16.2 C
Budapest
2021. október 22., péntek
Magyar Jelen
Belföld Kiemelt

Száz nap múlva leteszik a debreceni oltóanyaggyár alapkövét

Száz nap múlva leteszik a nemzeti oltóanyaggyár alapkövét Debrecenben – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján hétfőn.

György László elmondta, ez kell ahhoz, hogy 2022 végére Magyarországon magyar vakcinát gyártsanak a magyarok életének és egészségének megóvása érdekében.

Az államtitkár kijelentette, a Debreceni Egyetemen és környezetében rendelkezésre áll a szükséges tudás ahhoz, hogy a gyár 2022 végétől biztosítsa az önellátást a járványokkal és a fertőző betegségekkel szemben védő oltóanyagból a magyarok, illetve a Kárpát-medence számára.

Kitért arra, 2010 óta “pragmatikus és patrióta” gazdaságpolitikát folytat a magyar kormány. “Hiszünk abban, hogy mindent, amit versenyképesen lehetséges vagy a lakosság biztonsága miatt szükséges, azt tudnunk is kell Magyarországon előállítani” – fogalmazott György László.

Hozzátette, azok az országok, amelyekből a járvány kitörésekor addig megszokott módon importáltuk a magyarok biztonságos ellátáshoz szükséges termékeket, “egy csapásra” elkezdtek a hazai piacaikra fókuszálni.

György László emlékeztetett, ennek jegyében

a kabinet már a járvány kitörése előtt megkezdte a debreceni oltóanyaggyár létesítésének előkészületeit.

Közölte, az országban közel száz évig, az 1990-es évekig gyártottak humán oltóanyagot, ám a gyógyszeripart is elérő, a baloldali kormányok alatti privatizáció nagyrészt felszámolta ezt a tevékenységet. Ennek következtében előfordult már vakcinahiány Magyarországon, például a tuberkulózis (bcg), a tífusz, a tetanusz vagy a kanyaró elleni oltóanyag-ellátás is akadozott a külföldi beszállítók részéről.

“Ezért van szükség hazai tulajdonú oltóanyaggyárra, hogy az ellátásbiztonságunkat az alapvető oltóanyagokból szavatolhassuk” – hangsúlyozta az ITM államtitkára.

György László szerint a vakcinagyártás gazdasági értelemben is az egyik leginkább megtérülő beruházás. A hazai ellátás mellett egyre nagyobb teret hódít az oltóanyagexport, amit jól jelez, hogy a globális oltóanyagpiac éves bevétele a koronavírus-járvány előtti több mint 50 milliárd dollárról három éven belül 95 milliárd dollárra emelkedhet.

Jelezte, ez az a összeg a magyar GDP közel kétharmada, vagyis a nemzetközi ellátásba történő bekapcsolódás komoly lehetőséget jelent Magyarország számára. Emellett a vakcinagyártás kutatást és fejlesztést igénylő ágazat, az iparág átlagosan bevételei 16 százalékát fordítja ezekre a célokra – tette hozzá.

“Ez azt jelenti, hogy a nemzeti oltóanyaggyár létesítése egy olyan ipari kultúra kialakításához vezet, amely felfedezésekben gazdag, a magyarok kreativitását megmozgató, nagy hozzáadott értéket teremt és így magas béreket fizetni képes munkahelyeket hoz létre”

– jelentette ki György László.

Az államtitkár elmondta, május 17-én ünneplik a védőoltások világnapját, ezen a napon született 1749-ben Edward Jenner, a világ első védőoltásának, a himlő elleni vakcinának a feltalálója – írja az MTI. A történelem egyik legpusztítóbb vírusának tartott himlőnek az elmúlt században csak Európában 300 millió áldozata volt.

További híreink

Az egészségügy végnapjai- 40.000 embernél is több várakozik műtétjére

Faragó Dániel

A török rezsim páncélozott katonai járművel bontja a görög határkerítést

Irányi Dániel

Két izraeli üzletembert és egy volt román miniszterelnöki tanácsadót ítéltek el korrupció miatt Romániában

Varga Lilla

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben

Magyar Jelen