20.5 C
Budapest
2022. augusztus 20., szombat
Magyar Jelen
HírekKülföld

Szembe jön a valóság: csődöt mond a multikulti

A valóság nem akarja alátámasztani a multikulti ideológia elképezéseit…

Egyelőre kevés eredményt mutathatnak fel a bevándorlók integrálásában a migráció jótékony hatásai mellett érvelő országok – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentéséből, melyet a Magyar Nemzet idéz.

A 36 tagállamba tavaly 5,9 millió menekült vagy illegális bevándorló érkezett, további 4,9 millió vendégmunkás pedig konkrét – például munkavállalási – céllal, az ehhez szükséges engedélyekkel. Egyfelől a letelepedők integrálásának megkönnyítése érdekében, másfelől pedig a munkaerőigények kielégítése miatt több ország célzottan is könnyített a harmadik országból érkezők letelepedési, ideiglenes tartózkodási engedélyének kiadásán. Ezzel párhuzamosan pedig a humanitárius céllal kiadott státusokat szigorúbb feltételhez kötik.

Az elmúlt évek bevándorlási hullámának méretét jól jelzi, hogy míg 2007-ben a munkaképes korú, harmadik országból érkezők az Európai Unió lakosságának mindössze két százalékát tették ki, 2018-ra arányuk elérte a 13 százalékot.

A migrációt követő integráció ugyanakkor a befogadó országokban még ma is nehézkes. Az OECD adatai szerint az utóbbi évek bevándorlási hullámával érkezők kevesebb mint negyven százaléka tudott elhelyezkedni Franciaországban és Olaszországban, holott mindkét országban magasabb a munkanélküliség az uniós átlagnál. Némileg magasabb a munkavállalás a bevándorlók körében Hollandiában és Svédországban, ám ennek ellenére is csak a menekültek, illegális bevándorlók fele dolgozik.

Ráadásul a munkáltatók sem kapkodnak értük: a menekültek közül minden ötödik alacsonyan képzett, míg az oktatás hiánya a fejlett országokban minden tizedik őslakosnak jelent csak problémát. A munkavállalás a legnagyobb nehéz­séget a Közel-Keletről érkezőknek jelenti, közülük kerül ki minden ötödik munkanélküli, harmadik országbeli állampolgár. A 18–64 év közötti, migrációs hátterű emberek között átlagosan 28 százalékos a szegénység, de bizonyos uniós országokban a harminc százalékot is meghaladja.

Az újonnan, tehát 2014 után Európába érkező menekültek alig fele talál állást magának még az olyan munkaerőhiánnyal küzdő országokban is, mint Svédország, ahol a 20–64 év közötti bevándorlóknak az első öt évet követően is csak negyven százaléka dolgozik.

Ráadásul Európában a bevándorlók nagy része is csak részmunkaidős állásban tud elhelyezkedni, amely alacsony jövedelmet eredményez, összességében pedig elégedetlenséget okoz. Ezért a jelentés arra is rámutat: Noha a foglalkoztatási szint – nagyrészt a gazdasági növekedéssel párhuzamosan – enyhén emelkedett, a 36 tagállamban még mindig alacsony, amely az államnak jelentős többletkiadást jelent a szociális juttatások miatt, míg a lakosság körében nyugtalansághoz vezet.

(888)

További híreink

“Románia lehagyott minket” – Na persze!

Szabó Norbert

Donald Trump elnöki rendeletetben védte meg a történelmi emlékműveket és szobrokat

Dunai Tibor

Ukrajna: több millió ember nyomorog, de jól fogy a Rolls-Royce

Kiss Albert

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben