21.6 C
Budapest
2022. május 25., szerda
Magyar Jelen
Hírek Kiemelt Külföld

A csengtui amerikai konzulátus épületéről levonták az amerikai zászlót

A csengtui amerikai konzulátus épületéről hétfő reggel (közép-európai idő szerint vasárnap késő este) levonták az amerikai zászlót három nappal azután, hogy bejelentették ennek a képviseletnek a bezárását – legalábbis erről tanúskodtak a kínai televízióban bemutatott képsorok, majd nem sokkal később a pekingi külügyminisztérium bejelentette, hogy Kína “birtokba vette” a konzulátus épületét.

Az elmúlt napokban még csak arról szóltak a híradások, hogy az Egyesült Államok “készül” e diplomáciai képviselet bezárására. A zászlólevonásról szóló képsorokat már helyi idő szerint hétfőn reggel  lehetett látni a kínai állami televízióban.

Néhány órával később Pekingben a külügyminisztérium már bejelentette, hogy az amerikai képviselet bezárt, Kína “birtokba vette” az épületet.

Az ügy előzménye az volt, hogy Kína az amerikai kormány utasítására bezárta péntek este houstoni főkonzulátusát, Washington ugyanis kémkedéssel vádolta meg a külképviseletet. Válaszlépésként Peking elrendelte a csengtui amerikai konzulátus bezárását, és miután Washington nagyon rövid határidőt, 72 órát adott kedden a houstoni képviselet bezárására, Peking is ennyit adott péntek délelőtt 10 órakor. A csengtui amerikai konzulátuson szombaton még folytak az előkészületek, miközben az épület körül szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be a kínai hatóságok.

A csengtui amerikai konzulátust 1985-ben nyitották meg, honlapja szerint csaknem kétszáz alkalmazottja volt a koronavírus-járvány kitörése előtt, köztük 150 helyi munkavállaló. Hatáskörébe tartozott egyebek között a Kína által 1950-ben megszállt Tibet emberi jogi helyzetének, valamint a kínai haderő mozgásának figyelése az ország nyugati részében.

A két ország kapcsolatai az utóbbi időben megromlottak. Az Egyesült Államok Kínát teszi felelőssé a koronavírus-világjárványért, és rendszeresen vádolja szellemi tulajdon ellopásával, a hongkongi autonómia korlátozásával, Tibet elnyomásával és a muszlim ujgurok emberi jogainak megsértésével. Ütközőpontot jelent Tajvan ügye, valamint Kínának a Dél-Kínai-tengert illető területi követelései is.

MTI

További híreink

Felfüggesztett helyett letöltendőt kapjanak a közfeladatot ellátó személyek támadói

Gabay Dorka

Jegybank: maradjon meg a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél

Szabó Norbert

Pillanatok alatt tűnnek el az ujgurok több száz éves temetői Kínában

Kiss Albert

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben

Magyar Jelen