28.1 C
Budapest
2022. augusztus 13., szombat
Magyar Jelen
BelföldHírek

Nem mindennapi látvány a bivalyvonulás

Szerdán a reggeli órákban hajtották át az 52-es főúton a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság százhúsz bivalyát. A csorda a szabadszállási Zab-székről a fülöpszállási Kígyós-háti Állattartó Telepre vonult.

A mezőgazdaság gépesítését követően a bivalyok száma drasztikusan lecsökkent az országban. A meglévő állomány nagy része a nemzeti parkok területén, a Balaton-felvidéki, a Fertő-Hansági, a Hortobágyi, a Körös-Maros és a Kiskunsági Nemzeti Parkban él. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság bivalyállománya a legnagyobb Magyarországon. A DNS alapú vérvizsgálat segíti a származás nyilvántartását, a tenyésztési vérvonalak meghatározását és a jobb minőségű állomány elérését.

– A bivaly a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság életében nagyon nagy szerepet tölt be. Az állomány létszáma megközelítőleg ezerre tehető. Létszámukból adódóan három helyen is van lehetőségünk legeltetésükre. A bivalyokkal a sűrűben benőtt vizes élőhelyeket, gépekkel nem kaszálható tómedreket, csatornapartokat kezeljük – mondta el lapunk érdeklődésére Klucsai Dávid, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tenyésztésvezetője.

Az állatok szívesen elfogyasztják a sást, nádat és egyéb vízinövényt, valamint igénylik a vizes, dagonyázásra alkalmas helyeket, ebből adódóan jelentős szerepet töltenek be a természetvédelmi rehabilitációban. A bivalyok legelésükkel és taposásukkal felnyitják e területeket, nyílt vízfelületeket hoznak létre, valamint megakadályozzák az özönnövények elszaporodását és a túlzott nádasodást, nagyban hozzájárulva a szikes mocsarakra jellemző fajgazdag madárvilág visszatelepüléséhez. A legelésük miatt rövidebb füvű gyepek megfelelő költőhelyet és táplálékforrást biztosítanak például a godák, bíbicek, cankók és gulipánok számára.

A bivalygulyák ma már a Vesszős-széken kívül a mórahalmi Nagyszéksós tónál, a Fülöpszállás melletti Kelemen-széken és a Szabadszállás melletti Zab-széken tartják karban a zsiókával, náddal, kákával benőtt szikes tómedreket.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén elsőként a pusztaszeri Vesszős-székre kerültek bivalyok 2004-ben. Ott egy teljesen benádasodott szikes tavat sikerült helyreállítaniuk, és nyílt vizű, madarakban gazdag élőhellyé alakítaniuk. Ez a területkezelés mintaként szolgált több élőhely-rekonstrukciós projektnek.

(baon.hu)

További híreink

Toroczkai a 444-nek: “Felnyitnánk az ügynöklistákat, ellenezzük a Pride-ot és egyik tömbbel sem kötünk koalíciót”

Faragó Dániel

Hamarosan még keményebben lép majd fel a Facebook az “álhírekkel” szemben

Irányi Dániel

A plázától a parlamentig – LMBTQ-lobbi a mindennapokban

Faragó Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben