Az ételfutárokról hangsúlyosan akkor hallhatott az ország, amikor megszűntették a kata-alanyiságot, és kiderült, többségükben ebben a vállalkozási formában vannak foglalkoztatva, nem pedig bejelentett munkaviszonyuk van. Ez rámutatott arra is, ez nem volt véletlen, hiszen egyrészt érte meg nekik, de másrészt választásuk sem volt.
Emlékezetes, a kormány tavaly nyáron változtatta meg a katás adózás szabályait, ami nagyban érintette az ételfutárokat, ugyanis ők legtöbbször így dolgoztak. Szeptember 1-től viszont más megoldást kellett találniuk, így ősztől jóval többet kell adóznia annak, aki továbbra is futárként – továbbra is vállalkozóként beszámlázva – szeretne dolgozni.
Ezért adódott a kérdés, az új szabályoknak megfelelően vajon mennyit keresnek most?
Akkoriban felkerült egy videó is a világhálóra, amit a penzcentrum.hu is bemutatott, íme:
@bringasfutar Mi az az átalányadó? Mennyit keres és adózik egy ételfutár? Part 1 #bringasfutarbp #foodpanda #futár #futárélet #kerékpárosvagyok
@bringasfutar Válasz @orobertosays részére Mennyit keres nettoban egy futár? #válaszvideó #válasz #futárélet #futár #bringasfutarbp #magyartiktok #adó
Ha valaki másik munka mellett mellékállásban futárkodik, akkor bruttó 200 ezres jövedelemnél nettó 198 850 forintot vihet haza, ami alapján összesen 1 250 forintot kell csak adóznia.
A második lehetőség, hogy valaki főállásban dolgozik, itt pedig a futár azt veszi alapul, hogy ha a mellékállás dupláját, vagyi bruttó 400 ezer forintot keres valaki, akkor abból nettó 330 810 forint kap kézhez, ami 69 190 forintos adóköltséget jelent. Itt ugyan a bruttó jövedelem a duplája, mint az első esetben taglalt „mellékállásnál”, viszont az adóteher jóval magasabb. Ennek az oka az lehet, hogy főállásban ebből a bruttó bérből vonják le a futár különböző járulékait is az adó mellett.
A harmadik opció, hogy valaki szintén főállású adózóként futárkodik, de bruttó 600 ezer forintot keres. Ilyenkor nettó 530 ezer forintot kap kézhez, ami 70 ezres adó- és járulékterhet jelent. Ez pedig pontosan annyi, mint a bruttó 400 ezret kereső futároknál, így ez a költség nem csökken, legalábbis bruttó 600 ezer forintig ugyanannyi adót és járulékot kell fizetni egy futárnak, mint annak, aki bruttó 200 ezer forinttal kevesebbet szed össze ebben a munkakörben.
De hol a szakszervezet?
Hát ez az, sehol. Hogy miért? Mert nincs is. A futárok lényegében nem számíthatnak specifikusan a számukra létrehozott szakszervezetre, érdekvédelmi platformra. Talán ez is az oka annak, hogy nem értek sikert?
Mindenesetre tény, hogy ez a foglalkoztatási forma és tevékenységi kör az elmúlt években olyannyira robbanásszerűen növekedett meg, hogy egész egyszerűen nem tudták lekövetni.
Azonban nem múlt el nyomtalanul a tavalyi tiltakozás, ugyanis
egy bizonyos Futár Tagozat, mely a KATA-tüntetések alatt létrehozott Facebook-csoportból nőtt ki, szervezkedésbe kezdett. Mostanra már több száz tagjuk van, de több ezresre szeretnék növelni a taglétszámot.
A csoport vezetője, Tóth Gergő úgy véli, lenne igény szakszervezetre is. Igyekeznek is meggyőzni a kollégákat, hogy amennyiben volna szakszervezet, kedvezőbb feltételeket lehetne kiharcolni.
Állítják, ha tavaly ilyenkor lett volna szakszervezet, a katás módostást se tudták volna ilyen könnyen átvinni.
– Abszolút remélem, hogy végre történik valami, mert úgy érezzük, teljesen magunkra hagytak minket. Sokan beszélnek rólunk, de ezek csak szavak – fogalmazott egy portálunknak nyilatkozó ételfutár.
– Az elmúlt 1 év ráébresztett minket arra, ha mi nem szervezzük meg magunkat, továbbra is megcsinálhatnak velünk mindent, így bízok benne, létrejön egy erős szakszervezet, melyet már nem lehet megkerülni, és keményen kiáll az érdekeinkért
– nyomatékosította. Hozzáfűzte: ahogy más ágazatoknál van szakszervezet, ez nekik is jár.
(Kiemelt kép: Illusztráció – Getty Images)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
