– Óriási szégyen és mulasztás, hogy az elmúlt harminc évben nem oldották meg a térség közlekedési problémáit – véli Lantos János, a Mi Hazánk Mozgalom Komárom-Esztergom megye 2. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje. A politikussal a választási programjáról, a magyar emberek érdekképviseletéről és az orosz-ukrán háborúról is beszélgettünk – írja az Egom24, az esztergomi lokálpatrióta portál. Az interjút alább közöljük.
Bár egyre többen ismerik önt térségünkben, mégis vannak olyanok, akik még nem hallottak Lantos Jánosról. Mikor és minek a hatására kezdett politizálni, mit lehet tudni a civil foglalkozásáról?
– Nehezen lehetne egy pontos határvonalat meghúzni, hogy mikor kezdtem el politizálni, ugyanis 15-16 éves korom óta élénken foglalkoztat a politika. Mindig igyekeztem kivenni a részem belőle. S hogy aztán honnantól lehet azt, kvázi definíció szerinti politizálásnak nevezni vagy sem, az most mellékes. Ami viszont fontos, hogy ezt a tevékenységet már legfiatalabb korom óta egy határozott, nemzeti értékrend mentén folytattam. Jelen pillanatban családi vállalkozásban tevékenykedem és több nemzeti hírportál (Magyar Jelen, Kuruc.info) főmunkatársa vagyok.
Információink szerint civil szervezetekben, mozgalmakban is tevékenykedett. Mit tudhatunk meg ezekről?
– Ez így van. Mint imént említettem, már egészen fiatal koromtól kezdve a nemzeti politizálás hatja át mindennapjaimat, húsz éve ezt csinálom, így nem meglepő, hogy azelőtt is folytattam mozgalmi tevékenységet (Pax Hungarica Mozgalom, Erő és Elszántság, – mely a Betyársereg politikai szárnya –, és az Identitesz által létrehozott közös mozgalom volt), hogy egy politikai párthoz, nevesül a Mi Hazánkhoz csatlakoztam volna 2018-ban, tehát megalakulásának pillanatában.
A Mi Hazánk Mozgalom önt indítja idén Komárom-Esztergom megye 2. számú választókerületében. Hogyan látja Esztergom és térségének jelenlegi helyzetét?
– Egyrészt az ország általános problémái itt is jelen vannak, másrészt nyilván akadnak specifikus területek. Az elmúlt harminc évben a két nagy politikai tömb fontos, nemzetstratégiai kérdésekben lényegében ugyanazt tette. A magyar munkavállalóval szemben mindig előnyben részesítették a multikat. Emlékezzünk rá, maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette ki, nekünk az a jó, ha olcsó munkaerőt tudunk biztosítani számukra. De kottára ugyanazt tették a közbiztonság kezelését illetően, hogy mást ne mondjak, egyedül a Mi Hazánk meri kimondani, hogy létezik cigánybűnözés. Az elmúlt két év pedig, ha úgy tetszik, feltette az egészre az idézőjeles koronát, Covid-ügyben sem volt számottevő különbség. Az ezekből folyó problémák nyilvánvalóan érintik az itt élők mindennapjait. Ezen túlmenően neuralgikus pontoknak látom a közlekedés rendezetlenségét, értve ez alatt a mellékutak minőségét, és azt, hogy reggeli és délutáni órákban például a Budapestre való bejárás szinte emberfeletti türelmet igényel. Óriási szégyen és mulasztás, hogy az elmúlt harminc évben nem találtak erre megoldást: se az M0-ás körgyűrű nem fejeződött be és nem épült egy normális elkerülő út sem.
A többi jelölthöz képest már jóval korábban, tavaly októberben összefoglalta választási programját. Melyek a legfontosabb célkitűzései?
– Az előbb elhangzottak szellemében a Mi Hazánknak akár az ország teljes területén, akár itt, az a célja, – s ezt, mint a párt munkaügyi kabinetjének vezetője még határozottabban mondhatom – az, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a magyar emberek tisztességes béreket kapjanak. A munka világában gyökeres szemléletbeli és strukturális változásokra van szükség. Mondjuk ki, az elmúlt harminc év politikai “elitjét” egy dolgozó ellenes világnézet vezérelte, ezen nincs mit szépíteni. Az emberek életük nagyrészét a munkahelyükön töltik. Egyáltalán nem mellékes, hogyan érzik ott magukat és mennyit visznek haza. Ha úgy tetszik, ez egy nemzetstratégiai kérdés, egészséges nemzet nem gondolható el olyan társadalommal, ahol sok százezren, ha nem milliónyian lelki értelemben betegednek bele azokba a körülményekbe, amelyeket napi szinten élnek át. Bár elsőre talán nem látszik az összefüggés, pedig a Napnál is világosabb. Ez összefüggésbe hozható a nemzeti büszkeséggel is, ugyanis egy nemzet sem lehet igazán büszke magára addig, míg bármely rétegének állapota miatt szégyenkeznie kell. Márpedig ma Magyarországon mintegy 4,5 millió munkavállaló él. Folytassam, miért a legfontosabb kérdés ez?
Sokan elfelejtik, hogy a választókörzet nem pusztán Esztergomból áll. Járt már mind a harminc településen? Milyen visszajelzéseket kap a lakosságtól?
– Igen, jártunk, nem is egyszer. Amelyeket eddig elmondtam, azokat mind megerősítették az itt élő emberek is.
A Régió TV Esztergomnak adott interjújában említi, hogy Máriahalmon él, emiatt sokkal inkább a falvakban élők helyzetét ismeri. Mit gondol, mi a legnagyobb problémája a kistelepülésen élőknek?
– A már imént említett katasztrofális közlekedési helyzeten túl az, hogy helyben igen ritkán találnak munkát, ezért is kénytelenek ingázni akár Esztergomba, akár Budapestre. Ez is rámutat egy sokkal mélyebben fekvő problémára, a multiknak való kiszolgáltatottságunkra. Ma nincs önálló magyar nemzetgazdaság.
A térségünkben teljesen természetes módon egymástól eltérően fejlődnek az egyes falvak. Ön szerint kell-e nagyobb fókuszt fordítani azokra a községekre, ahová kevesebb állami támogatás érkezik, vagy amelyek kevésbé szerepelnek a figyelem középpontjában?
– Természetesen. Nem lehetnek másodrendű állampolgárok.
Beszéljünk egy kicsit a városokról is. Esztergom a magyar katolicizmus bölcsője, Dorog igazi baloldali város. Ön szerint megvalósítható az, hogy mind a harminc település egy és ugyanazon célért, a vidék felvirágoztatásért dolgozzon?
– Őszintén hiszek benne, ha nem így volna, nem vágtam volna bele az egészbe. Léteznek olyan értékrendek, amelyek első ránézésre egymással ellentétesek. De csak addig, míg le nem hántjuk róluk a rájuk rakódott képzettársításokat. Ha már történelmi távlatokból ragadta meg a kérdést, miszerint Esztergom a magyar katolicizmus bölcsője, hadd hívjam segítségül lánglelkű püspökünket, Prohászka Ottokárt, ki hosszú időn át tevékenykedett a városban. Mint ismeretes, megalkotója és hirdetője volt a keresztényszocialista irányvonalnak, tökéletes harmóniába helyezve a keresztény és nemzeti értékrendet a szociális kérdésekkel, a munkások érdekképviseletével, tehát mindazzal, amit ma baloldali gondolatként tartanak számon. Ezt a szintézist 21. századi körülmények között, ahhoz igazodva, de ma is meg lehet és meg is kell valósítani.
Egy korábbi interjújában arról beszélt, hogy a Mi Hazánk Mozgalom Munkaügyi Kabinetének elnöke. Megfigyelhető egy trend miszerint ahogy az országba, úgy a térségbe is egyre nagyobb számban érkeznek külföldi vendégmunkások. Kell-e tartani attól, hogy a magyar emberek kiszorulnak a munkahelyekről?
– Nem is kell messzire mennünk, folyamatosan kapom a híreket arról, hogy nagy esztergomi cégekhez is érkeznek az olcsó indiai vendégmunkások, és megkezdték a magyar munkaerő elbocsátását. Bár az elmúlt években láttuk a kormány óriásplakátjait, miszerint “ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”, ez megint csak amolyan Orbán Viktorosan valósul meg. Mire gondolok? Ő kijelentette korábban, ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit teszek. Nos, mi azt nézzük, amit tesz. És a kép nem túl szép. A kérdésre a válasz az, igen, kell ettől tartanunk. A Mi Hazánk ténylegesen zéró toleranciát hirdet a migrációval szemben. Nem csak szavak szintjén.
Ön szerint milyen eszközökkel és milyen módon lehetne elősegíteni, hogy egyes vállalatoknál ne a külföldről, hanem a helyben élő és dolgozni kívánó munkavállalókat alkalmazzanak?
– Itt egészen rövid és tömör leszek. Nem kell túlmisztifikálni, ehhez politikai akarat kell, ha az megvan, találunk rá megoldásokat is. Az elkeserítő helyzet az, hogy az elmúlt harminc évben még az akarat sem volt meg hozzá…
Harmadik út. Gyakran halljuk a Mi Hazánk Mozgalom politikusaitól azt az irányvonalat, melyet önök képviselnek. A többi politikai csoportosulással szemben önök hogyan kívánják a magyar emberek érdekeit képviselni?
– A legfontosabb talán az, hogy mi valóban a magyar emberek érdekeit kívánjuk képviselni, mert mi a magyarok pártja vagyunk. Minket más nem érdekel. Mielőtt bárki azzal az ellenvetéssel élne, miszerint a többi párt is azt mondja, hogy ők is a magyarokat helyezik előtérbe, nézzük csak meg, valójában milyen érdekeket képviselnek. A magyar érdekek helyett a globalista érdekeket. A balliberális oldal miniszterelnök jelöltje, Márki-Zay Péter nem kizárólag magyar állampolgár, felnőttként egy idegen államra esküdött fel. Nemcsak ezért, hanem sok minden más tette miatt is egyértelmű: ő globalisták magyarországi figurája.
Hogyan vélekedik a másik oldalról?
– Lényegében nem tér el a Fidesz sem, mert náluk pedig az látszik, hogy szavak szintjén szeretnek “szabadságharcolni”, ezzel szemben a valóságban rendre kiderül, hogy a globalistáknak engedelmeskednek. Erre jó példa a sok közül a jelenleg zajló rendkívül tragikus ukrán-orosz háború, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentése, miszerint ide nem jöhetnek idegen NATO-csapatok. Majd a nyilvánosság előtt nem hangoztatva, de mégis megjelenik a Magyar Közlönyben a hír arról, hogy a magyar kormány hozzájárult ahhoz, hogy idegen csapatok érkezzenek hazánkba. Nyilvánvalóan a globalisták óhajának megfelelően. Ebből elég, gyökeresen szakítani akarunk az elmúlt harminc év politikájával, mert látjuk, hogy hová vezetett.
(Fotó: Egom24)
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!