16 C
Budapest
2022. május 22., vasárnap
Magyar Jelen
Belföld Hírek Kiemelt

Több száz beadvány érkezett a kötelező oltások ellen az Alkotmánybírósághoz

Csaknem négyszáz alkotmányjogi panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz, amelyben a munkavállalók kötelező oltását elrendelő kormányrendeleteket támadták meg. A Mi Hazánk jogi kabinetjének beadványmintáját már hónapokkal ezelőtt közzétette, a mozgalom folyamatos segítséget nyújt a panasszal élőknek. 

A kormány rendeletének értelmében az oltás kötelező:

  • az oktatásban dolgozóknak,
  • a kulturális intézmények dolgozóinak,
  • a szociális intézményekben dolgozóknak,
  • a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóinak, valamint
  • a kormányzati igazgatási és közszolgálati tisztviselőknek, a NAV személyi állományának.

Az önkormányzati dolgozókat is kirúgják, ha nem hajlandóak felvenni a kísérleti vakcinát. A döntést itt is a polgármesterekre hárították, a legtöbb önkormányzat él ezzel.

A Mi Hazánk által vezetett településeken az önkormányzatok egyetlen oltatlant sem rúgnak ki.

Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint december 2-ig a védőoltás állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak számára való kötelezővé tétele miatt – indítványminták alapján – több mint 350 indítvány érkezett.

A jogszabály szerint a munkáltató még beoltatlan dolgozóknak 45 napos határidőt állapíthat meg az első oltás felvételére. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. A munkáltatóknak e-mailben vagy papír alapon tájékoztatniuk kell a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről, valamint a vakcina felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.

Az oltatlanul maradt munkáltatókat a munkaadó egy éves fizetetlen szabadságra küldheti, ha egy év után sem veszik fel az oltást akkor felmentheti a munkavégzés alól. 

Az oltás munkáltató általi kötelezővé tétele miatt több tucat indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. Ebben az ügyben van legközelebb a döntés, merthogy az egyik indítvány már szerepelt az 1. számú öttagú tanács tavaly december 14-i ülésén.

Az alkotmányjogi panaszok az előző ügyhöz hasonló érveket hoznak fel. Emellett többen hivatkoznak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 54. § (2) bekezdésére:

A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az ügyben december 22-én kelt álláspontját eljuttatta az Alkotmánybírósághoz. Ebben többek között hangsúlyozta:

Az egyes, egyéni alapjogokat korlátozó intézkedésekre éppen a lakosság közegészségügyi védelme miatt van szükség. A rendelkezésre álló oltások mindegyike hatásos, a gyártók által jelenleg ismert és publikált mellékhatásaik a pandémia következményeinek tükrében elhanyagolhatók, ahogy ezt maga az indítványozó sem képes vitatni

-írja az index.

A Mi Hazánk január 16-án Budapesten tiltakozik az oltások kötelezővé tétele ellen.

/Kiemelt képünkön a Mi Hazánk Alkotmánybíróság előtti tüntetése/

 

 

További híreink

Szellemvonatok: 80 százalékkal esett vissza az utasszám

Kiss Albert

A Mi Hazánk Ifjai felajánlása a Népegészségügyi Központnak

Dunai Tibor

Ezrével pusztulhattak a halak, százával a békák- FRISS: Nyomoz a hatóság

Gabay Dorka

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben

Magyar Jelen