A G7 arról ír, hogy a külföldre utazó oroszok a Mastercard és a Visa által kiállított bankkártyáikat sem tudják használni a szankciók miatt, emellett az Uniós országok többségében adminisztratív eszközökkel lassítják, vagy teljesen meggátolják az orosz állampolgárok beutazását.
A héten az EU soros elnöki tisztét betöltő Csehországban tárgyalnak az uniós miniszterek arról, hogy milyen további vízumszigorításokat vezessenek be az oroszok ellen.
A teljes vízumtilalom mellett leggyakrabban hangoztatott érv, hogy ezzel úgy lehetne ütni Oroszországon, hogy az a gazdasági szankciók többségével szemben „nem igazán fájna” az EU-nak, miközben egyértelmű jelzést adna arról, hogy Európa nem látja szívesen az Ukrajna elleni agresszió közben külföldön turistáskodó oroszokat. A német és a francia külügy ugyanakkor egy nem hivatalos levélben azzal érvel a teljes tiltás ellen, hogy ezzel a Putyinnal szembenálló oroszokat is büntetnék, ami rossz jelzés lenne az orosz közvélemény még Európától nem teljesen elidegenített részei felé.
A rendszer és az állampolgárok közötti különbségtétel a gyakorlatban persze idáig sem igazán működött. Az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók mindenkit érintenek, és az a várakozás, hogy ez belülről fogja erodálni a putyini államot, mára sokkal inkább illúziónak tűnik.
A teljes vízumtiltás politikai témája emiatt legalább annyira szólna az európai országok közvéleményének, mint Oroszországnak. Főleg, hogy a valóságban az orosz beutazások száma már így is jelentősen lecsökkent február 24. óta. Cipruson, ahol a GDP ötöde az idegenforgalomból jön, és a háború előtt a legtöbb turistát már Oroszország adta, az idei évre 800 ezer kieső vendéggel számolnak a felfüggesztett légijáratok és a beutazások korlátozása miatt.
Korábban sok orosz által kedvelt üdülőhely idén nyáron szintén szinte kiürült a korábbi évekhez képest. Ez történt a cseh fürdőváros Karlovy Varyban, de nálunk Hévízen is. A Balaton melletti fürdővárosban korábban az összes vendégéjszaka 17 százaléka oroszokhoz kötődött, ők ráadásul kifejezetten sokat költő vendégnek számítottak. Az Ukrajna elleni invázió óta viszont az oroszok a légtérzár miatt már csak kerülővel, Törökországon vagy Szerbián keresztül érkezhettek, a repülőjegyek drágulása miatt azonban ők hamarosan elmaradtak, nagy kiesést okozva ezzel Hévízen. Hasonlók a tapasztalatok a másik népszerű fürdővárosban, Hajdúszoboszlón is, a fővárosi történelmi fürdőkben (Gellért, Széchenyi, Rudas, Lukács) pedig 311 millió forint bevételkiesés volt idén az oroszok hiánya miatt a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. becslése szerint.
A Magyarországra irányuló orosz idegenforgalom nagyon jelentős visszaesése a KSH statisztikáiból is látszik.
A kereskedelmi szálláshelyeken bejelentett vendégéjszakákat tekintve a háború kitörése óta országosan is megtizedelődött az oroszok száma.
Míg januárban még 54 ezer, március, április, májusban már csak havi 5-6 ezer orosz vendégéjszaka szerepel a hivatalos magyar nyilvántartásban. 2019 tavaszán, a Covid előtti utolsó békeévben még közel 80 ezer orosz vendégéjszakát számoltak el havonta Magyarországon.
Orosz turisztikai cégek tapasztalatai szerint már 11 uniós ország felfüggesztette a gyakorlatban a turistavízumok kiadását. Így tett a három balti állam, a visegrádi országok Magyarországon kívüli másik három tagja (Lengyelország, Csehország és Szlovákia), a három benelux ország, Dánia és Málta is.
Az orosz idegenforgalmi irodák tapasztalatai szerint Németország esetében másfél-két hónapot kell várni, és gyakori, hogy csak a konkrét utazási időtartamra, vagy csak egyszeri belépésre adják meg a vízumot. Hasonló a helyzet Franciaország és Görögország esetében is, ők sem adják ki a korábban megszokott, többszöri belépésre jogosító schengeni vízumot. Az orosz idegenforgalommal foglalkozó irodáktól a G7 úgy értesült, hogy legnagyobb eséllyel még Spanyolország és Olaszország vízumközpontjához lehet benyújtani a kérelmeket, ők a legrugalmasabbak.
Az európai vízumlehetőségek ilyen széles körű beszűkülése főleg annak fényében erőteljes jelzés, hogy a korábbi években mennyire könnyen megadták a beutazási vízumot az európai országok az oroszoknak: míg a schengeni vízum összes kérelmezője között 13,6 százalék volt az elutasítási arány, az oroszok esetében csak 2,6 százalék – arányaiban több amerikaitól tagadták meg a belépést a schengeni övezetbe, mint ahány orosz állampolgártól. Az oroszok ráadásul kiemelten magas, 78 százalékos arányban három évre szóló, többszöri belépést lehetővé tevő vízumot kaptak. Ezek közül azonban egyre több jár le, az újonnan kiállított vízumok között pedig egyre több a csak egyszeri belépésre jogosító, és ezekhez is egyre nehezebb hozzájutni. Sok orosz vízumbirtokos azonban leginkább attól tart, hogy a korábban megkapott schengeni vízumokat is egyre több országban nyilvánítják érvénytelenné – összegzi a G7.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
