119 éve tértek haza Rákóczi hamvai – emlékmisét tartanak a Szent István-bazilikában

Október 25-én II. Rákóczi Ferenc újratemetésére emlékező emlékmise lesz Budapesten, a Szent István-bazilikában. Bár a nagyságos fejedelem emléke minden magyar ember szívében mélyen ott kell, hogy éljen, az ilyen visszaemlékezések csak még tovább erősítik iránta érzett tiszteletünket. Interjúnk az emlékmise megálmodójával és szervezőjével, László Ferenccel készült.

– Miért pont október végén tartják ezt az emlékmisét?

– A törökországi száműzetésben élő II. Rákóczi Ferenc 1735. április 8-án halt meg Rodostóban, ahol – ott és akkor – el is temették. Hamvait a XX. század elején, 1906. október 28-án hozták haza Magyarországra Thaly Kálmán országgyűlési képviselő és történész kezdeményezésére. A megrendezendő emlékmisével erre az eseményre emlékezünk vissza minden évben, már 2012-től kezdődően.

Mindig az október 28-hoz közeli szombaton tartjuk a szentmisét, így idén ez október 25-én lesz.

– Rákóczi hamvainak hazahozatala akkoriban milyen jelentőségű esemény volt?

– Hatalmas. Meg kell jegyezni, hogy

nemcsak a fejedelem hamvai kerültek ekkor vissza, hanem: Zrínyi Ilona, a fejedelem édesanyja; Rákóczi József, a fejedelem egyik fia; Bercsényi Miklós, a fejedelem fő hadvezére; Csáky Krisztina, Bercsényi második felesége; Sibrik Miklós kuruc ezereskapitány; Eszterházy Antal kuruc tábornagy, illetve Thököly Imre földi maradványai is.

A hamvakat az akkori országhatárig – Orsováig – hajóval hozták, ahol október 27-én, kétszáz főnyi küldöttség élén, Wekerle Sándor miniszterelnök fogadta. Ezután átrakták a vasútra, a vonat 28-án reggel futott be a Keleti pályaudvarra. Itt Bárczy István fővárosi polgármester – ekkor még így hívták a főpolgármestert – mondott beszédet, majd a földi maradványokat díszmenettel vitték át a Szent István-bazilikába. Itt emlékmise keretében felravatalozták őket – kivéve Thökölyt, akit evangélikus lévén a Deák téri evangélikus templomban ravataloztak fel –, a koporsóikat pedig mindenki számára megtekinthetővé tették.

Még aznap délután a hamvakat ismét vonatra tették a Keleti pályaudvaron, és az elindult Kassára. Azért Kassára, mert ez a Rákócziak városa volt, s az édesapja és a nagymamája is itt volt eltemetve a fejedelemnek.

II. Rákóczi Ferencet az ottani dómba helyezték örök nyugalomra, ma is ott nyugszik, de nem egyedül, hiszen itt összesen négy szarkofágban nyugszanak hamvai, a kuruc kor nagy halottai közül hétnek.

Megjegyzendő, hogy Thököly Imre földi maradványait viszont Késmárkra vitték, ő az ottani evangélikus templomban elhelyezett szarkofágban lelt örök nyugodalmat. 

– Visszatérve az idei emlékmisére, mit kell tudnunk róla?

– Hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem politikai esemény, minden évben úgy kapjuk meg az engedélyt a bazilikától, hogy semmiféle aktuálpolitika nem jelenhet meg a mise keretében, s mi mindig tartjuk is ehhez magunkat.

Magát a szentmisét – ami október 25-én, szombaton délelőtt 10 órakor lesz – Rákóczifalva plébánosa, Kómár István atya tartja.

Már hosszú évek óta ő celebrálja az eseményt, amin belül röviden beszél az újratemetésről is, arról, miért is gyűltek össze a megemlékezők. Idén a megemlékezésnek lesz egy szomorú aktualitása, ugyanis hatvankilenc éves korában elhunyt a szintén rákóczifalvai Novák Gyula, aki hosszú ideig volt a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület vezetője. A misén majd rá is emlékezünk.

– Ki áll ennek az évente megrendezésre kerülő eseménynek a hátterében?

– Ez egy valódi civil kezdeményezés, hiszen sem párt, sem semmilyen szervezet nem áll a háttérben.  Én mint magánember – nekem Rákóczi szellemi öröksége az életem része – valamikor átgondoltam, hogy Rákóczi hamvainak hazahozatala méltó megemlékezéseket igényelne. Még 2012-ben megkerestem a Szent István-bazilika vezetését, amely támogatta az elképzelésemet, s azóta az emlékmisét minden évben megtartjuk.

Arra is felhívnám itt a figyelmet, hogy pártpolitikától függetlenül minden olyan civil magyar állampolgár jöjjön el, akinek fontos a Rákóczi-örökség.

Sajnos úgy érzem, a Rákóczi-szabadságharc – amely a leghosszabb magyar szabadságharc volt, hiszen 1703. június 16-án tört ki, és egészen 1711. május 1-ig tartott – nincs kellőképpen értékelve a köztudatban. Kezdeményeztem ezért, hogy június 16. legyen nemzeti ünnep, erről írjanak ki népszavazást, de ezt a kérésemet az illetékesek elutasították.

Azt viszont nagy sikernek értékelem, hogy 2012-ben készíttettem két Rákóczi-szabadságharc-zászlót, és ezeket még abban az évben elvittük Kassára. A fejedelem sírja mellett felállítottunk egy zászlótartót, s ezek a zászlók zászlórúdon mind a mai napig ott vannak, mindenki számára látható módon.