A pirolízis (hőbontás) lehet a megoldás a vegyes műanyaghulladék kezelésére, mert kiválthatja a hulladéklerakást és az égetést – közölte a Roland Berger tanácsadó cég a vegyi alapú újrahasznosítást vizsgáló tanulmánya alapján.
A műanyaghulladék kezelése világméretű probléma, hiszen a földünket szennyező óriásvállalatok gyakorlatilag zsebre vágták a nyugati politikai elitet, minek köszönhetően ők a törvények fölött állnak, ezáltal büntetlenül szennyezhetik bolygónkat. Ennek eredményeként mára odáig jutottunk, hogy
az Antarktisz kivételével nincs olyan kontinens, ahol ne szennyeznénk a vadon élő állatok élőhelyét le nem bombló szeméthalmainkkal.
A probléma, amely az élővilágot és környezetünket régóta érinti, nagyságát mutatja, hogy miközben az elmúlt öt évben az Európai Unió lakossága mintegy 33 millió tonna műanyaghulladékot termelt, ennek kevesebb, mint 40 százalékát hasznosítják újra, a maradék hulladéklerakókban vagy égetőkben végzi. Magyarországon – az Eurostat 2019-es adatai szerint – a műanyaghulladék 33 százalékát hasznosították újra.
Az átlag lakosság tekintetében pedig a legnagyobb szennyezők továbbra is Afrika és India.
Magyarországon több milliárd eurós piac
A pirolízis régóta ismert kémiai technológia, amely bármilyen szerves hulladékanyagot hevítéssel többféle termékre bont.
A műanyaghulladékok kezelésében a technológia felhasználása még viszonylag új, de a vegyes műanyagok bontásánál olyan termékek előállítására is alkalmas, mint a benzin, a különböző párlatok vagy a viasz.
Mivel ezek a termékek például a finomítóknak értékesíthetők, ezért a tanácsadó cég az MTI szerint úgy látja, hogy a pirolízis kiválthatja a hulladéklerakást és az égetést.
A tervek szerint öt éven belül megjelenhetnek a nagyobb teljesítményű, több mint 200 kilotonna műanyaghulladék feldolgozására alkalmas létesítmények is.
Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnerének becslései szerint
a pirolízis műanyagiparban használt elterjedése potenciálisan több milliárd eurós piacot jelenthet.
Ezen módszer alkalmazása megszünteti a mezők, folyók és óceánok közvetlen szennyezésének kockázatát is, illetve azt is, hogy a vegyes műanyaghulladék mikroműanyagként kerüljön az emberek és az állatok szervezetébe.