A bolondok házában az igazgató havonta egyszer nagyvizitet tart. Egyszer látja, hogy az egyik ápolt egy fakalapáccsal nagyokat próbál a saját ujjaira verni. Nézi a szerencsétlen produkcióját, aztán egyszer megszólítja:
– Ne haragudjon, magának ebben mi az élvezet?
– Hát az, ha mellé ütök – válaszolja a bolond.
Orbán Viktor nagyjából hasonlót élhetett volna át a bolondok házává változtatott Magyar Nemzeti Múzeumban, ha kedve szottyan egy nagyvizitre. Annyi különbséggel, hogy L. Simon László szakszerű módon nem a saját, hanem Orbán Viktor szavazóinak az ujjait ütögette az LMBTQ színű kalapáccsal, amikor pedig mellé csapott, jókat heherészett, mint a tébolyult a viccben.
Az ugyanis egy dolog, hogy L. Simon László törvénybe ütköző LMBTQ-népszerűsítő tárlatot rendeztet a Magyar Nemzeti Múzeumban, az viszont nagyon más, hogy amikor ez kiderül, nemhogy megpróbálná betartani a jogszabályokat, hanem azon élcelődik, hogy milyen törvényt fogadott el a saját pártja, a Fidesz-KDNP nagyszövetsége, azt nem lehet betartani, mert joghézag van, az intézmény munkatársai ugyanis nem kérhetnek személyi igazolványt az időközben Csák János miniszter által korhatárossá tett kiállításra. Természetesen mindezt azután, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője felhívta a magyar nemzeti keresztények figyelmét arra, hogy olvasgassák már néha a saját maguk által megszavazott törvényeket, és az sem árt, ha azokat betartatják a saját intézményvezetőikkel.
Arról a jogszabályról van szó, amelyet nemrég még parlamenti képviselőként L. Simon László is megszavazott. Tehát miért is kellene neki egy olyan törvényt betartani, amelynek az elfogadására igennel voksolt? Hiszen ő törvények felett áll? Nemde? Dehogy tartja be – heherészett a szakálla alatt, majd újra lesújtott a kalapáccsal.
Ha-ha-ha! Puff egy ujj… Puff egy ujj… he-he-he, ez mellé ment… he-he-he… Aztán L. Simon úr bolond módjára a saját ujjait is elkezdte püfölni. Pont ez történt, amikor köszönetet mondott Dúró Dórának, a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjének, amiért a tiltakozásával reklámot csinált (!!!) az L. Simon féle LMBTQ és abortusz-propagandának. Majd L. Simon megüzente saját felettesének, Csák János miniszternek, hogy inkább hallgasson, ne merészelje bírálni.
Ilyen azért még egy Rejtő Jenő-könyvben sincs. Szóval, álljon már meg a zongora a levegőben! Aztán nem állt meg, kirepült az ablakon és magával rántotta L. Simon poétát is, aki utolsó erejével még védekezésül megosztotta a közösségi oldalán a homoszexuális LMP-s Ungár Péter mellette kiálló nyilatkozatát. Ungár úrhölgy ugyanis Dúró Dóra nyilatkozata ellen tiltakozott, aki L. Simon versnek mondott aberrált agyszüleményeit is felemlegette az LMBTQ-propagandával kapcsolatos tiltakozó levelében.
Ungár tehát esztétikai oldalról közelítette meg az ügyet. Szép próbálkozás, csakhogy Ungár Péter esztétikája nagyjából olyan magasságokban van, mint amikor a csetényei napszámost, ha egyáltalán van ott ilyen, felkérjük művészettörténeti tárlatvezetésre az Uffizi Képtárba. Ez rögtön látszik abból is, hogy Ungár úrhölgy L. Simont nem akárkihez, egyenesen Janus Panonniushoz és Szabó Lőrinchez hasonlítja. Szép gondolat, nagyjából annyira valóságos, mint a kockakővel dolgozó kubikos tevékenységének a végeredményét Michelangelo Piétájával összemérni. Köztudott ugyanis, hogy a kettő közt semmi különbség nincsen, mindketten kővel dolgoznak. Figyeljük Ungárt:
L. Simon László versei tartalmaznak obszcenitást, ez kétségtelen. Janus Panonnius Pajzán Epigrammáit ajánlom a képviselőtársam szíves figyelmébe, vagy azt, hogy olvassa el mi is történik a margarinnal Petri György egyik korszakos versében. De felhívnám képviselőtársam szíves figyelmét arra, hogy Szabó Lőrinc fejez be úgy verset, hogy „borotvád tedd a nyakadra, – aztán rohanj végig az esti körúton és levágott fejed üvöltő bombáját csapd be az első boldog ember ablakán.
Akinek van hozzá gyomra, olvasgassa L. Simon László gipszlenyomatos verseit, és elemezzék ki önök is, tényleg hasonlítanak-e L. Simon úr műalkotásai a két klasszikus költő soraira.
Tehát tegnap, miután L. Simonnak sikerült az összes ujját szétaprítania a kalapáccsal, szóltak neki, hogy másnap inkább ne menjen dolgozni, hiszen úgysem tudná legépelni a Dúró Dórának címzett újabb Facebook-bejegyzéseit arról, milyen jó az LMBTQ-propaganda.
Az egész ügyben Vitályos Eszter államtitkár maradt a legnagyobb csávában. Szegény úgy járt, mint Mr. Bean gatya nélkül az uszodában. Furcsa arckifejezéssel próbálta takarni a lehetetlent…
Ugyanis Vitályos Eszter nemrég még védelmébe vette az L. Simon-féle kiállítást. Akkor hangsúlyozta, hogy a múzeumban szerinte nincs LMBTQ-propaganda, mert az értékelése szerint nem népszerűsítő, hanem leíró jellegű. Hozzátette: ez a fotókiállítás eléggé rangos az egész világban, nagy érdeklődés övezi, ez egy objektív híradás a világ történéseiről és azt mutatja be, hogy mi történik a nagyvilágban. A Magyar Nemzeti Múzeum „csak” befogadta a kiállítást.
Tegnap viszont kénytelen volt megtagadni saját álláspontját. Tömören annyit mondott: a törvények be nem tartása vezetett a főigazgató elbocsátásához.
L. Simon a maga szempontjából mindössze annyit hibázott el, hogy egy kicsit előre futott az időben. Ez okozta a vesztét. Nem vette észre, hogy a Fidesz-tábor ideológiai átnevelése még nem érte el az LMBTQ elfogadását. Erre még kell várni egy pár évet, és a magyar nemzeti keresztényeket ez sem fogja zavarni.
Például a magyar kormány most is nyíltan finanszírozza a gyerekek számára LMBTQ-játékokat gyártó globális multi, a LEGO működését. Mindezt egy nappal azután, hogy Orbán Viktor azt hangoztatta: „védi a keresztény családmodellt, mert itt nincs tere az LMBT-őrületnek.” Hab a tortán, hogy Szijjártó Péter nemrég bejelentette: a LEGO újabb 4,3 milliárdos támogatást kapott, ezzel 300 új munkahely jön létre. Magyarra lefordítva: szükség lesz plusz 300 pakisztáni, indiai, ázsiai migránsra, akiket a fideszesek úgy hívnak, hogy vendégmunkások.
Amellett se menjünk el, hogy a törvénytelen kiállítást Orbán Viktor főtanácsadója, Orbán Balázs nyitotta meg, aki e jeles alkalomból így méltatta az eseményt: „Szeretném megköszönni a kiállítás szervezőinek, hogy elhozták nekünk ezt a tárlatot. S szeretném megköszönni minden kiállított fotó alkotójának a munkáját. Rendkívül fontos munkát végeznek, mert cselekvésre sarkallnak. Ők figyelmeztetnek minket feltétlen kötelességeinkre!”
Kérdés, hogy Orbán Balázs tudta-e, mit ad át, mit népszerűsít, vagy meg se nézte. Egyik rosszabb lehetőség, mint a másik. Tény, neki ebből nem lett semmi problémája.
We went to see the „World Press Photo” exhibition at Budapests National Museum on Saturday with the students. They were impressed by every part of it.
— Boris Kálnoky (@bkalnoky) November 6, 2023
Az is tény, hogy Boris Kálnoky újságíró, a sok milliárdnyi közpénzzel kitömött fideszes intézmény, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Médiaiskolájának vezetője L. Simon kirúgása után is népszerűsítette az LMBTQ-tárlatot. Kálnoky angol nyelvű posztjában azt írja, hogy hallgatóival szombaton megtekintette a World Press Photo kiállítást a Budapesti Nemzeti Múzeumban (a nagyon okos fideszes Kálnoky még a nevét sem tudja az intézménynek). Azt is hozzátette, hogy a kiállítás „minden része” lenyűgözte a diákjait. Hogy a Fidesz szavazói is értsék: a fideszes Boris Kálnoky, a fideszes intézmény diákjait vitte el a Fidesz szerint törvénytelen kiállításra, ahol a Fidesz leendő „elit” karát lenyűgözte a tárlat.
Pedig nincs itt semmi látnivaló. Mindössze annyi történt, hogy LMBTQ-fronton L. Simon Jupiternek képzelte magát, pedig csak egy ökör volt. A sok Jupiter pedig nem tűri a magukat Jupiternek képzelő ökröket.
Sokak számára most a fő kérdés, mi lesz a levitézlett bátor marha tetemének az eltakarítása után. Az eddigi tapasztalatok alapján biztosan állíthatjuk, ha nem is Győzike lesz az új kinevezett, de ugyanabból az alomból fogják kiválasztani, ahol L. Simont is kikeltették. Hiszen a színjátéknak folytatódnia kell.
Szakács Árpád
(Ez az írás eredetileg a kuruc.info-n jelent meg.)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
