2025. március 18-án a német Bundestag 512–206 arányban megszavazta az adósságfék átalakítását, amely eddig alkotmányos korlátot szabott az állami költekezésnek. A Bundesrat* gyors jóváhagyásával ez a döntés több mint 500 milliárd eurós infrastrukturális és védelmi kiadások előtt nyitja meg az utat, egy olyan koalíció vezetésével, amelyben a Friedrich Merz vezette CDU/CSU, az SPD és a Zöldek egyesítik erőiket.
A reform gyökeres fordulatot jelez Németország évtizedek óta tartó szigorú gazdálkodási politikájában. Az adósságfék enyhítésével a kormány 500 milliárd eurót szán az infrastruktúra – utak, iskolák, energiahálózatok – korszerűsítésére és a honvédelem erősítésére. Ebből – a Zöldek és az SPD nyomásgyakorlásának köszönhetően – 100 milliárd eurót klímavédelmi kezdeményezésekre különítenek el. Németország számára óriási a tét: a siker azon múlik, vajon képes-e látható eredményeket felmutatni, amelyek igazolják a hatalmas adósság felvételét. Ha ez nem sikerül, a szavazók bizalma megrendülhet, különösen azoké, akik a CDU/CSU-tól a gazdaság élénkítését várták – méghozzá a felelős gazdálkodás feladása nélkül.
Ez a merész szakítás az évtizedes pénzügyi fegyelemmel nem csupán a gazdaság jövőjét, hanem a hagyományos konzervatív értékekbe vetett bizalmat is kockára teszi – különösen a CDU/CSU támogatói körében, akik Merz kompromisszumait árulásnak érzik.
A gazdasági kockázatok jelentősek. A Moody’s becslése szerint Németország hiánya a GDP 2,5 százalékával nőhet, az adósság-GDP arány pedig két év alatt 5 százalékponttal emelkedhet. A rossz gazdálkodás megterhelheti az államkasszát, növelheti a kölcsönköltségeket, és veszélybe sodorhatja Németország kiemelkedő hitelminősítését. Infláció is felütheti a fejét, további nyomást helyezve a már most bizonytalansággal küzdő német családokra. A CDU/CSU évtizedek óta a pénzügyi önmérséklet bajnoka volt – ez az adósságvezérelt fordulat sokak szemében a nemzeti érdekek elárulása.
Európa jövője német kezekben?
Németország pénzügyi döntései egész Európára kihatnak. Az adósságfék átalakítása példával szolgálhat más nemzeteknek, hogy lazítsanak saját szabályaikon. Rövid távon ez élénkítheti a kontinens gazdaságát, de hosszú távon alááshatja az EU pénzügyi egységét, amely az euró stabilitásának alapja. Egy eladósodott Németország gyengítheti az eurót, növelheti a kölcsönköltségeket, és megnehezítheti az Európai Központi Bank dolgát az árak kordában tartásával kapcsolatban.
Ha az 500 milliárd euró valóban korszerű infrastruktúrát és erős hadsereget hoz létre, az növelheti Európa felkészültségét a várható geopolitikai viharokra. Ám ha a forrásokat elpazarolják vagy felelőtlenül költik el, az tovább mélyítheti az európai megosztottságot, és csorbíthatja Németország hírnevét. A CDU/CSU döntése nemcsak Németországot érinti: veszélyezteti Európa egységét, és aggodalmat kelt az adósságcsapda miatt, ami az egész kontinenst sebezhetővé teheti.
„Színjáték, hogy a CDU/CSU és az SPD a régi Bundestag elé viszi ezt a szavazást” – fakadt ki Tino Chrupalla, az AfD társelnöke, rámutatva, hogy a távozó parlament alig pár nappal az új, 2025. március 25-én megalakuló Bundestag előtt fogadta el a reformot.
Merz a koalíció érdekében súlyos engedményeket tett: 50 milliárd eurót különített el klímavédelemre és gazdasági átalakításra – olyan célokra, amelyeket a Zöldek erőltettek rá, de a konzervatív szavazók elutasítanak. Emellett a honvédelmi kiadások fogalmát is kiszélesítette, beleértve a hírszerzést és a polgári védelmet, amit sokan a katonai erő valódi fejlesztése ellentéteként látnak.
A leendő kancellár szigorú pénzügyi fegyelmet ígért a választások előtt, ezzel nyerve meg az adósság miatt aggódó németeket. Ám hatalomra kerülve – koalíciós partnereinek kedvezve – azonnal irányt váltott. Egy Forsa-felmérés szerint a választók 55 százaléka – köztük sok CDU/CSU-támogató – úgy érzi, becsapták őket. A sürgős szavazás, amelyet egy leköszönő parlament erőltetett át, csak olaj a tűzre: a német szavazók ezt árulásnak élik meg. Merz hívei konzervatív elvekre épülő gazdasági megújulásra számítottak, nem pedig hitelfelvételre és a baloldali szeszélyek kiszolgálására.
A kancellárjelölt ígéretei és tettei közötti szakadék sok CDU/CSU-hívőt kiábrándított. Ők a hatékonyságra és a pénzügyi fegyelemre épülő fellendülésben hittek, nem pedig az eladósodásban vagy a Zöldek radikális terveinek támogatásában.
Az 50 milliárd eurós klímakeret különösen felháborító azok számára, akik szerint ez nem a sürgős nemzeti érdekeket – mint például a munkahelyteremtés vagy az infrastruktúra – szolgálja, hanem idegen eszméket. Ez a pálfordulás nem pusztán politikai botlás: személyes csapás azoknak, akik Merzben a stabilitás őrzőjét látták.
A szokatlanul gyors törvényalkotás, amely megkerülte a demokratikus számonkérés lehetőségét, tovább mélyíti a német társadalom megosztottságát és elégedetlenségét. Sokak szemében ez a reform nem bátor előrelépés, hanem gyenge meghajlás a koalíciós kényszerek előtt. Merz hitelessége megkérdőjeleződött, és ez intő jel számunkra, magyarok számára is: a nemzeti érdekek védelme nem tűr kompromisszumot idegen érdekekkel. Németország esete rávilágít arra, mi történik, ha a hagyományos értékeket feláldozzák a pillanatnyi politikai előnyök oltárán.
Németország adósságfék-reformja nagyratörő, de veszélyezteti a gazdasági stabilitást és a pénzügyi fegyelmet – azokat az értékeket, amelyek a német konzervatívok számára szentek. Merznek bizonyítania kell, hogy kézzelfogható eredményeket tud felmutatni anélkül, hogy végképp elidegenítené saját táborát. Európa számára pedig az a kérdés, ez a gazdaságpolitika vajon képes-e a növekedést finanszírozni anélkül, hogy feladná a pénzügyi józanságot. A németországi fejlemények várhatóan nemcsak a német, hanem a magyar és az európai jövőt is meghatározzák.
Tormay László
* (A német Bundesrat Németország felsőháza, amely a 16 szövetségi tartományt képviseli, és tagjait a tartományi kormányok nevezik ki közvetlen választások helyett. Jelentős hatalommal bír az állami érdekeket érintő jogalkotásban, például alkotmánymódosítások és pénzügyi kérdések terén – a szerk.)
(A Deutsche Welle, Reuters, Euronews, The Guardian, Bloomberg, Moody’s, Forsa polling data nyomán)
Kiemelt kép: Lisi Niesner/Reuters
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
