A sorozat, amiről mindenki beszél: az HBO új dobása minden határt feszeget

Az HBO népszerű sorozatának legújabb részei körül forog a világ, felnőttek és gyerekek körében egyaránt rendkívül elterjedtté vált. A The Last of Us először 2013 júniusában jelent meg videójátékként, majd tíz évvel később élőszereplős sorozat is készült belőle. Bár a játék első része nem tartalmazott erőltetett sokszínűséget, a további részekben és a sorozatváltozatban már markánsabban jelentek meg az abnormális üzenetek. A történetből semmilyen devianciát nem szerettek volna kihagyni az alkotók: a történet női főszereplője homoszexuális lett és beleszeretett egy biszexuális várandós nőbe, aki egyébként zsidó, és kifejezetten erre vonatkozó motívumokat és narratívákat hangsúlyoz a történet során. De ha mindez nem lenne elég bonyolult, még transzneműek megjelenítésével is fűszerezték a történetet.

Nem elég, hogy van homoszexuális, biszexuális, transznemű és zsidó, de még fekete is

A történet az Egyesült Államokban játszódik, egy posztapokaliptikus világban, amelyet zombiszerű lények népesítenek be. Az események húsz évvel azután kezdődnek, hogy megjelent egy különleges fertőző gombafaj, amely az embereket élőholtakhoz hasonló, agresszív teremtményekké alakítja.

A 2013. június 14-én megjelent eredeti játék első részében semmilyen utalás nem található homoszexuális karakterekre, de általánosságban is elmondható, hogy a szexualitás és a romantikus kapcsolatok háttérbe szorulnak. A történetnek két főszereplője van: Joel, egy 51-52 éves férfi, aki elvesztette a lányát a járvány kitörésekor kialakult káoszban; valamint Ellie, egy 14 éves árva lány, aki immunis a gombafertőzésre. A játék korai szakaszában Joelra hárul az a feladat, hogy eljuttassa Ellie-t egy csoporthoz, akik ki tudnak fejleszteni egy oltást a lány ellenállóképességére alapozva. A cselekmény középpontjában a közöttük fokozatosan kialakuló kapcsolat áll, amely sokakban egy apa-lánya viszonyt idézhet fel. Joel védelmező szülőként viselkedik, miközben együtt próbálnak túlélni egy veszélyekkel teli posztapokaliptikus világban – ez adta a történet érzelmi és narratív alapját.

Feltehetően a játék túl „normálisnak” és „egyszerűnek” hatott a mai torz, megbetegedett világhoz képest, ezért később hirtelen előálltak egy kiegészítő epizóddal, amely már nyíltan az abnormális trendek kiszolgálását célozta. Ebben a kiegészítőben Ellie még mindig 14 éves, és a már korábban kiadott első rész egy „kifelejtett” fejezetét ismerhetjük meg. A pótolt szakaszban Ellie és egy régi barátja, Riley – egy vele hasonló korú, fekete bőrű lány – együtt töltik az időt egy elhagyatott bevásárlóközpontban.

Az első rész történetének utólag kiadott vége előkészíti a második, deviáns részt: a két lány között romantikus zene és tánc kíséretében csattan el az első képernyőre vitt csók – ami különösen botrányos, hiszen ez a játék egész világában az első ilyen jelenet, amelyet a nézők és játékosok egyaránt láthatnak.

Fontos kiemelni, hogy egy videójátékról beszélünk, amelyet a fiatalabb korosztály is játszhat – mégis a legelső romantikus jelenet egy azonos nemű pár között zajlik, ezáltal egyértelmű ideológiai üzenetet közvetítve. Végső soron az első csók egy fekete és fehér lány közötti leszbikus jelenetként vonult be a Last of Us történetébe.

A híres első csókjelenet adaptációja a sorozatban. (Kép forrása: The Last of Us, 1. évad 7. rész)

Megjegyezném, hogy ebben a világban a fertőzött, zombi­szerű lények rendkívüli érzékenységgel reagálnak a legkisebb zajokra is – gyakorlatilag minden apró hangrezgésre vadul támadnak. Ehhez képest igencsak ellentmondásos jelenet, hogy miután Ellie hetekig rejtőzködve küzd a túlélésért Joellel, aki afféle apafiguraként vigyáz rá, egy homoszexuális jelenetben hirtelen megszólal a zene, táncra perdülnek, és a zaj mintha hirtelen semmilyen veszélyt nem jelentene – a korábban mindent halló szörnyek pedig mintha nyomtalanul eltűntek volna.

A második rész: főszerepben Ellie, aki most már egy leszbikus nő, és igyekszik megóvni a várandós, biszexuális barátnőjét

A második játékrész megjelenése előtt két évvel nyilvánosságra hozott játékmenet-bemutató nagy részét egy romantikus jelenet tette ki, ahol Ellie egy Dina nevű lánnyal táncol egy zsúfolt teremben. A tánc végén egy kifejezetten hosszú csókjelenet zárja a bejátszást, amely egyértelműen a két karakter közötti kapcsolatot kívánja megalapozni.

A The Last of Us második részében tehát a főszereplő Ellie – immár nyíltan leszbikus nőként – igyekszik megvédeni várandós, biszexuális barátnőjét, Dinát.

A játék ezen részében már hangsúlyosan jelen vannak az LMBTQ-karakterek. A történet négy-öt évvel az első rész eseményei után játszódik, ekkor Ellie már 19 éves, egy fiatal felnőtt nőként jelenik meg.

Ellie és a biszexuális, várandós zsidó származású szerelme, Dina (Forrás: The Last of Us Part II videójáték)

Ám a történetben megjelenik egy transznemű karakter is, Lev személyében, aki eredetileg Lily néven, lánynak született. Idővel leborotválta a haját, nevet változtatott, és elindult a nemi átmenet útján, amit vallási közössége nem tudott elfogadni, így kizárták maguk közül.

Abby, a maszkulin női karakter (kép forrása: Frank Tzeng/Naughty Dog)

Ugyanakkor kiemelt szereplő Abby is, aki egyben a történet főgonosza. Nem egy átlagos női karakterről van szó, hanem egy kimondottan izmos, férfias megjelenésű nőről. Ilyen fizikumot a való életben is csak rendkívüli elszántsággal, szigorú edzés- és táplálkozási program mellett lehet elérni – még a női testépítők között is ritkaságnak számít. Vajon hogyan tudott ilyen fizikai erőnlétet kiépíteni egy posztapokaliptikus világban, különösen úgy, hogy már a járvány kitörése után született?

Zsidó hit: hamsza karkötő, zsinagóga és érzékenyítés

Csak a második játékban ad Neil Druckmann (a játék kreatív producere) igazán egyértelmű utalást zsidó gyökereire a várandós, biszexuális Dina karakterén keresztül – tovább halmozva a szereplő „rendkívül pozitív” tulajdonságait. Dina nemcsak hogy egy hamsza karkötőt visel, de az egyik jelenetben felismeri, hogy az az épület, ahová Ellie-vel belépnek, egy zsinagóga. 

(Cascina Carradonna, akiről Dina arcát modellezték. Kép forrása: imdb)

Ezután Dina a zsidó hitét említi, az imáról és a Tóra-tekercsekről beszél, de arról is, milyen vigaszt jelent számára az, hogy olyan emberektől származik, akik túlélők – a spanyol inkvizíciótól egészen a holokausztig.

Játék vs. sorozat

A játék alapján készült élőszereplős sorozat első epizódját 2023. január 15-én mutatták be. A fogadtatás vegyes volt: egyes rajongók örömmel fogadták az adaptációt, mivel a játék története és karakterei valóban jól kidolgozottak, és így olyanok is betekintést nyerhettek ebbe a világba, akik egyébként nem játszanának vele, vagy nem néznék végig egy játékos közvetítésén keresztül. Sorozatként egy könnyebben befogadható formát öltött.

Vélemények a The Last of Us sorozatról (Forrás: Discord)

Mások azonban már az elején aggodalmukat fejezték ki, emlékezve a korábbi videójáték-adaptációk gyenge minőségére. A kételyek csak erősödtek, amikor nyilvánosságra került, hogy Ellie szerepét Bella Ramsey kapta – egy olyan színésznő, aki nemcsak hogy külsőleg alig emlékeztet a játékbeli karakterre, de színészi játéka is sokaknál komoly kritikát váltott ki.

Vélemények a The Last of Us sorozatról (Forrás: Discord)

Azóta is gyakori téma a rajongók körében, hogy miként eshetett rá a választás, és a közösségi médiában megszámlálhatatlan mém született róla.

Halmozott homoszexuális szerelem az apokalipszisben: férfiak között is bemutatják

A sorozat első évadának harmadik részében Bill és Frank kapcsolatát is „átdolgozzák”, akik bár szerepeltek a játékban (utóbbi csak hullaként) semmiféle utalást nem kaptunk rá, hogy homoszexuálisok lennének. A játékrészben Bill csatlakozik hozzánk (a karakter mellé, akit mi irányítunk) és együtt találjuk meg Frank felakasztott holttestét. Bill meglepve annyit mond, hogy ő volt a partnere. A sorozatban ezzel szemben kapunk egy nyálas, homoszexualitással átitatott előzménytörténetet kettejükről, mindenféle romantikus gesztusokkal és csókjelenetekkel.

Vélemények a The Last of Us sorozatról (Forrás: Discord)

Az évad vége felé kapjuk meg a már korábban említett, a második játékrész előtt nyilvánosságra hozott kiegészítőben történő csókjelenetet is Ellie és Riley között.

Most az HBO legnézettebb sorozata

A második évad részei éppen most futnak, és hétről hétre egyre nagyobb felháborodást keltenek az LMBTQ-jelenetek, a játéktól eltérő párbeszédek, és Ramsey „kisasszony” tehetségtelensége. A színész egyébként arra „kényszerült”, hogy deaktiválja magát minden közösségi platformon az őt ért utálat és bántalmazás miatt (a már korábban említett mémek sokasága, népszerűsége miatt). 

Ellie a játékban (bal oldalon és jobbra fent) és a sorozatban (középen és jobbra lent) Kép: Remenyiczki Éva/Magyar Jelen, felhasznált források: The Last of Us játék és sorozat)

Bella egyébként 2023-ban nyíltan is felvállalta devianciáját nembinárisként és genderfluidként – a sorozat indulásával egyidejűleg.

A főszereplő lány reakciója, amikor kiderül, hogy biszexuális zsidó szerelme gyermeket vár: „Szent sz*r, apa leszek…”

A játék során, amikor Dina és Ellie – a már ismert „szerelmespár” – útnak indulnak, Dina könnyek között közli Ellie-vel, hogy várandós. Ellie arcán látszik a meglepettség és zavartság, és csak annyit kérdez: „Mi?”. Ezt követően számonkéri Dinát, hogy mióta tudja, és miért nem árulta el korábban, hiszen még visszafordulhattak volna. A beszélgetésük kisebb vitába torkollik, melyben Ellie kifejezi, hogy Dina ezzel az állapotával immár csak teher lesz számukra az előttük álló veszélyes úton.

A sorozatban Ellie szintén meglepődik, és bár ugyanúgy elhangzik a „Mi?” kérdés, az előzőben leírtakkal szemben könnyek között, az örömhír hallatán. Majd azonnal csókolózva egymásnak esnek, később pedig Ellie boldogan a következőket mondja: „Szent sz*r, apa leszek…”

Ez a jelenet jól tükrözi, hogy bár a játék második része már jelentős mennyiségű LMBTQ-elemet tartalmazott – ami miatt sokan visszakoztak attól, hogy egyáltalán kipróbálják –, a karakterek legalább hitelesen reagáltak a körülményekre. Az apokaliptikus világot egy sötét, szomorú, megpróbáltatásokkal teli történeten keresztül ismerhettük meg – hasonlóan az első részhez. Ezzel szemben az adaptáció sokak szemében nevetségessé teszi az egész alapötletet a fent említett jelenetek révén.

Egyre többen fordulnak el

A második évad negyedik részében nem hagyhatták ki a Pride-elemeket sem.

Bár a sorozat – akárcsak a játék – nagy sikernek örvend, szerencsére egyre többen fordulnak el, és hagynak fel annak követésével, megtekintésével.

Az első évad történéseiből egy kiváló sorozatot hozhattak volna létre, de már ott is szinte egy egész epizódot szántak egy (a játékban eredetileg meg sem történt) homoszexuális szálnak. A második évadra fokozzák ezt a tendenciát, és a játékban alapból is nagy szerepet betöltő homoszexuális kapcsolatot próbálják részről részre felülmúlni, miközben egyre inkább eltérnek a forrásanyagtól.

(Kiemelt kép forrása: The Last of Us sorozat)