Habár még az év fele sem telt el, hamarosan tárgyalja a jövő évi költségvetést a parlament. Mi lehet az oka ennek az évek óta tartó szokásnak, mit mutat eddig 2023-as év és mit lehet tudni a 2024-es előrejelzésekről?
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón bejelentette: a költségvetési hiány a jelenlegi tervezet szerint a jövő évben 2,9 százalék lesz. A szankciók kivezetése esetén a költségvetés mozgástere igencsak megnőne, az ország helyezte jóval könnyebbé válna. A háborús helyzet miatt a honvédelemre több mint a GDP két százalékát fogják költeni. Jövő évre hat százalékos inflációt prognosztizálnak, ami pluszfeladatokat – például nyugdíjkorrekciót – ró a kormányra. A végleges számokat viszont majd akkor látják, amikor a költségvetést az Országgyűléshez benyújtották. A gazdasági növekedés esetében a szakemberek 3,5-4 százalék közötti növekedést tartanak reálisnak. A kormány viszont úgy gondolja, hogy az idei év nehézségei után komolyabb, négy százalékos gazdasági növekedés is lehetséges. Gulyás Gergely kérdésre elmondta:
jövőre is lesz extraprofitadó, a fizetéskötelezettség marad, a mértéke viszont csökkenhet.
A miniszter megjegyezte: a csökkentés nem mindenkit érint egyformán, a részletekről a költségvetés végleges változatánál tud majd a kormány tájékoztatást adni.
De mi is tulajdonképpen a költségvetési törvény? Ez emeli törvényszintre az adóbeszedést, ami tulajdonképpen az államhatalom fellépése a polgáraival és a vállalkozóival szemben. Ez akkor tisztességes, ha emögött törvény áll, amit a többség támogat, és kijelöli a kiadási tételeket, amelyekkel onnantól kezdve az intézmények nyugodtan tudnak számolni. Továbbá megadja azt a gazdaságpolitikai keretet, amihez az állampolgárok, a családok, az intézmények igazodni tudnak. Tehát a lényeg a biztonság és az igazodási lehetőség lenne, ami azonban a májusi benyújtással nem biztosított, hiszen az idei évi számok is bizonytalanok, nem beszélve a geopolitikai instabilitásról, ami az utóbbi években jellemzővé vált. A kormány mégis rendszeresen tavasszal-nyáron terjeszti be, az eredeti verzióhoz pedig rendszeresen hozzá is kell később nyúlni, ennek pedig sem közgazdasági-, sem logikai értelemben nincs racionalitása.
Az idei – rendeleti – költségvetést nézve –
március végéig az államháztartás központi alrendszere 2 089,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2 019,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 18,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 89,6 milliárd forintos hiányt mutattak.
Márciusban a központi alrendszer 564,6 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 875,7 milliárd forintos deficittel. A központi alrendszer januártól március végéig mért kiadásai mintegy 12%-kal haladták meg az előző év első három hónapjának kiadásait.
A tervek szerint 2023-ban a kormány a költségvetési hiány mértékét a GDP 3,9 százalékára, az államadósság-mutató értékét pedig 70 százalék alá tervezi leszorítani, azonban ezek csak tervek, nem tudni, milyenek lesznek a számok az év végére.
Hasonló a helyzet az úgynevezett Konvergencia Program esetében is – 2023-ban 1,5 százalékos, míg 2024-ben 4 százalékos növekedést valószínűsít a kormány, ezt követően a magyar gazdaság éves szinten 4 százalékot meghaladó mértékben bővülhet, azonban a valós adatokig ezek is csak becslések. Mint, ahogy az is, hogy Magyarország államadóssága tovább csökkenhet. A kormány előrejelzése szerint 2025-re előreláthatólag a bruttó hazai termék 63,9 százalékára mérséklődik.
A központi költségvetés adóssága például 2023. március végéig 1813,5 milliárd forinttal növekedett a következő négy tényező eredményeképpen:
– Az első tényező, amely növelte az adósságot a nettó forintkibocsátás 1103,1 milliárd forint összegben, ami a költségvetés hiányát finanszírozza.
– A második – szintén növelő hatású – tényező a nettó deviza-kibocsátás, amely 1407,5 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát.
– A harmadik – fentiekkel ellentétes, csökkentő hatású – tényező a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése, amely az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 627,9 milliárd forinttal csökkentette.
– A negyedik – további csökkentő hatású – tényező a deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt bekövetkezett mark-to-market betétállományok csökkenése 69,2 milliárd forint összegben.
A költségvetés forintadóssága március végéig 1103,1 milliárd forinttal növekedett, és 34 878,7 milliárd forintot ért el, a forint adósság a teljes államadósság 73,6%-át teszi ki. 2022 decemberében ez az arány 74,1% volt.
Közben pedig „az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország” – mondta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke csütörtökön, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 53. küldöttgyűlésén, Székesfehérváron.
Kovács Árpád A világ- és a magyar gazdaság államháztartás pozíciói és kilátásai 2023 tavaszán című előadásában az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy
a fogyasztói árindex februárban 25,4 százalékos volt, de 2024 nyarára 3 százalék körülire eshet, miközben az államadósság jóval 70 százalék alá csökken jövő év végére,
és az államháztartási hiány is 2,9 százalék körül alakulhat.
Hozzátette: a magyar GDP idén 1 százalék körüli, jövőre már 3,5-4 százalék közötti növekedést mutathat, míg az év végére 10 százalék alá csökkenő infláció mellett 2024-ben sokkal jobb inflációs környezet várható – ami persze egybecseng Gulyás Gergely kormányinfón elmondott szavaival.
Az euróval kapcsolatos ígéretek azért is könnyelműek a KT-elnök részéről, mivel 2019-hez képest 20 százalékot romlott az árfolyam. A románoknál ezzel szemben például az árfolyam némi tudatos gazdaságpolitikának köszönhetően évek óta tartja magát és ők belátható időn belül csatlakozni is fognak az euróövezethez – kérdés persze, hogy ez jó-e nekik vagy nem.
A növekedéssel és hiánnyal kapcsolatos számokból pedig rendre kifelejtik az ársapkákat, amelyek hosszú távon egyre tarthatatlanabbak, kivezetésük pedig minél később történik meg, annál nagyobb ugrás várható a fixáras termékek áraiban. Az már nagyjából általános vélekedés, hogy a hatósági áras termékeken elvesztett árrést a kereskedők beépítik más termékekbe és értelmetlen azt gondolni, hogy az ársapka eltörlésével ezeknek a más termékeknek – sajt, tej, paradicsom, felvágottak, csirkén kívüli húsáruk stb. – árait majd lecsökkentik, mivel a gazdaság alapvetően a kereslet-kínálat mozgására épül. Ameddig van kereslet a magas árú kínálatra, addig a kereskedők bolondok lennének csökkenteni azt, ha pedig a közvetlen környezetünkben körbenézünk, nem nagyon látni üresen élelmiszerüzlet parkolót. Sőt.
Tehát ameddig a gazdaság lakossági szinten továbbra is így pörög, az a kormánynak egy jó visszajelzés arra, hogy „mindent jól csinálnak”. Addig bármennyi akkumulátorgyár-beruházást bejelenthetnek, bármennyi termőföldet elvehetnek, ameddig a külföldről behozott zöldségre, gyümölcsre, húsárura is változatlan a kereslet, és persze ugyanez a helyzet a költségvetéssel is. Bejelenthetik, módosíthatják az év bármelyik szakában, ameddig az áfa-bevételek rég nem látott szinten pörögnek, addig kérem, nincs itt semmi látnivaló.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
