14.9 C
Budapest
2022. szeptember 24., szombat
Magyar Jelen
BelföldHírekKiemelt

Parlament- a Párbeszéd sukár kvótapolitikusának még a kérdést sem sikerült helyesen benyújtania

A magyar választási rendszer, valamint a házszabály súlyos hibája, hogy a közös listán és közös jelöltekkel induló pártok külön frakciókat alkothatnak, így az a bizarr eset állt elő, hogy az érdemi támogatottsággal a megalakulása óta nem rendelkező Párbeszéd nevű formáció tekintélyes méretű önálló frakciót alakíthatott anélkül, hogy a választók bármilyen érdemi javaslatot kötnének hozzájuk. A baloldali ellenzék közös listaállítását számos konfliktus, veszekedés, nézeteltérés sújtotta.

A pártok végül elfogadták Márki-Zay Péter arra vonatkozó javaslatát, hogy a listán adjanak három befutó helyet cigányoknak, akiket kvóta és bőrszín alapján juttatnak a nemzet templomába.

Az egyik ilyen a Párbeszédből Berki Sándor, akinek meggyűlt a baja az interpellációjában megfogalmazott kérdéssel.

“A bírósági végrehajtások miért súlytják aránytalanul jobban a nehézsorsú embereket?”

-teszi fel a kérdést ly-vel az országgyűlés honlapján a roma származású politikus. Ugyanezt egyébként magában a beadott dokumentumban is megismételte. Szerényen persze, de meg kell emlékezni arról is, hogy a “nehéz sorsút” külön kell írni, de ez már tényleg csak amolyan fehér, felsőbbrendű urizálás a részünkről.

A korrektség kedvéért érdemes hozzátenni: már az is nagy dolog, hogy egyátalán Berki felvette a munkát és felszólalási jogával élni kíván, hiszen a baloldalon néhány héttel ezelőtt még abban sem voltak biztosak, hogy be akarnak-e menni dolgozni, vagy sem.

Berki Sándor -fotó: 24

Berki az országgyűlés hivatalos honlapjára már feltöltött egy önéletrajzot. Itt bonyolult dolgokba nem megy bele. Nem kockáztat, 3-4 mondatban le is rendezi a dolgot.

1977-ben született Salgótarjánban, és a Baglyasaljának nevezett falusias
városrészben nőtt fel. Hegesztőnek és asztalosnak tanult, mindkettőből letette
a szakmunkásvizsgát. Egy multicég alkalmazottjaként évtizedekig Gyöngyösön
és Gödöllőn dolgozott. Nős, egy lánya és egy unokája van. Közösségi ember,
„polgárőr” is. A Párbeszédben számos posztot betöltött – legutóbbi tisztsége a
párt etnikai és kisebbségi referense –, azt azonban, hogy „gyári melósból”
országgyűlési képviselő lesz, álmaiban sem gondolta. Az országgyűlési munkája
során célja, hogy az adóslistán szereplők esetében differenciált módon
állapítsák meg a törlesztőrészleteket, az állam vegye figyelembe, hogy kinek
mennyi a jövedelme, milyenek az anyagi és a családi körülményei, valamint
fontosnak tartja elérni, hogy a cigányságnak szánt támogatások valóban
eljussanak a cigányokhoz – árulja el magáról a honatya.

Berki Sándor nem mellesleg korábban magával a végrehajtók visszaéléseivel nem sokat foglalkozott, bár ha tanulmányozta Dr. Fiszter Zsuzsa munkásságát, akkor akár még komoly tudást is felhalmozhatott az elmúlt években. A Varga Judithoz intézett interpellációban nehéz sorsú embereket emleget, de egészen biztosak lehetünk abban, hogy itt főként romákra gondol.

A kvótapolitikusok között nem Berki Sándor az egyetlen, aki hamar felhívta magára a figyelmet.

A Momentumban politizáló Lőcsei Lajos egyből azzal kezdte parlamenti pályafutását, hogy több pénzt kunyerált a felzárkóztatási programokra, szerinte ezek az elmúlt 3 évtizedben azért nem voltak eredményesek mert a kormányok fukarkodtak a forrásokkal.

Emlékezetes a Jobbik kvótaromájának antréja is: Varga Ferenc első beszédét lovári nyelven mondta el, de a cigányszervezetek szerint annyi hiba volt benne, hogy ezzel megalázta őket és csak politikai tőkét akart kovácsolni- cigánykodással.

A három politikusban a származásukon kívül még az is közös pont, hogy egyikük sem gondolta fontosnak, hogy megnyilvánuljon a kerepesi óvodai ballagás utáni lövöldözés és a Gyár utcában élő, lármázó, közösségi életre alkalmatlan cigányhordák kérdésében, de Trianon kapcsán mindegyikőjüknek a romák kirekesztése jutott az eszébe.

A Kerepesen tönténtekről így értelemszerűen nem ők, hanem a helyszínen személyesen tájékozódó Dúró Dóra (Mi Hazánk) fogja kérdezni Pintér Sándor belügyminisztert “hajlandók-e biztosítani a megnyugtató rendőri jelenlétet Kerepesen?” – címmel a soron következő ülésnapon.

 

További híreink

Budaházy: bízom benne, hogy a keresztény irgalom szellemében születik meg ügyünkben a kegyelmi döntés

Kemény János

Őznek képzeli magát egy transznemű nő, és még legelészni is szokott

Szabó Norbert

Ötszázötven illegális migráns ért partot az Egyesült Királyságban

Irányi Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben