9.2 C
Budapest
2021. március 4., csütörtök
Magyar Jelen
Jeles napok

Megjelent gróf Széchenyi István Hitel című műve

“Homály és tévedés elhárítása végett az olvasót mindenekelőtt szükségesnek tartom arra figyelmeztetni, hogy én ezen kifejezést: hitel; azon értelemben veszem, melyet a közéletben a “creditum” jelent…” 185 éve, 1830. január 28-án jelent meg Széchenyi István Hitel című műve, amely a magyar reformmozgalom programjává vált.

Széchenyi István gróf a 19. század első felében megindult nemzeti liberális reformmozgalom egyik kezdeményezője és legjelentősebb személyisége volt. 1815 és 1825 között többször bejárta Nyugat-Európát, és a fejlett polgári államokban tapasztaltak alapján több területen is változtatni kívánt az elmaradott hazai állapotokon. 1822-ben angliai mintára meghonosította Pesten a lóversenyeket, 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet. Az 1825-ben megnyílt országgyűlés alsó táblájának ülésén egy évi jövedelmének kamatát felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.

1827-ben Pesten létrehozta a Nemzeti Kaszinót. Részt vett a dunai gőzhajózás életre hívásában, 1835-37 között királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását, oroszlánrésze volt az első állandó pest-budai Duna-híd megépítésében. Bankot és gyárakat alapított, támogatta a magyar színház ügyét, ösztönözte a bortermelést és a selyemhernyó-tenyésztést. Az 1840-es években nagy sikere volt a Tisza-szabályozás és a balatoni gőzhajózás megindítása. “Az erős ellenáll, a gyenge kétségbeesik.” Első könyve, a röpiratként is aposztrofált Lovakrul 1828-ban jelent meg, új korszakot nyitott a magyar lovas kultúra történetében. Következő műve, az 1830 januárjában megjelent a Hitel a kibontakozó magyar reformmozgalom programjává vált.

A mű megírásához az vezetett, hogy Széchenyi a birtokai fejlesztésére 10 ezer forint hitelt szeretett volna felvenni, az osztrák bank azonban fedezet hiányában elutasította. Széchenyi művét “Honunk szebb lelkű asszonyinak” ajánlotta, és már a legelején, a Tudnivaló címszó alatt megmagyarázta könyvének címét: “Homály és tévedés elhárítása végett az olvasót mindenekelőtt szükségesnek tartom arra figyelmeztetni, hogy én ezen kifejezést: hitel; azon értelemben veszem, melyet a közéletben a „creditum” jelent, ami nem egyéb, mint bizonyos lekötelezések által más kezében lévő ingó vagy ingatlan vagyonunkrúl nyert bizodalom és bátorság.

Mennél nagyobb bizodalmat s bátorságot nyújthat valaki az ő kezei közt lévő vagyonunkrúl, annál több hitele – credituma van; s mennyivel nagyobb bizodalommal s bátorsággal bírja a közönség saját javait másoknál, annál tökéletesbnek mondatik azon ország hitelállapota.” Széchenyi nem titkolt célja az volt, hogy művével rádöbbentse a nemességet: az ország társadalmi-gazdasági átalakítását saját jövőjének érdekében is végre kell hajtania.

A Hitel központi gondolata: a magyar gazdasági életben hiányzik a befektetés, mert nincs hitel, ennek hiányában pedig a birtokos nem tudja korszerűsíteni elavult gazdaságát. Hitelt pedig azért nem kap, mert az ősiség elavult intézménye akadályozza a nemesi birtokok szabad adásvételét. Széchenyi sorra vette kora mezőgazdaságának, kereskedelmének égető kérdéseit, majd világosan megmondta: “Mit kell tenni és min kell kezdeni?” A polgári átalakulás vezető erejét elsősorban a főnemességben látta, tőlük várta a jobbágyok felszabadítását is, amelyet az örökváltság útján képzelt el. A mű kirobbanó sikerét mutatja, hogy még abban az évben két magyar és három német kiadása jelent meg.

Nézeteivel azonban nem mindenki értett egyet, állásfoglalásukat Dessewffy József gróf foglalta össze A Hitel czímü munka taglalatja címmel. Erre válaszul adta közre Széchenyi a Világ című munkáját 1831-ben. 1832-ben írta meg a Stádiumot, amelyben tizenkét törvényjavaslatba foglalta követeléseit. Utóbbinak magyarországi megjelentetését a cenzúra nem engedélyezte, ezért külföldön nyomtattatta ki.

(Forrás és kép: MTI/cultura.hu)

További híreink

Ma van a magyar költészet napja – Latinovits Zoltánnal emlékezünk

Joó György

Csortos Gyula 75 éve halt meg

Dunai Tibor

Hetvenhat éve kezdődött Drezda terrorbombázása

Irányi Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben