Hány beteg halála kell ahhoz Magyarországon, hogy leállítsanak egy gyógyszerkísérletet?

Diszkréten kezelt tény, hogy az amúgy is kapacitáshiányos, éves várólistákkal küszködő, végtelenül leterhelt állami egészségügyben, a klinikákon, kórházakban sűrűn végeznek a Big Pharma által finanszírozott gyógyszerkísérleteket. Ezek nemcsak orvosokat, professzorokat, nővéreket kötnek le munkaidőben, a többi betegtől véve el az időt, hanem még a kísérletben résztvevő pácienseket is súlyos egészségügyi kockázatnak teszik ki.

Szabadi István, a Mi Hazánk pártigazgatója november 24-i parlamenti felszólalásában az állami egészségügyi rendszerben folyó gyógyszerkísérletekről kérdezte a belügyminisztert: 

„Miért az állami egészségügy terhére végzik a Big Pharma gyógyszerkísérleteit, 

amelyekért a gyógyszergyártó cégek közvetlenül a kiválasztott professzoroknak fizetnek, s amelyekért a kórházak, klinikák csak az összeg húsz-harminc százalékát kapják meg, miért kerül az orvosbárókhoz az összeg nagy része, és mire fordítják ezeket az összegeket?”

– tette fel kérdését a nemzeti ellenzéki politikus.

Pszichés nyomásgyakorlás és elégtelen betegtájékoztatás

A kísérletek okozta kár nemcsak azokat érinti, akiknek nem jut időben kezelés, vagy csak egy egyszerű, de fontos kontrollvizsgálat, avagy ápolási feladat, hanem sokszor maguk a kísérletben résztvevők is az életüket teszik kockára. 

Szabó Bettina, a Mi Hazánk Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei közgyűlésének frakcióvezetője, a párt országgyűlési képviselőjelöltje édesapja tragédiáján keresztül mutatja be, hogyan zajlanak ma Magyarországon a gyógyszergyártó cégek emberkísérletei.

– Hogyan került édesapja a kutatásba, és milyen jellegű gyógyszerkísérlet résztvevője volt?

– Édesapámnál nem-kissejtes tüdőrákot diagnosztizáltak 2018-ban. Mivel ez súlyos diagnózis, könnyen rávették őt, hogy vegyen részt a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház Rendelőintézetben, a Merck Sharp and Dohme Corp gyógyszergyártó cég megbízásából folyó kutatásban. Főleg úgy megy könnyen a rábeszélés, ha az orvos azzal kezdi, hogy „ez az egyetlen esélye” . Szerintem ez megengedhetetlen mértékű pszichés nyomásgyakorlás, elsősorban azért, mert nem is igazolt állítás. Hiszen csak egy kísérletről van szó, a gyógyszerek hatása még nem igazolt. Az ilyen mondatokat meg kellene tiltani az orvosoknak.

– Milyen volt az írásbeli betegtájékoztatás?

– Nem kielégítő. A kezelés ismertetése két bekezdés, az adatvédelem hat. Le volt írva, hogy önkéntesen vállalja, és az is, hogy a nem kap érte pénzt, de semmi több. Egyetlen adat sem volt sehol, hogy milyenek a kilátásaik, korábban hogyan hatottak az állatkísérletekben a szerek, vagy más, előző emberkísérleteknek mi volt az eredménye. Ezt akkor is le kellene írni érthetően, ha a betegek értelemszerűen nem szakemberek. Ez lenne az a bizonyos kockázatfeltáró nyilatkozat, amely ismeretében felelősen dönthet a beteg. És az se érhető, hogy miért éppen a beteg nem kap pénzbeli juttatást, mikor például a plazmaadásért is fizetnek. Hiszen itt éppen ő viszi a vásárra bőrét!

– És használt a kezelés?

– Ártott. Gyorsan tönkrement a mája, a veséje, pedig azelőtt ezek a szervei egészségesek voltak. Öt kezelés után látszott, hogy baj van, de az orvos azt javasolta, hogy továbbra is vesse alá magát a kísérleti szerrel folyó terápiának. Ki akart szállni, de rábeszélték, hogy folytassa. Ilyenkor az orvos vállán van a teljes felelősség. Véleményem szerint rosszabbodás esetén azonnal le kellene állítani a kísérletet. Lehet, hogy nem a kísérleti szer az oka, de akkor a beteg romló állapota miatti óvatosság ezt diktálná.

– Édesapja nem sokkal később el is hunyt.

– Igen. Aztán értesültem róla, hogy négy másik ismerősünk is, akik részt vettek az emberkísérletben. Ekkor adatigényléssel fordultam a kórházhoz, a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkat kérve, de csak egy rövid, általánosságokat tartalmazó választ kaptam, amelynek lényege, hogy a jogszabályoknak megfelelően járnak el, és a kért adatokat nem gyűjtik.

A Magyar Jelen november 21-én az Országos Kórházi Főigazgatósághoz fordult emberkísérletekkel kapcsolatos kérdéseivel. Rákérdeztünk, hogy jelenleg hány ilyen kockázatos kísérlet folyik a kórházakban, klinikákon, ezekben hány beteg vesz részt, hány haláleset, vagy súlyos állapotromlás után kell leállítani egy ilyen kísérletet, és miért nem közöl a betegtájékoztató részletes információkat a kísérleti szer hatásmechanizmusáról, az eddigi eredményekről. Választ tíz napja nem kaptunk, ha megérkezik, frissítjük cikkünket.