenei vezetőjével, Galambos Nándorral a kezdetekről, a legmeghatározóbb pillanatokról és jövőbeli terveikről.

– A zenekar már 25 éves. Hogyan indult a történet?

– Az együttes a rendszerváltás után alakult, amikor az emberek nyitottak lettek az újra felfedezett határon túli magyar irodalom és kultúra iránt. Kezdetben blues-rockot játszottunk motoros találkozókon, ahol eredetileg az amerikai kultúra dominált – amerikai zászlók, amerikai zene. Aztán szépen lassan megjelentek a magyar hagyományőrzők, a lovasíjászok is ezeken az eseményeken. Ez a különleges keveredés segített megtalálni a saját hangunkat.

Eleinte a hétvégi koncertek és a helyi közösségek szórakoztatása volt a fő szempont. Aztán felismertük, hogy az általunk képviselt üzenetnek nagyobb jelentősége lehet. Nemcsak zenélni akartunk, hanem maradandó értéket teremteni.

– Hogyan fér meg egymás mellett a blues és a magyar népzene?

– Mindig is lenyűgözött a blues, és érdekelt, hogyan lehetne ezt a magyar zenei hagyományokkal ötvözni. Van egy barátom, aki egyszer párhuzamot vont Jimi Hendrix és egy palatkai prímás között – ugyanaz az ösztönös erő, az improvizáció szabadsága jellemzi mindkettőt. Ez a gondolat segített megtalálni a hidat a modern és a hagyományos elemek között.

– A Nélküled ma már ikonikus dal, de hogyan született meg?

– A szöveg zenekarunk énekesétől, Nyerges Attilától jött, majd Lecsó (Leczó Szilveszer - a szerk.) korábbi billentyűsünk írt hozzá egy zongorás dallamot. Eredetileg terveztük továbbhangszerelni, de végül úgy döntöttünk, hogy zongorakísérettel tökéletes. Most, a 25 éves jubileumi turnén vonósnégyessel játsszuk, ami új, bensőséges dimenziót ad a dalnak. A Nélküled bizonyos értelemben ma már tőlünk is eltávolodott – annyi helyen játsszák, a stadionoktól kezdve az iskolákig. Ez a dal már nem is a miénk, hanem mindenkié.

A dal hatása különösen akkor mutatkozott meg, amikor először léptünk fel Erdélyben. Egy motoros találkozón játszottunk 2003–2004 körül, és ekkor szembesültünk azzal, hogy milyen erős az ott élő magyar közösségek identitása. Nagy hatással volt ránk, hogy milyen sokat jelent nekik a zenénk.

– Melyik volt a legemlékezetesebb koncert?

– A zenekar több mint 2000 koncertet adott az elmúlt 25 évben. A legmeghatározóbb pillanatok gyakran a kisebb, emberi momentumokhoz kötődnek. Például, amikor egy felvidéki óvodában a Székelykapura bevésték az Egy vérből valók vagyunk sort, vagy amikor Bikfalván, egy távoli erdélyi faluban, a református templom kertjében ültettünk fenyőfákat a Fenyők című dalunk inspirációjára.

A Fenyők egyébként úgy született, hogy a zenekari busz kanyargott Székelyföldön, valahol a hegyek között, és Attila a tájon látta azt az irtást, ahol valamikor rengeteg fenyő állt a hegy oldalában. A látvány ihlette meg a szimbolikus szöveget, amely a magyarság megmaradásáról szól.

– A zenekar most egy különleges táncszínházi produkcióra is készül. Miről szól ez a projekt?

– Egy 1956-os történet köré épül, ahol a mi dalaink szolgálnak narratívának. Tánc és zene együtt meséli el a szabadságvágy és az áldozathozatal történetét. Az ősbemutató március 1-jén lesz Csákváron, de a február 27-i – a kommunizmus áldozatai előtt tisztelegni kívánó –, premier előtti ráadás előadás is nagy sikert hozott.

– A színpadon tehát a dalok új értelmet nyernek?

– Pontosan. Az előadásban az Ismerős Arcok dalai egy egységes történetté állnak össze, amely a szabadságról és az elnyomásról mesél. Az egész vizuálisan is erős élményt nyújt majd, hiszen a táncosok mozdulatai kiegészítik a dalok mondanivalóját.

– Milyen lesz a jövő évi Aréna-koncert?

– Ez eddig a legnagyobb vállalásunk. Egy olyan show-t szeretnénk összehozni, amely látványban és hangulatban is maradandó élményt nyújt. Rengeteg munka áll előttünk, de biztosak vagyunk benne, hogy ez egy felejthetetlen este lesz.

– Milyen jövő áll a zenekar előtt?

– Fontos, hogy mindig legyen valami új kihívás, ami előre visz minket. Az identitásunk és az üzenetünk változatlan, de a zenei eszközökben szeretnénk fejlődni. A vonós turné, a táncszínház, az Aréna-koncert mind olyan kihívások, amelyek segítenek frissen tartani minket. A lényeg, hogy mindig legyen valami új, ami inspirál.

Tormay László

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!