Vasárnap Romániában parlamenti választásokat rendeznek, amelyeken a kétkamarás parlament 312 képviselői, illetve 136 szenátori mandátumáról dönt az ország csaknem 19 millió szavazópolgára. Ezen felül 17 nemzeti kisebbségi szervezet könnyített eljárással juttathat egy-egy képviselőt a bukaresti parlamentbe.
Romániában megyei pártlistás arányos választási rendszer működik. Az országot 43 választókerületre osztották fel, amelyeknél lakosságarányosan megszabták a képviselők és szenátorok számát. A 41 megye mellett a főváros képezi a 42. választókerületet, a külföldön élő románok számára pedig egy 43. választókerületet alakítottak ki.
Minden választónak két voksa van: az egyikkel képviselőt, a másikkal szenátort delegál a bukaresti parlamentbe, oly módon, hogy saját választókerülete – képviselőjelölteket, illetve szenátorjelölteket tartalmazó – pártlistái közül választ egyet-egyet.
Országos szinten 16 párt csaknem 7100 jelöltje és 42 független jelölt szerepel a szavazólapokon. A megyei pártlistákról a szavazólapon feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek az adott pártra helyben leadott szavazatok arányában. A töredékszavazatok sem vesznek el, hanem az országos kosárba kerülnek, majd – helyben vagy más megyében – további mandátumokként hasznosulnak.
Az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis azok a pártok vesznek részt a megyei mandátumelosztásban, amelyek országos szinten megszerzik a voksok legalább öt százalékát. A regionális pártok képviselethez jutását egy alternatív küszöb is segíti. Ennek értelmében azok az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is részt vesznek – mindenütt az országban – a mandátumok szavazatarányos elosztásában, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát.
A pártok és kisebbségi szervezetek jelöltlistái megyéről megyére különböznek, ezért mindenki csak abban a választókerületben voksolhat, ahova állandó vagy igazolható ideiglenes lakhelye alapján tartozik. Aki a szavazás napján nem tartózkodik saját választókerületében (vagyis nincs igazolható lakcíme az illető megyében), az nem voksolhat.
A közvélemény-kutatások szerint egyetlen pártnak sincs esélye – a kormányalakításhoz szükséges – abszolút többség megszerzésére. A felmérések szoros versenyt jósolnak a kisebbségben kormányzó, Klaus Iohannis államfőhöz közel álló jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a jelenlegi parlament legnagyobb frakciójával rendelkező, tavaly óta ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) között.
A magyar politikai szervezetek idén közösen indulnak a parlamenti választásokon: a bukaresti parlamentben 1990 óta jelen lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáin helyet kaptak az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjei is.
Romániában 18 802 választókörbe várják a belföldi névjegyzékben szereplő 18 millió 191 ezer választópolgárt.
A 18 millió 981 ezer felnőtt román állampolgár közül csaknem 740 ezer szerepel a külföldi névjegyzékben, azok, akik román áttelepedési útlevéllel hagyták el az országot. A külföldre költözött román vendégmunkások számát a bukaresti hatóságok több mint négymillióra becsülik, többségük azonban továbbra is a belföldi választói névjegyzékben szerepel. A külföldi választókörökben pótlistára feliratozva voksolhatnak azok, akik a román személyazonossági iratok mellett a befogadó ország által kiállított tartózkodási dokumentumot is fel tudnak mutatni.
A külföldi választókerületből négy képviselő és két szenátor kerül a bukaresti parlamentbe. Rájuk csak a külföldön élő román állampolgárok voksolhatnak, és akkor is élhetnek választójogukkal, ha román irataik érvényessége 2020. március 1. után lejárt. Számukra 748 szavazókört nyitnak, ahol szombaton és vasárnap is helyi idő szerint 7 és 21 óra között lehet szavazni. Az egy mandátumra nem elegendő töredékszavazatok külföldről is bekerülnek az adott politikai alakulat országos kosarába.
Romániában a kettős szavazás gyanújának kiküszöbölése érdekében az állandó választási hatóság olyan informatikai rendszert üzemelt be, amely a szavazásra jelentkező választópolgár személyi száma alapján valós időben ellenőrzi: jogosult-e az illető voksolni, a megfelelő szavazókörnél jelentkezett-e, és nem szavazott-e már másutt.
A koronavírus-járvány miatt idén egészségügyi óvintézkedéseket is bevezettek. A szavazókörökben mindenkinek legalább egyméteres távolságot kell tartania a teremben tartózkodóktól, ahova egyszerre legfeljebb öt szavazót engednek be. A választóknak önállóan kell behelyezniük személyi igazolványukat az informatikai rendszer leolvasójába, ráragasztaniuk igazolványukra a voksolást igazoló matricát, továbbá érkezéskor és távozáskor is fertőtleníteniük kell a kezüket.
A szavazókör bejáratánál minden érkezőnek megmérik a lázát, és ha az meghaladja a 37,3 Celsius fokot, fertőzésgyanúsnak nyilvánítják az illetőt. Ennek nyomán elsőbbséget biztosítanak számára a voksolásnál, a lehető minimálisra csökkentik a szavazóhelyiségben töltendő időt, és távozása után alkohollal fertőtlenítik az összes olyan felületet, amelyhez hozzáért. A 65 évnél idősebb polgárok is veszélyeztetettségükre hivatkozva elsőbbséget kérhetnek.
Romániában jelenleg csaknem százezer aktív koronavírus-fertőzöttről tudnak, akiket kórházban vagy otthoni elkülönítésben kezelnek. Rajtuk kívül további 69 ezer fertőzésgyanús ember van otthoni karanténban. Mindkét kategória mozgóurnát igényelve élhet választójogával. A választóköröknek úgy kell kijelölniük a mozgóurnák útvonalát, hogy a fertőzésgyanúsak, majd a beazonosított fertőzöttek voksoljanak utoljára.
Szombaton reggel 7 órától kampánycsend lép életbe. A szavazóhelyiségek mindenütt helyi idő szerint 7 és 21 óra között tartanak nyitva.
(Forrás: MTI – Kép: illusztráció/Shutterstock)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
