A Kárpát-medencei környezeti katasztrófák egyik oka Trianon, az egység szétverése

A Mi Hazánk kezdetektől fogva követeli a Kárpát-medencei összehangolt és felelős környezet- és vízgazdálkodás megszervezését, a víz és a talaj minőségét veszélyeztető ipari tevékenységek szigorú felügyeletét, a parajdi sóbánya-szerencsétlenség helyszínére pedig elsőként indít szakember gárdát menteni, ami menthető. 

A só, az emberi szervezet működésének alapeleme, az ókor konvertibilis valutája, egyedülálló természeti kincsünk, amely most esetleg végzetesen kiázik, és elissza a föld; tehát a kiszivattyúzott vizet is össze kellene gyűjteni, és lepárolni belőle annyi sót, amennyit lehet, legfőképpen egyedi ásványi anyag összetétele miatt.

A sóbánya bejárata (forrás: infosart.hu)

A római kor óta működő parajdi sóbánya „fehér aranya” nyolcvannégyféle ásványi anyagot és Pannon-őstengeri iszapot tartalmaz. A bánya sókészlete most hatalmas károkat szenved a Korond-patak elöntése miatt. A károk könnyen megelőzhetők lettek volna, ha a román árvízvédelmi hatóságok idejében megteszik a védintézkedéseket. A parajdi sóbánya elöntése is rávilágít arra a felelőtlen gazdálkodásra, amely az utódállamok víz- és árvízkezelését illeti. 

A parajdi sóbánya (forrás: turizmus.com)

Nem ez az első esete az utódállamok hanyagságának. Idézzük fel, milyen természeti károkat okoztak az elmúlt évtizedekben a környezetvédelemre fittyet hányó, a természeti erőforrásokat csak kifosztó szomszédaink.

• 1998. június – Óriási árvíz Erdélyben, mert letarolták az erdőket. Ugyanakkora árvíz a Tiszán novemberben, az ok szintén az erdőirtás.
• 2000. január 30-án 22 órakor a nagybányai Aurul bányavállalat tározójából százezer köbméter cianid és nehézfémtartalmú ipari szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, onnan a Szamosba és a Tiszába. A méreg hatalmas pusztítást végzett az élővilágban, legsúlyosabb mértékben a Tiszában. Hatásában a Csernobil utáni legsúlyosabb környezeti katasztrófának tartják a szakemberek.
• 2000. április – Minden idők rekord tetőzésű árvize vonult le a Tiszán, a folyó tíz méternél is magasabb vízszintet ért el. Szolnokon és más városokban is hatalmas károkat okozott, a kormánynak hirtelen negyvenmilliárd forintot kellett előteremtenie a védekezésre. „Az áradás okozója elsősorban a lefolyás sebessége. A víz lezúdul. Egyszerre érkezik meg, mert nincs, ami felfogja. De a szomszédaink, ahol trianoni szerencsétlenségünk következtében ezek a folyók erednek, nem fognak erdőket telepíteni, sem a nagyhatalmak nem fognak egyhamar korlátot szabni ipari szennyezésük mértékének.” – mutatott rá a szerencsétlenség okaira Csurka István
• 2001. március – A beregi árvíz. Egy országrész került víz alá, a Bereg öblösebb részei. Napról napra élő idős emberek vesztették el otthonukat a magyar és az ukrán oldalon is.
• 2002. augusztus – Ekkor ugyan „csak” Prágát és Drezdát öntötte el az árvíz, de a természet újabb figyelmeztetését gyorsan elfelejtettük.
• 2010. augusztus – Egyszerre árvizek és erdőtüzek. Lengyelország, Csehország, Németország áradást sosem tapasztalt városaiban elsöprő árvizek pusztítanak (Pakisztánban is), közben Moszkva környékén égnek az erdők és a tőzeg a tartósan negyven fok feletti hőmérsékletben. 

A Kárpát-medencei természeti károkat a tudósok már a trianoni országcsonkításkor is pontosan látták, előre jelezték. Gróf Apponyi Albert azt mondta 1920-ban, a trianoni konferencián:

 „A történelmi Magyarország Európában egyedülálló természetes földrajzi és gazdasági egységgel rendelkezik. Területén sehol sem húzhatók természetes határok, és egyetlen részét sem lehet elszakítani anélkül, hogy a többiek ezt meg ne szenvedjék. Ez az oka annak, hogy a történelem tíz századon át megőrizte ezt az egységet.” 

Ma már tényszerűen kimondható, hogy a Kárpát-medencei környezeti katasztrófák egyik oka Trianon, az egység szétverése. A Közép-Európa szívét jelentő földrajzi medencét csakis a természetvédelmi és vízvagyon-gazdálkodásban egységes, és a környezetvédelemnek maximális elsőbbséget biztosító rendszerben lehet kezelni, és megmenteni utódaink számára. Ez a 21. századi környezetvédelem legsürgetőbb feladata.