22.2 C
Budapest
2022. július 4., hétfő
Magyar Jelen
Belföld Kiemelt

Súlyos társadalmi gondokat ismert be a Fenntarthatósági Tanács

Magyarország fenntarthatósági állapota összességében rossz, a korai iskolaelhagyók aránya a V4-ekhez képest kétszeres, a korrupciós index és az általános bizalom szintén átlag alatti, nagyon lassan zárkózunk fel (inkább leszakadunk) az EU-hoz. Ezt nem az unió, hanem a Kövér László által vezetett Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács állítja.

Hazánk fenntarthatósági állapota összességében rossz, egyes trendek európai, s különösen kelet-közép-európai összehasonlításban igen kedvezőtlenek

– ezt állapítja meg a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács (NFTT) 2017-2018-as évre vonatkozó jelentése, amely 2019 decemberében készült, és amelyet múlt héten nyújtottak be a parlamentnek.

Átlag alatti állapotban a nemzeti erőforrások nagy része

Az NFFT kétévente egy nyilvános, úgynevezett „előrehaladási jelentésben” számol be az Országgyűlésnek a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia végrehajtásáról, amelyet még 2013-ban fogadott el a parlament és 2024-ig kellene teljesíteni. A jelentés célja többek között megfigyelni, milyen állapotban vannak a nemzeti erőforrások. Ezt ún. kulcsindikátorok mérik, amit összehasonlítanak az uniós átlaggal, illetve a többi V4-es ország (Szlovákia, Lengyelország és Csehország) adataival. A kulcsindikátorokat ötfokú skálán minősítik, van „rossz”, „átlag alatti”, „átlagos”, „átlag feletti” és „jó” érték is.

A 2017-2018-as évre vonatkozó jelentés szerint a 16 kulcsindikátorból tíz átlag alatti vagy rossz szinten van Magyarországon.

„Rossz” minősítést kapott 2018-ban a korai iskolaelhagyók számaránya: hazánkban 12,5 százalék volt az arányuk, az EU-ban csak 10,6 százalék, míg Magyarország nélkül a V3-ak átlaga mindössze 6,5 százalék, vagyis a többi visegrádi országhoz képest hazánkban csaknem kétszer annyi fiatal hagyja el idő előtt az oktatást. Igaz, erről valamivel árnyaltabb képet kaphatnánk, ha az iskolaelhagyók etnikumát is figyelembe venné a statisztika.

Amire korábban a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője, Dúró Dóra is felhívta a figyelmet, azt most a jelentés is alátámasztja: hiába tűzte ki célul a kormány a demográfiai számok javítását, 2018-ban a teljes termékenységi arányszám mindössze az “átlag alatti” szintet érte el. (Ez azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.) Mindössze 1,49-es volt az arányszám a 2017-es adatok szerint, míg az EU-ban ugyanekkor 1,59, a V3-aknál 1,56 volt ez a mutató. És ezt is csak a cigányság rendkívül magas szaporulatának beszámításával sikerült elérnünk, vagyis a valós számok még lesújtóbbak.

A jelentés szerint:

az egyre bővülő családtámogatások ellenére a teljes termékenységi arányszám (…) a népesség reprodukcióját messze nem biztosító szinten beragadt.

Érdekesség, hogy 2018-ban, illetve a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2019-ben is az arányszám 1,49 maradt Magyarországon.

Romlik a korrupciós helyzet

Magyarország “korrupciós indexe” 2018-ban 46 volt, míg az EU-átlag 65, a V3-ak átlaga 56 volt, vagyis hazánk eredménye ehhez képest rossznak minősül. (Minél alacsonyabb számot kap egy ország, annál korruptabb.) Később a jelentés azt is megjegyzi: 2012 óta szinte folyamatos csökkenés figyelhető meg a mutató értékében, vagyis a korrupciós helyzet folyamatos romlását tapasztalhatjuk.

Ugyanakkor a 16 kulcsindikátorunk közül kettő esetében történelmi áttörést sikerült elérnünk: európai összevetésben is “jó” helyzetet mutat hazánk a gazdasági tőke növelésében és az egyes gazdasági makromutatók tekintetében, de például számottevő javulás látható a súlyos anyagi deprivációban élők arányában is.

Magas a lakosság kitettsége a légszennyezéssel szemben

A levegőminőséget vizsgálva Magyarországon a legnagyobb problémát a kisméretű szálló por szennyezettség jelenti, amelynek forrása főként a lakossági szilárd tüzelés, valamint a közlekedés.

Ezen a területen hosszú távon javuló tendencia látható, ugyanakkor rendszeresen és növekvő számban regisztrálnak napi határértéket meghaladó koncentrációs értékeket az egyes mérőállomásokon.

Oktatás

A bizottság a 2017-es adatokat vizsgálva arra jutott: átlagos mennyiségű pénzt költünk az oktatásra, ehhez képest a tanács által a jelentés megírása (vagyis 2019 decembere idején) ismert legfrissebb PISA-jelentés szerint (ami a 2015-ös volt) a fő készségek terén romló tendencia jellemezte a magyar diákokat, és például a V3-ak közül Lengyelország és Csehország jobban teljesített.

A beígért jólét nincs sehol

Az EU átlagos jóléti szintjéhez való tartós felzárkózás tekintetében Magyarország másfél évtizede rosszul teljesít, felzárkózási üteme (…) jelentősen elmarad a volt szocialista, ma EU-tag országok 11 fős mezőnyében.

Sőt, az NFTT arra is rámutat, hogy míg 1999 és 2003 között az EU-átlaghoz való leggyorsabb felzárkózást értük el, az elmúlt másfél évtizedben összességében a második leglassabban fejlődő ország voltunk ebben az összehasonlításban. Vagyis teljesen mindegy, hogy MSZP-SZDSZ, vagy Fidesz kormány, a lemaradásunk alig csökken.

Magas halandóság, rossz egészségügy

Érdekesség, hogy a jelentés szerint 2018 végén odajutott Magyarország, hogy „a munkaerőhiány csökkentésére irányuló bevándorláspolitika és az irreguláris bevándorlást fékező migrációs politika kommunikációs szinten összemosódik; nincs tudatos bevándorlási politika.” Ami az egészségügyet illeti, azt írják: a magas halandóság az egészségügyi ellátás elégtelenségére utal,

az egészségügyi közkiadások elégtelen mértéke összefüggésbe hozható a lakosság egészségi állapotát érintő problémákkal, különös tekintettel az egészségügyi ellátórendszer szolgáltatásainak minőségére.

Kijelentik továbbá, hogy ebben az előrehaladási jelentésben értékelt mutatók és a nemzeti erőforrások állapotára vonatkozó minőségi elemzések alapján az vetíthető előre, hogy 2024-re a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiában foglalt célokat többségükben és általánosságban nem fogjuk tudni elérni, hazánk fenntarthatósági átmenetében a szükségesnél kisebb előrehaladást láthatunk majd.

A tanács javaslata: fenntarthatósági fordulat

A tanács szerint kiemelten fontos, egyrészt a természeti erőforrások túlzott használatának lefékezése. Ez többek között azt is jelenti, növelni kell az ország vízvisszatartó képességét a vizes élőhelyek rehabilitációjával, a városi zöldterületeket fejleszteni kéne, az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkenteni kéne, az energiahatékonyságot javítani. A másik kulcsterület szerintük „a humán erőforrásaink nagyobb arányú, időben tartósabban érvényesülő növelése, melynek első lépése az oktatásban megvalósítandó lényeges változtatások megtétele”. A tanács szerint ehhez nélkülözhetetlen a pedagógusbéreknek drasztikus emelése, hogy néhány éven belül elérjék a diplomás átlagbért.

Ezen felül növelni kell a tanulók oktatásban eltöltött átlagos idejét a középfokú oktatásban megfigyelhető lemorzsolódás lényeges csökkentésével. (Ehhez nélkülözhetetlen a szegregált oktatás bevezetése, ám ennek lehetőségét a tanács nem vizsgálta – a szerk.)

Az NFTT jelentése azt is javasolja: „erősíteni kell a felső szintű politikai vezetők elkötelezettségét a fenntarthatósági szempontok érvényesítése iránt, s valódi, funkcionális szerepet kell adni a szakpolitikák államtitkári szintű koordinációjának az Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia érvényre juttatásában”.

A jelentés teljes részletes levezetése ITT tekinthető meg.

(Azonnali.hu nyomán – Fotó: MTI)

További híreink

Ukrajnába történő beutazás hatályos szabályai

Varga Lilla

Egy a Gyurcsány, egy a lista? (videó)

Faragó Dániel

Öt településen tartanak ma időközi önkormányzati választást

Varga Lilla

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben

Magyar Jelen