28.1 C
Budapest
2022. augusztus 13., szombat
Magyar Jelen
HírekJeles napokKultúra

Negyvenkét éve tért haza a Szent Korona

Negyvenkét éve, 1978. január 5-én tért haza a Szent Korona az Egyesült Államokból. 

Negyvenkét évvel ezelőtt, 1978. január ötödikén éjjel tíz órakor ritka vendég ereszkedett le a Ferihegyi repülőtér betonjára: az Amerikai Egyesült Államok elnökének második különgépe, az Airforce Two. Állami, társadalmi és egyházi személyiségek népes csoportja várakozott rá . A repülőgépen a Szent Korona, 33 évi távollét után, hazatért oda, ahová mindig is tartozott: Magyarországra. Vele együtt érkeztek haza a koronázási jelvények: a palást, az országalma, a jogar és a kard.

Január 6-án a koronázási jelvényeket Cyrus Vance akkori külügyminiszter hozta az Országházba, és ünnepség keretei között adta vissza a Szent Koronát a magyar népnek. A nemzeti ereklyéket a koronázási palást kivételével 2000 óta itt is őrzik.

A korona már az Árpádok alatt előbb a királyi hatalom, majd az ország jelképe lett. Ezt tetőzte be Werbőczy Hármaskönyve (1514), amely megfogalmazta a Szent Korona-tant. Ennek értelmében a Szent Korona jogi személy, a magyar állameszme megtestesítője, teste az ország földje, tagjai az ország polgárai, a Szent Korona a hatalom és jog forrása.

A korona az évszázadok során számos viszontagságon ment keresztül: elrabolták, elásták, elzálogosították, külföldön őrizték, a rajta lévő kereszt elferdülését vélhetőleg egy 17. századi sérülés okozta.

A Szent Koronát és a koronázási ékszereket a második világháború végén előbb egy veszprémi múzeumi óvóhelyre, majd Kőszegre vitték a visszavonuló nyilasok. 1945. március 27-én az ausztriai Mariazellbe, majd a Salzburg melletti Mattsee községbe került, ahol április 26-án éjjel egy hordóban elásták. A koronaőrök végül amerikai fogságba kerültek, így jutott a Szent Korona az amerikai hadsereg kezére. Már 1945-ben az Egyesült Államokba szállították, ahol 1945 és 1953 között nyolc helyen is őrizték, végül Fort Knoxban egy páncélteremben raktározták el őket.

A második világháború után több amerikai és magyar kezdeményezés született a korona hazaszállítására, de a tervek megvalósítását a hidegháború meghiúsította. Az amerikai vezetők az 1970-es évek elején kezdték fontolgatni a visszaadást, akkor, amikor igyekeztek országuk kapcsolatait normalizálni a közép- és kelet-európai szocialista országokkal. 1977-re a magyar-amerikai viszonyban jelentős javulás következett be.

A korona és a koronázási ékszerek visszaadására vonatkozó döntést Jimmy Carter elnök hozta meg, aki számára az ereklyék visszajuttatása nem politikai, inkább lelkiismereti és erkölcsi kérdés volt, lévén azok egy nemzet múltjának, államiságának szimbólumai, amelyek távollétét jogos tulajdonosuktól, a magyar néptől nem támasztotta alá nemzetközi szerződés. 1977. október végén titkos tárgyalások kezdődtek az átadás kivitelezéséről, de miután ezek híre kiszivárgott, heves vita bontakozott ki: többen ellenezték azt a Kongresszusban, tiltakozott a magyar emigráció egy része is.

Az amerikai és a magyar kormány közös nyilatkozata a visszaszolgáltatásról 1977. december 16-án született meg. Ennek értelmében a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket nem a fennálló rendszernek, hanem a magyar népnek adta vissza “az amerikai népet” képviselő delegációt vezető Cyrus Vance külügyminiszter. Az amerikaiak azt is kikötötték, hogy a koronaékszereket nyilvánosan állítsák ki.

A Szent Korona 1978. január 5-én került ismét magyar földre a koronázási jelvényekkel együtt. Másnap a Parlamentben Cyrus Vance kis ünnepség keretében adta át az ereklyéket a magyar nép meghívott képviselőinek. Az ünnepségen Kádár János nem vehetett részt, ez az amerikai kormány kikötése volt.

Politikai és egyházi vezetők mellett Illyés Gyula költő, Varga Imre szobrász, Kocsis Zoltán zongoraművész és Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós is ott volt az átadáson. A Szent Korona átadásának napján Liszt Ferenc Koronázási miséje hangzott fel a Mátyás-templomban.

A koronát és a jelvényeket restaurálás után a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, ott állították ki két évtizeden keresztül. Az Országgyűlés által 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén a Szent Koronát az országalmával, a jogarral és a karddal együtt ünnepélyes keretek között átvitték az Országház épületébe, a palást a múzeumban maradt speciális tárolási igénye miatt. A koronázási ékszerek azóta a Parlament kupolacsarnokában láthatók, 2011 közepe óta a Honvéd Koronaőrség őrzi őket. A Szent Korona hiteles másolata Székesfehérvár tulajdonában van.

(Origo, Múlt-kor, Zempléni Múzsa nyomán)

További híreink

A csata folytatódik: Nem választhatja meg alelnökeit Jakab Péter

Kiss Albert

Dunaújvárosban és Nagyvenyimben túrázott a tél első hétvégéjén a MÖM és a ‘Sereg

Faragó Dániel

Bőr alá ültetett chippel lehet igazolni a “védettséget” Svédországban

Faragó Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben