Amíg a Meta jelen formájában létezik, nem beszélhetünk szabad választásokról

A 21. században a politikai nyilvánosság jelentős része már nem a televízióban vagy a nyomtatott sajtóban zajlik, hanem a közösségi médiában. Aki jelen van a Facebookon, az része a politikai vitának. Aki nincs, az gyakorlatilag láthatatlanná válik a választók jelentős része számára. Éppen ezért különösen súlyos kérdés, amikor egy globális technológiai vállalat – jelen esetben a Meta – dönt arról, ki beszélhet és ki nem a világ egyik legnagyobb kommunikációs felületén.

Magyarországon ez a probléma különösen élesen jelentkezik. A hazai internetfelhasználók jelentős része, legalább 6-7 millió magyar (a felnőtt lakosság döntő többsége) elsősorban a Facebookról szerzi politikai információit. A platform így nem csupán egy kommunikációs eszköz, hanem a modern politikai kampány egyik legfontosabb terepe. 

Ha egy politikai szereplő innen kiesik, az nem egyszerű technikai kellemetlenség: komoly versenyhátrányt jelent.

Az elmúlt években több olyan eset is történt, amikor a Meta döntései közvetlenül érintették a magyar politikai versenyt. 2019-ben, az európai parlamenti választási kampány idején a Facebook törölte Toroczkai László oldalát, amely akkor több mint 200 ezer követővel rendelkezett. Az oldalt azóta sem állították vissza. Később eltűnt a Mi Hazánk Mozgalom központi Facebook-oldala is, méghozzá a 2022-es országgyűlési választási kampány finisében.

Most pedig újabb hasonló eset történt, a Meta törölte a Mi Hazánk által életre hívott Bűnvadászokat is a Facebookról, nekik is már 167 ezer követőjük volt, s ez szintén a kampány hajrájában történik. 

Természetesen a Meta cinikusan minden ilyen esetben arra hivatkozik, hogy a döntés a közösségi irányelvek megsértése miatt történt. 

És nem csak Magyarországon

Nemzetközi viszonylatban is több hasonló példáról tudunk. A legismertebb eset talán az Egyesült Államokból származik: Donald Trump akkori amerikai elnök fiókjait a Meta és más platformok a 2021-es Capitolium-ostrom után függesztették fel. De más példák is akadnak. A Facebook betiltotta a brit Britain First mozgalmat, több tucat politikai hálózatot törölt Latin-Amerikában, és politikai szereplőkhöz kötődő fiókokat számolt fel Myanmar esetében is. 

A modern demokráciák alapelve elméletileg az, hogy a politikai versenyt a választók döntik el. Amikor azonban a politikai kommunikáció kulcsfontosságú infrastruktúrája egyetlen globális vállalat kezében van, akkor ez a vállalat óhatatlanul kapuőrré válik, s így nem beszélhetünk tisztességes választásokról.

Éppen ezért sokan úgy gondolják, hogy a közösségi média paradox helyzetet teremtett. Mert bár soha nem volt még ennyire könnyű megszólítani tömegeket, ugyanakkor soha nem volt még ennyire kiszolgáltatva a politikai kommunikáció néhány globális technológiai vállalat döntéseinek. A választóvonal pedig színtisztán ideológiai. Aki nem fér bele a Meta globalista, szélsőliberális, és ehhez kapcsolódó világába, az nagyon vékony jégen táncol, amely igen gyakran be is szakad.

Oroszországban már rég nem kívánatos a Meta

2022-ben, az ukrajnai háború kitörése után a Meta több rendkívüli moderációs döntést hozott. A vállalat engedélyezte bizonyos országokban az olyan bejegyzéseket, amelyek az oroszokkal vagy az orosz hadsereggel szembeni erőszakos retorikát tartalmaztak. Moszkva ezt úgy értelmezte, hogy a platform gyűlöletkeltést és erőszakot támogat az orosz katonákkal és vezetőkkel szemben.

Erre válaszul az orosz hatóságok szélsőséges szervezetnek minősítették a Metát, és blokkolták a Facebook és az Instagram működését az országban. A döntést később a bíróság is megerősítette.

Az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) ezt követően felvette Mark Zuckerberget a „terroristák és szélsőségesek” hivatalos listájára. Ez a lista elsősorban olyan személyeket tartalmaz, akiket az orosz állam terrorizmussal vagy szélsőséges tevékenységgel hoz összefüggésbe. Így tehát igen, Oroszország területén a Meta legtöbb platformja hivatalosan blokkolva van.

Kapcsolódó: