Vigyázzunk mind a harminckét kincsünkre! II.

Sajnos, mi emberek nem vagyunk cápák, tehát az elvesztett fogaink helyére nem nő ki másik. Pontosan ezért kell óvnunk, védenünk minden fogunkat, hiszen ezek olyan alkotórészei testünknek, amiknek fájdalmas állapotát – a fogfájást – nemcsak azért érdemes elkerülnünk, mert meglehetősen nagy szenvedéssel jár, de azért is, mert az ételeink megrágását, aprítását fogaink végzik. Ferenczi Eszter dentálhigiénikus a cikksorozat második részében arról tájékoztat minket, mit tegyünk fogaink megőrzése érdekében, illetve ha már bekövetkezett a baj, hogyan mentsük a menthetőt.

– Sajnos sokszor jutunk el oda, hogy valaki egy fogát elveszíti. Ilyenkor viszont az is megfigyelhető, hogy a fogak szinte elkezdenek elmozdulni megszokott helyükről. Ennek mi az oka?

 – Ez egy nagyon érdekes természetes jelenség, azon alapul, hogy a táplálkozásunk egy ösztönös folyamat, amit minden szervünknek – így a fogainknak is – lehetőség szerint segíteni kell. Egy fog elvesztése esetén pedig a fogaink a „mozgásukkal” azt akarják elérni, hogy a táplálékot a hiány ellenére a lehető legjobban tudjuk feldarabolni, megrágni.

– Ezek szerint, ha valakinek foghiánya van, az nem csak esztétikai szempontból hátrány.

– Nyilván senkire nem tesz jó benyomást egy fogatlan ember, de ez csak az érem egyik oldala. Mert ahhoz, hogy megfelelő legyen az emésztés, a szájban fel kell darabolódnia az ételnek; ha viszont valakinek nincs fogazata – vagy az hiányos – akkor ez a fontos művelet nem lehet teljes. Tehát tulajdonképpen már a szájban kezdődik el az emésztés, s innen megy tovább a szervezet többi részébe.

– Van, aki esztétikai szempontból fogszabályozásnak veti alá magát. Van ennek előnye?

– Ha egy torlódott fogsorról van szó, akkor mindenképpen javaslom, hiszen így a fogaink sokkal könnyebben tisztíthatóak. Egy szépen, szabályosan álló fogsor pedig megjelenés szempontjából, esztétikailag is kívánatos. Itt viszont arra mindenképpen ügyelni kell, hogy a szabályozás milyen módon valósul meg, ez nem teheti tönkre, terhelheti túl az ember állkapocs ízületét.    

– A fogunk kemény külső része a zománc. Ha ez megsérül, visszaépülhet természetes módon?

– Sajnos nem, s ennek pont az az oka, hogy nincs benne annyi szerves anyag, ami elősegítené ezt a visszaépülést. Érdemes tehát nagyon vigyázni rá, bár ez azért sem könnyű dolog, mert táplálkozás nélkül nem tudunk élni, a táplálkozás közben viszont rágnunk kell, s ez alatt a fogunk egy picit mindig kopik. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne vegyünk magunkhoz szilárd, adott esetben keményebb, rágósabb ételeket, mert arra viszont a szervezetünknek van nagy szüksége.

– Ha valaki szép fehér fogakat szeretne, akkor lehetősége van fogfehérítésre elmenni. Erről a beavatkozásról Önnek mi a véleménye?

– A fogfehérítés azon az elven működik, hogy a fogfehérítő folyadékban olyan sav van, ami beivódik a fogba, és ott fejti ki hatását. Az, hogy ez milyen mértékben történik meg, páciensenként eltérő lehet. Én pont azért nem ajánlom ezt az eljárást, mert ezzel károsodik a fog, elvékonyodik a zománcréteg, pont az a rész, ami nem épülhet vissza.

– A fogainkat ápolni kell, ennek része a mindennapi fogmosás. Ehhez javasolja elektromos fogkefe használatát?

– A fogmosást általában mindenki saját belátása szerint végzi, mindenki úgy mossa a fogát, ahogy ő gondolja, de ezért nem biztos, hogy a jó módszert választja. Viszont az elektromos fogkefe használati technológiája segít minket abban, hogy a leghatékonyabban tudjuk elvégezni a fogmosást.

– A fogmosás egyik tényezője a fogkefe, a másik a fogkrém. Itt mire figyeljünk?

– Egy fogmosás hatékonysága véleményem szerint elsősorban nem a fogkrémen múlik, hanem a fogmosás technikáján. Ha jó a fogmosási technikánk, akkor az, hogy milyen fogkrémet használunk, másodlagos kérdés.

Ennek ellenére, amikor vásárolunk, a legfontosabb, hogy úgy válasszunk fogkrémet, hogy kemikália szempontjából milyen anyagok találhatók benne. Van olyan tehát, amely jobban, és van, amely kevésbé segít rendbe hozni, rendben tartani a szájflóránkat.

Gyakran halljuk egy fogkrémről, hogy magas a fluor tartalma, ezzel azt sugallják, hogy ez egy előnyös összetétel. De mivel annyi mindenben van már fluor a fogkrémeken kívül is, és semmiből nem jó a túl sok, ezért én nem ilyen fogkrémet választanék magamnak.

Az általam legutóbb összeállított sajátmárkás fogkrémbe került például gyulladáscsökkentő olaj, amelynek kiválasztásánál az is fő szempont volt, hogy az összetétele természetes alapú legyen.

– Sokan használják a legkülönfélébb szájvizeket is. Ajánlaná bárkinek is ezeket az anyagokat?

– A szájvizek fő feladata, hogy a szánkban lévő káros baktériumokat elölje, ezt meg is teszi, de közben sok hasznos baktériumot is likvidál. Ez egy nagyon radikális eszköz, amely többet árt, mint amennyit segít, de időszakonként – ha kellemes leheletet szeretnénk magunknak, vagy van, mondjuk egy kis seb a szánkban, és azt szeretnénk kezelni – nem ördögtől való a használata. Vannak szájvizek, amelyek segítik a sebgyógyulást, különösen javasolt használatuk műtéti beavatkozások után, rövidebb ideig. Elkezdtek olyan szájvizeket is gyártani, amelyek a szájflórához hasonló „jó" baktériumokat tartalmaznak, így nem károsítják a szájflórát.

– Vannak olyan élelmiszerek, amelyek kifejezetten károsak fogaink számára?

– Ezek elsősorban a magas cukortartalmú ételek vagy az ilyen üdítők.  Ezek azonban csak közvetve károsak fogainkra, hiszen az által okoznak nagy károkat, hogy táplálják, növesztik azokat a baktériumkolóniákat – a lepedéket – amik aztán túlszaporodásuk miatt a fogínyt visszahúzódásra kényszerítik, s ezáltal idővel elveszítjük a fogainkat.

Aki tehát ilyen élelmiszereket fogyaszt, az figyeljen a kompenzációra, mondjuk, gyakrabban mosson fogat, ily módon jobban ügyelve a szájflórájára. Megjegyzem, ezek a cukros ételek nemcsak a szájhigiéniánkra, hanem a szervezetünk egyéb szerveire is káros hatásokat fejtenek ki.

Ha például az alkoholfogyasztás hatását vizsgálnánk, akkor itt is azt kell megnéznünk, ezek az italok mennyire savas közeget teremtenek a szájban. Jellemzően az alkohol savasít, s ez – miként a fogfehérítésnél alkalmazott savak – gyengíti a zománcréteget, tehát még fogászati szempontból is károsnak mondható.

Tudom, hogy az életben a reklámok, az ínycsiklandozó kinézet könnyen elcsábíthatja az embert, megkívánja az adott ételt, italt, s elfogyasztja azt. Ez nem baj, de kontrollálni kell a dolgokat, s tenni valamit a szájflóránk egyensúlyának helyreállításáért.

– Azt mondja tenni kell valamit. Megvan Magyarországon az emberekben az a szükséges hozzáállás, amellyel kellőképpen óvják a fogaikat?

– Sajnos Magyarországon – van összehasonlítási alapom, hiszen Olaszországban is dolgoztam ezen a területen – az átlagember nem tartja kellőképpen szükségesnek a fogaival, a szájhigiéniával való törődést. Elvárható lenne, hogy legalább évente nézessük át a fogorvossal a fogaink helyzetét, állapotát, s az is látnivaló, hogy a magasabb státusú emberek sokkal nagyobb gondot fordítanak – már csak a megjelenés miatt is – a fogaik állapotára. Az emberek többsége viszont csak akkor ül be a fogorvosi székbe, mikor már fájdalmai vannak, gyakran választják a hosszadalmas kezelés helyett a húzást, pedig ez megelőzhető lenne, egy kis odafigyeléssel.

– A húzás előtt azért még sokszor van lehetőség a lyukas fogak betömésére. Ez mennyiben tartós megoldás?

– A fogtömés egy ideig konzerváló megoldás, bár a fogászati tömőanyagok cseréje is indokolt előbb-utóbb. Viszont csere idején egyre nagyobb lyukakat kell fúrnunk a tömőanyagok számára, így sajnos a fogunk saját anyaga is egyre vékonyodik, gyengül.

Ennél radikálisabb beavatkozás a gyökérkezelés, ami „foggyilkosságnak” tekinthető, mert pont azt a pulpacsatornát pucolják ki teljesen, ami táplálja a fogat. Ezzel ugyan megszabadul a fog a fájdalmat okozó baktériumkolóniáktól, viszont tápanyag nélkül halálra van ítélve. Gyökérkezelés esetén – ellentétben a húzással – azonban legalább egy időre esztétikailag megmarad a fogunk, funkcióját tekintve rágni tudunk vele, illetve az állkapocscsontunk sem indul meg, amíg ott van a fog,sorvadásnak.

Összességében bármilyen fogászati beavatkozás tulajdonképpen csak mentése egy rossz helyzetnek, mindenképpen a megelőzésre és nem a kezelésekre, pótlásokra kell helyeznünk a hangsúlyt a fogaink szempontjából.

– Ön nemcsak kezeli a pácienseket, de egy céget is létrehozott. Milyen gyártmányokat forgalmaznak?

– A szakmám során megfigyeltem a kezelt betegeket, s láttam, hogy az ő fogászati gyógyulásukhoz – akárcsak bármely más gyógyuláshoz – a szervezetükből energiát kell elvonniuk. Azt is láttam, hogy sok fogászati beavatkozás azért nem sikeres, mert a beteg immunválasza nincs kellően felkészülve, ezért az nem elégséges a gyógyuláshoz.

Pont ezt elősegítendő, mi olyan táplálékkiegészítőket állítottunk össze, melyek kiegészítik az orvosi kezelést, s elősegítik a gyógyulást. Az lenne kívánatos, hogy már a megelőzésre is fordítsunk gondot, de az emberek többsége már csak akkor lép, ha a szervezete jelez. A mi étrend-kiegészítőink a megelőzésre és a gyógyulás segítésére egyaránt alkalmasak.

Van például egy rágótablettánk, ami olyan baktériumokat tartalmaz, amelyek kiegészítik a szájban található hasonló „jó" baktériumokat, ezáltal beáll a szájban a kívánt pH-érték.  Valamennyi vitamin az ételeinkben is megtalálható, de nagyon sokat kellene ezekből megennünk, hogy elérjük a szükséges mértéket.

Egyébként, amiket mi forgalmazunk, azokat magyar fogorvosok és szakemberek fejlesztették ki, és Magyarországon történik a gyártás is, tehát ezek mind sajátmárkás termékek. Üzletünkben csak a mi termékeinket lehet kapni, és az általunk fejlesztett termékeinkre – amelyeket különböző versenyeken is magas szinten díjaztak – büszkék vagyunk, mivel nemcsak Magyarországon, hanem a külföldi piacokon is megállják a helyüket.