Tavaly a járvány miatt sokkal kevesebb tartózkodási engedélyt adtak ki az Unióban nem EU-s országok polgárainak: a 2019-es 2,9 millió után csak 2,2 milliót – derül ki az Eurostat friss összegzéséből. Érdekes, hogy az összes tartózkodási több mint egynegyedét Lengyelország adta ki, a lengyel-német-spanyol trió pedig együtt több mint a felét – írja a 444.
Magyarország tavaly 54835 darabot. A vendégmunkásoknak és a határon túli magyaroknak köszönhetően azon belül toronymagasan Ukrajnából (Kárpátaljáról) jöttek a legtöbben tartózkodásival, 20744-en. Az adatokat a 444 szemlézte, bár ők az Ukrajna területéről érkezetteket következetesen „ukránnak” hívják.
A toplista másodikja Kína (Hongkongot is ideszámolva) hatezer engedéllyel, majd Vietnám 3 ezerrel, aztán Szerbia és Dél-Korea bő 2-2 ezerrel. Ezernél többen rajtuk kívül Törökországból, Indiából, az USA-ból és Oroszországból érkeztek hosszabb időre.
A statisztika jól mutatja, ahogy – talán az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt – három éve igencsak meglódult a kiadott engedélyek száma. 2009-ben és 2013-ban stabilan 14 ezer körül volt az évente kiadott engedélyek száma, ami még 2016-ban sem érte el a 23 ezret, majd alaposan megugrott. Az elmúlt három évben sorrendben 56 ezer, 62 ezer majd közel 55 ezer engedélyt adtak ki.
A régióban messze hozzánk szeretnek leginkább járni a kínaiak is: a magyarországi 5998 engedélyhez képet Szlovákiába tavaly 140, Szlovéniában 176, Horvátországban 430, Romániában 431, Ausztriában pedig 632 tartózkodásit adtak kínaiaknak.
A kutatás azt vizsgálta, hogy honnan milyen célból érkeztek hozzánk. Az ukránok és szerbek túlnyomó részt dolgozni, a kínaiak kétharmada, az oroszok fele viszont egyéb okokat jelölt meg. A szírek kétharmada, vagyis 277 fő tanulni jött hozzánk, az irakiak harmada – 81 fő – pedig családi okok miatt.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
