A klímaváltozás és az emberi tevékenység miatt a kullancsok az északabbra fekvő és a magasabban lévő területeket is meghódítják, emellett aktivitási időszakuk is meghosszabbodik – írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Központjának közleménye.
Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének (ETI) tudományos főmunkatársa, aki a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozik.
Földvári a klímaváltozás és az emberi tevékenység szerepét kutatja a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók – például a Lyme-kórt okozó baktériumok – kapcsán.
A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) magas alkalmazkodó képességgel rendelkezik, meglehetősen könnyedén hozzászokik a változó környezethez. Ennek köszönhető, hogy a terjedése mind a tengerszint feletti magasság vonatkozásában, mind észak irányában megfigyelhető. A globális éghajlatváltozás miatt enyhülő telek, és korai tavaszok kimutathatóan meghosszabbítják a kullancsok aktivitási periódusát, kora tavasszal és késő ősszel egyaránt. Ráadásul a vándormadarak által a mérsékelt öv felé hurcolt kullancsok is egyre könnyebben áttelelnek, ezáltal fertőzésveszélyt jelentenek.
Egyes Hyalomma-fajok áttelelt felnőtt példányait már megtalálták Németországban, illetve Svédország több pontján. A megjelenésükre hazánkban is számíthatunk.
A klímaváltozás és az ember természetbe történő beavatkozása folyamatosan új lehetőségeket teremt a kórokozók felbukkanásához, emiatt rendkívül fontos, hogy a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. A DAMA-protokoll (Document − adatgyűjtés, Assess − értékelés, Monitor − folyamatos figyelés, Act − cselekvés) segítségével az ETI kutatói az emberre veszélyt jelentő zoonotikus kórokozókat kísérik figyelemmel.
A teljes közlemény ITT olvasható.
(Origo.hu nyomán – Fotó: Marton Kovacs)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
