Magyargyűlölet Felvidéken és Erdélyben – Dr. Popély Gyula könyvbemutatója Szatmárnémetiben

A Mi Hazánk Mozgalom szatmári védőbástyájaként munkálkodó Komlódi Lóránd szervezésének köszönhetően kerülhetett megrendezésre a hétvégén Dr. Popély Gyula felvidéki történész legújabb könyvének bemutatója Szatmárnémetiben. A szigetlankai református templom főlelkésze, Rácz Ervin lehetővé tette, hogy a gyülekezeti teremben zavartalan körülmények között valósulhasson meg az esemény.

Az előadás folyamán Vékony Csongor, A felvidéki politika forgatagában (1989–2000) című kiadvány főszerkesztője kérdezte a szerzőt életének ezen időszakáról.

[caption id="attachment_137152" align="aligncenter" width="1200"] Dr. Popély Gyula és Vékony Csongor[/caption]

Bevezetőként a könyv azon részei hangzottak el, melyeket a szerző 1989-ben vetett naplója lapjaira a romániai forradalom és rendszerváltás eredményét látva. Néhány részlet a szerző gondolataiból:

„Az elmúlt negyvenegy év eredménye: tönkretett gazdasági élet, lakossági nyomor,  felhalmozott államadósságok, lezüllesztett kulturális élet, erkölcsileg tönkretett, korrumpált és eldurvult társadalom. Még unokáink is ennek a negyvenegy év kommunista diktatúrának fogják nyögni a következményeit.” (1989. december 25.)

„Tényleges kisebbségi jogok kodifikálására lenne szükség mind Szlovákiában, mind Kárpátalján, mind Erdélyben, tehát valamennyi elcsatolt magyar területen. Persze, az lenne a kívánatos, ha nemzetünk a Kárpát-hazában egy közös politikai államalakulatban egyesülhetne. Erre azonban egyelőre nincs kilátás. De azért az ezt szorgalmazó törekvésekről soha nem szabad lemondani." (1989. december 25.)

„Romániában letűnt ugyan a Ceausescu-diktatúra, a magyargyűlölet azonban megmaradt." (1990. március 22.)

Popély Gyula többször hangoztatta, hogy sajnos a szlovák hazafiság fokmérője a mai napig a magyargyűlölet.

A hallgatóság érdeklődő figyelemmel követte, hogy a rendszerváltás után milyen magyarellenes intézkedések történtek a szlovákok részéről, és hogyan törtek borsot egymás orra alá a felvidéki magyar politikusok. Az elszakított területek második világháború utáni történelméről különösen keveset tanítanak a magyarországi iskolákban, de még annál is kevesebbet hallhattak az elorzott területek egymásról. Ezúttal többek között szó esett a felvidéki magyar felsőoktatási intézmény, a Jókai Egyetem létrehozásának tervéről, melyet végül a törvényhozásban ülő magyarok közül is csupán hárman támogattak; a magyarellenes nyelvtörvényről, melyet egyes felvidéki magyar képviselők azon az alapon szavaztak meg, miszerint lehetett volna rosszabb is; és az 5 százalékos parlamenti küszöb bevezetésének körülményeiről is.



Ahogy a könyvben, úgy az előadás folyamán is megismerhettük annak történetét, hogy az Együttélés Politikai Mozgalom soraiból hogyan távozott Popély Gyula, és mi lett a sorsa az általa létrehozott Magyar Néppártnak. A politikai életúttal párhuzamosan nyerhettünk betekintést az iskolaigazgatóként töltött évei alatt folytatott kulturális küzdelmeibe. Esterházy János gróf rehabilitációs kísérletében oroszlánrészt vállalt, sőt kezdeményezte, hogy iskolája is felvehesse Esterházy gróf nevét. Egyedüli középiskolai igazgatóként tartott ki a bizonyítványháborúban a kétnyelvű bizonyítványok mellett. Többszöri felszólításra sem tett eleget annak az utasításnak, hogy csak szlovák nyelven adja ki év végén a bizonyítványokat.

„A hazáért tett szolgálataiért mindnyájan hálásak lehetünk. Köszönjük áldozatos munkáját!"

– fogalmaz a Magyar Életvédők Egyesülete beszámolójában.

A szatmári előadásra még Nagybányáról is érkeztek fiatalok, akik a vegyes házasságok hátrányaival kapcsolatban tettek fel kérdést a rendezvény végén.

„A vegyes házasság, legyen az akár nemzeti, vallási, vagy rasszbéli alapon helyezkedő – káros a gyermekre nézve. Ez a meggyőződésem. Nyilván kedvező volna – az én felfogásom szerint legalábbis – ha egyszerűen csak hoznánk egy törvényt és ezzel megtiltanánk a vegyes házasságot, de ilyet jelenleg nem fog hozni senki, mi pedig nem vagyunk olyan pozícióban, hogy ezt a kérdést ilyen módon eldönthessük. Tehát azt kell szem előtt tartanunk, hogy mi mit tehetünk annak érdekében, hogy ez az általunk képviselt gondolatkör terjedjen, és megőrizzük legalább a saját magunk és a környezetünk magyarságát igaz magyarnak. Ezt véleményem szerint úgy tudjuk megtenni, hogyha először is szellemi önfejlesztést hajtunk végre folyamatosan és ezt terjesztjük a környezetünkben is" – hangzott el az előadóktól.

Az előadásról készült felvétel hamarosan megtekinthető lesz Vékony Csongor YouTube-csatornáján.

 

a Magyar Életvédők Egyesületének beszámolója

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!