Észak-Koreában humanitárius katasztrófa fenyeget, ha a nemzetközi közösség nem tesz valamit ennek megelőzésére – figyelmeztet a dél-koreai kormány illetékes minisztere, aki úgy véli, felül kell vizsgálni az országgal szembeni gazdasági szankciókat, mert semmit sem érnek. Eközben Kim Dzsong Un diktátor rafinált taktikai manőverbe kezdett – írja a napi.hu.
Humanitárius katasztrófa fenyegeti Észak-Koreát, miután a tavaly útjára induló koronavírusra válaszul az ország vezetése hermetikusan lezárta a légi, tengeri és szárazföldi határait, beutazási korlátozást rendelt el, majd kijelentette: náluk egyetlen fertőzött sincs.
A teljes zárlat magába foglalja a Kínával való kereskedelmet is, így az önellátásra képtelen országba a zárlat kezdete óta nem jutnak el a nemzetközi élelmiszer- és egészségügyi segélycsomagok sem.
Az egyik legfontosabb hiánycikk a műtrágya, ami miatt a szakértők úgy vélik, hogy Észak-Korea az 1990-es évek óta nem látott gazdasági összeomlást él át. Akkor a szovjet támogatás megszűnése több millió ember halálához vezető éhínséget okozott.
Ráadásul az országban még tájfunok is pusztítottak.
Lee In-young a szöuli kabinet országegyesítési minisztere szerint északi szomszédjuknak sürgős nemzetközi segítségre van szüksége.
A külföldnek kellene megsegítenie a kommunista országot
Lee úgy véli, közvetlen éhezés nem fenyegeti Észak-Koreát (mármint, a szokásosnál nagyobb mértékben – a szerk.), ha az idei évi termés kedvező lesz. Ettől függetlenül szerinte a nemzetközi közösségnek „el kell gondolkodnia” az esetleges élelmiszer-segélyek összeállításán, amivel megsegíthetik az őket rendre atomcsapással fenyegető országot.
Kim Dzsong Un maga is elismerte, hogy a gazdasági tervek kudarcot vallottak, aminek okait a decentralizációban és a lazításban vélte felfedezni, így az újabb ötéves terv már szigorúbb központi irányítás alatt kezdődött meg. Ezt azonban már ismerik a szakértők a néhai szocialista és hozzájuk hasonló országok történetéből.
A decentralizációs-centralizációs hullámok semmilyen eredményt nem szoktak hozni, ezért borítékolható a gazdasági válság elmélyülése.
Nyitást javasol Észak-Korea felé
Lee azt javasolta Joe Bidennek, vizsgálja felül elődje 2016-os gazdasági szankcióit, amiket az északi rezsim interkontinentális rakétakísérletei miatt léptettek életbe. Az érvelésben az áll, hogy immáron öt év telt el, ám Phenjan még csak nem is lassított nukleáris fegyverkezési programján. Lee szerint Észak-Koreát be kellene venni a koronavírus elleni tömeges oltási folyamatba is.
Az országegyesítési minisztérium több tervet kidolgozott arra vonatkozóan, hogyan vehetne részt a nemzetközi közösség észak-koreai infrastrukturális fejlesztésekben, út- és vasútépítési projektekben.
Ezeket oly módon kellene támogatni, hogy közben garantálják, hogy a rezsim nem tudja katonai célokra felhasználni az új infrastruktúrát.
Az időzítés kiváló, hiszen az Egyesült Államok új, demokrata vezetése éppen a napokban vizsgálja felül Donald Trump Észak-Korea-politikáját. Noha a szankciók feloldása nem borítékolható, valamiféle enyhülés várható, hiszen a demokraták „nagy mumusa” valamiért a mai napig Oroszország, így könnyen elképzelhető, hogy elődeihez híven a Biden-Kamala páros is nagyvonalúan elsiklik az Észak-Koreában zajló események felett, és figyelmüket inkább Ukrajna, valamint Fehéroroszország felé fordítják.
Látva a humanitárius katasztrófa veszélyét a déli vezetés emiatt is nyitottabbá válhat az engedményekre. A kérdés már csak az, vajon miért célja a nyugati világnak egy ilyen rezsimet hatalomban tartani?
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
