A kakapó lett az év madara Új-Zélandon

A súlyosan veszélyeztetett kakapó vagy más néven bagolypapagáj lett idén az év madara Új-Zélandon, miután egy váratlan fordulattal maga mögé utasította a versenyt hosszú időn át vezető albatroszfajt.


A kakapó (Strigops habroptilus) az első madár a verseny történetében, amely másodszorra is elnyerte az év madara címet, először 2008-ban - közölték hétfőn a szervezők.

A kéthetes szavazás alatt a Diomedea antipodensis nevű albatrosz állt az élen, ám végül a kakapó került ki győztesen a versenyből.



A kizárólag Új-Zélandon honos kakapókból, amelyeket Mark Carwardibe brit zoológus "a világ legnagyobb, legkövérebb és legröpképtelenebb papagájaként" jellemzett, az 1990-es évekre mindössze 50 példány maradt, mivel a madarak betolakodó ragadozók áldozataivá váltak.

A ragadozóktól mentes új-zélandi szigetekre átköltöztetett megmaradt populáció a tudományos szaporítóprogram erőfeszítései révén indult növekedésnek. A madarak száma ma már meghaladja a 200-at és mindegyik példány nyomkövetőt visel.

A bagolypapagáj kellemetlen szagú éjszakai madár, többnyire fák gyökerei közötti üregekben él. Testtömege a két kilogrammot is meghaladhatja, testhossza 50-60 centiméter, és a hím nagyobb, mint a tojó. Bogyókkal, hajtásokkal táplálkozik, de néha rovarokat, gyíkokat is elfog. A tollazata sárga-barna-zöld, nagy csőre szaruszínű, lába szürke. Szeme körül a tollak körben helyezkednek el, ezért is emlékeztet bagolyra.

A Forest and Bird nevű új-zélandi természetvédelmi szervezet által rendezett éves verseny célja a csendes-óceáni szigetország őshonos madarainak megismertetése és népszerűsítése.



Az év madara versenyre ebben az évben rekordot jelentő több mint 55 ezer érvényes szavazat érkezett. Az idei versengést ugyanakkor kisebb botrány árnyékolta: több mint 1500 hamis szavazatot adtak le az egyik versenyzőre, a nemzeti jelképnek számító kis foltos kivire.