2022-től kötelező a fekete doboz (hivatalos nevén baleseti adatrögzítő) a személygépkocsikban. Idén nyártól újabb eszközök kerülnek bele az autókba „a biztonságunk érdekében”.
Az Európai Unió vezetői nagyon kemény munkáról és rendkívüli kreativitásról tesznek tanúbizonyságot annak érdekében, hogy szinte mindent „megmentsenek”: az éghajlatot, az egészségünket, az életünket, a demokráciát.
Természetesen ezeknek a csodálatos politikáknak van néhány szerencsétlen (de teljesen véletlen, nincs okunk aggódni) következménye az életünkre nézve, melyek szabadságjogaink csökkenésével és életszínvonalunk összeomlásával járnak. De ahogy a franciák mondják:
„Nem lehet rántottát készíteni anélkül, hogy ne törnénk fel a tojásokat.”
Az Európai Unió egyik új célkitűzése, hogy 2050-re ne legyen egy halálos közúti baleset sem. Ez a célkitűzés nyilvánvalóan teljesen irreális, de a cél elérésének ürügye lehetővé teszi számos nagyon hasznos totalitárius intézkedés meghozatalát a lakosság ellenőrzésére.
Az 1960-as évek óta a nyugati kapitalista világban a személygépkocsi nélkülözhetetlen eszközévé vált számos egyéni szabadságjog gyakorlásának (még akkor is, ha az autó széleskörű használatának elterjedése óriási társadalmi felfordulásokhoz is vezetett, sokkal fontosabbakhoz, mint például a televízió).
Már évek óta világos, hogy a személygépkocsi a késő kapitalizmus egyik célpontja (a másik célpont az egyéni tulajdonjog). A nyugati világban mindent megtesznek az autók használatának és birtoklásának korlátozása érdekében. Egyre szigorúbb és költségesebb előírásokat vezetnek be a biztonság, vagy akár a környezetvédelem ürügyén.
Már több cikket is írtam erről a témáról, megemlítve a hőkamerás radarok, az automatizált tankolás vagy a technológiai kutatások esetét, melyek a járművek bírósági végrehajtók általi automatikus lefoglalását tennék lehetővé.
A „biztonságunk érdekében” kötelezővé tett újítások
2022-től az Európai Unióban értékesített új járműveket kötelező fekete dobozokkal felszerelni.
2024 júliusától pedig – az Európai Bizottság 2023-as rendelete értelmében – két új kötelező funkcióval bővül a ”közlekedést biztonságosabbá tévő” eszközök tárháza:
az „intelligens” sebességkorlátozóval és a vezetőt figyelő kamerával.
Az „intelligens” sebességkorlátozó az autó GPS-ét és egy külső kamerát használ a közúti jelzések leolvasásához. Ha a sofőr a maximális sebességhatárnál gyorsabban halad (képzeljünk csak el egy ottfelejtett, vagy a rendszer megtévesztésére szándékosan kihelyezett, rossz irányt jelző táblát),
a motor fordulatszáma automatikusan csökken, a gázpedál pedig a sofőr lábát visszatolva felemelkedik.
Ami a vezetőt figyelő kamerát illeti, az elemezni fogja a vezető viselkedését, és figyelmeztető hangokat ad majd ki, ha úgy ítéli meg, hogy a vezető fáradt vagy figyelmetlen (”vicces”, hogy a modern autók tele vannak pakolva képernyőkkel, amelyek a gombok helyébe léptek, erre most kamerákat fognak felszerelni annak ellenőrzésére, hogy a vezető nehogy a képernyőket nézze).
Ezekkel a csodálatos új technológiákkal kapcsolatban tegyünk fel magunknak néhány kérdést:
- Tekintettel arra, hogy a polgárok elleni kémkedés technológiai és jogi lehetőségei egyre bővülnek, milyen hatással lesznek ezek a technológiák a magánéletünkre és a szabadságjogainkra? Feltételezhetjük-e jóhiszeműen, hogy az autóinkban lévő eszközök által begyűjtött adatokat nem fogják majd másra felhasználni vagy megőrizni későbbi felhasználásra?
- Az autók egyre inkább összekapcsolódnak az internettel és a mesterséges intelligenciával. Lehetővé válik-e ezáltal az autók ellenőrzése, irányítása vagy leállítása – akár a hatóságok, akár a hackerek által)?
- Milyen többletköltséget jelentenek majd ezek a készülékek a járművekben? Ki fogja ezt kifizetni?
Azt hiszem, a kedves olvasók is tudják, hogy e kérdések feltevése részben már válaszadás is.
Nicolas de Lamberterie
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
