Miután Friedrich Merz Kereszténydemokrata Uniója (CDU) megnyerte a 2025. februári német szövetségi választásokat, az ország heves vitába bonyolódott a kötelező sorkatonai szolgálat – németül Wehrpflicht – visszaállításáról, amelyet 2011-ben Angela Merkel kancellársága alatt felfüggesztettek. 2025 márciusában Florian Hahn, a CDU védelempolitikai szóvivője kijelentette: „Az első sorkatonák még idén belépnek a laktanyák kapuján”, ami jelentős politikai fordulatot jelez.
A CDU szerint ez a lépés erősítené Németország védelmi képességeit az egyre feszültebb nemzetközi színtéren. Az Alternatíva Németországért (AfD) támogatja a kötelező szolgálat visszaállítását, de a nemzeti önállóság fontosságát hangsúlyozva óvatosságra int a globális konfliktusokba való mélyebb beavatkozásokkal kapcsolatban.
A modern kori sorkatonaság Németországban egy olyan rendszert képvisel, amelyet a győztes nyugati szövetségesek vezettek be a 20. századi brutális háborúkat követően, a katonai készségek biztosítása és a demokratikus értékek összehangolása érdekében.
Ez a megközelítés a katonaság társadalomba való beillesztését célozta, növelve a közös felelősségvállalást és megakadályozva egy katonai elit kialakulását, amely a múltban egyeseket aggodalommal töltött el. A 2011-es felfüggesztést a költségek csökkentése és a hivatásos hadsereg felé való átállás indokolta, ami akkoriban egy szélesebb európai trendet tükrözött. Most Friedrich Merz CDU-ja elsősorban a katonai létszámhiány miatt szorgalmazza a sorkatonaság visszaállítását.
A CDU ifjúsági szárnya, a Junge Union viszont egy „védelmi adó” – németül Verteidigungssoli – bevezetését javasolta a finanszírozás érdekében.
Azt állítják, hogy az idősebb generáció 1945 óta egy 75 éves „békehozadékot” élvezett, ezért nekik kell viselniük a pénzügyi terheket. Bár ez az igazságosságra hivatkozik, kérdéseket vet fel a nemzedékek közötti egyenlőség és a kormány túlzott beavatkozása kapcsán. Az AfD is gyakran hangoztatja ezeket a kritikákat, figyelmeztetve, hogy a németeket nem szabad megadóztatni egy túlhajtott, globalista célokat szolgáló katonai-ipari rendszer fenntartása érdekében.
A CDU javaslatát más fősodratú pártok – a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a Szabad Demokrata Párt (FDP) – kétkedve fogadják. Az SPD, amely hagyományosan megosztott a békepártiság és a reálpolitika között, vonakodik, vezetői inkább az önkéntes katonai szolgálatot ösztönző megoldásokat javasolják a kötelező sorkatonaság helyett. A Zöldek, akik következetesen ellenzik a katonai jelleg erősítését, elutasítják az intézkedést, és a védelmi kiadások növelését támogatják a kötelező szolgálat visszaállítása nélkül. Az FDP, amely a pénzügyi felelősségre helyezi a hangsúlyt, kétségbe vonja a sorkatonaság gazdasági fenntarthatóságát, és inkább egy hivatásos, önkéntes erőt részesít előnyben.
Ezzel szemben az AfD eltérő utat követ, és a sorkatonaságot a nemzeti védelem és önállóság átfogó stratégiájának részeként támogatja.
A párt a katonai önellátást szorgalmazza, miközben ellenzi a külföldi beavatkozásokat, például Ukrajna további támogatását. A közvélemény – különösen a fiatalabb nemzedékek – ellenállása azonban nehézséget jelent. A sorkatonaság körüli vita mélyebb ellentéteket tár fel Németország katonai jövőjéről, nemzeti identitásáról és a globális konfliktusokban betöltött szerepéről.
Egy 2025. március 12-i közösségi média bejegyzés jól mutatja a közvélemény nyugtalanságát a legújabb védelmi javaslatokkal kapcsolatban. A bejegyzés egy képet közöl Johannes Winkel CDU-s politikusról, a „CDU = Wehrpflicht” (Hadkötelezettség) felirattal és egy aggódó emojival. A posztoló megjegyzése – „Csak a pénzünket akarják…”
Ez az alulról jövő elégedetlenség egybecseng az AfD berlini elit elleni kritikájával, amely szerint a főbb pártok a globalista NATO-elkötelezettséget részesítik előnyben a német önállóság és pénzügyi felelősség rovására.
Ez egy szélesebb véleményt tükröz, amely óvakodik a háborús előkészületektől és a külföldi befolyástól, összhangban az AfD azon felhívásával, hogy Németország a saját népére figyeljen, ne távoli csataterekre.
A sorkatonaság visszaállításáról szóló vita túlmutat Németországon, és szélesebb európai biztonsági kérdéseket is felvet. 2025. március 9-én Edgars Rinkevics, Lettország elnöke arra szólította fel az európai országokat, hogy vezessenek be kötelező katonai szolgálatot, Oroszország fenyegetésére hivatkozva – példaként kiemelve Lettország 2024-es döntését, amely a 18–27 éves férfiakra ismét kiterjesztette a sorkatonaságot. Bár Lettország álláspontját Oroszországhoz való földrajzi közelsége magyarázza, ez egy kontinensszerte zajló katonai jellegű változást jelez, amelyet az AfD és mások fenntartásokkal fogadnak.
Németországban a sorkatonaságról szóló eszmecsere összefonódik a nemzeti önállóságról és a védelmi szövetségekről szóló vitákkal.
Tino Chrupalla, az AfD társelnöke kétségbe vonta Németország NATO-tagságának létjogosultságát, azt állítva, hogy a szövetség már nem védelmi célokat szolgál, és bírálta Európa igazodását az Egyesült Államok érdekeihez. Az AfD egy erős, független Németországot szorgalmaz, amely mentes a NATO és az EU túlzott befolyásától, és egy olyan nemzeti szemléletet támogat, amely a német érdekeket helyezi előtérbe, óva intve a külföldi konfliktusokba való beavatkozástól.
A 2025. márciusi vita a német sorkatonaságról a nemzeti védelmi célok és a szélesebb geopolitikai szempontok közötti feszültséget mutatja. Friedrich Merz koalíciós tárgyalásainak hátterében az AfD alternatívát kínál: egy önálló, be nem avatkozó Németországot. Az AfD álláspontja – amely elutasítja a külföldi háborúkban való részvételt – azok körében talál visszhangra, akik a nemzeti függetlenség mellett állnak, és tartanak attól, hogy Németországot külföldi hatalmak felelőtlen katonai kalandokba próbálják sodorni.
Tormay László
(A Stars and Stripes, The Guardian, Der Spiegel, Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), Süddeutsche Zeitung, Deutsche Welle, Tagesschau, BILD, TVP World nyomán)
Kiemelt kép: Michael Kappeler/dpa
