Megfelezte az elmúlt öt év alatt a társaságiadó-kedvezményeket a kormány, de így is nagyon sok kedvezményt kapnak a vállalkozások. A NAV-tól a 2013 és 2017 közti évek adatait kaptuk meg a vállalatok éves társaságiadó-bevallásából származó fő gazdasági mutatószámokkal. Azért érdekes ez a lista, mert ritkán látott részletességgel mutatja be a magyarországi vállalatok trendjeit – írja a g7.hu.
Manapság a multik egy-egy tranzakciója nemzetgazdaságokat tud megmozgatni, főleg, ha – mint Magyarországon – a törvény még kiskapukat is biztosít az „ügyeskedésekhez”. Nagyobb probléma viszont, hogy
a cégek bevallásaiból számított fizetendő társsasági adó – ami a NAV bevallási adataiból látszik – és a KSH alapján a költségvetésbe ténylegesen befizetett adó évente akár több száz milliárd forinttal is eltérhet egymástól.
Ez két fő okra vezethető vissza. Egyfelől 2015-ben az üzemi eredményét megemelő General Electric jogosult lett a növekedési adóhitelre, ami alapján az adót a 2015-ös év után a két következő adóévben, nyolc egyenlő részletben kellett megfizetnie. Ennek következtében 2016-ban és 2017-ben megugrott az adóbevétel, de 2018-ban már hiányozott ez a közel 250 milliárd forintos tétel.
A másik a tao-programok hatása:
a teljes öt évben 605 milliárd forinttal kevesebb folyt be az államkasszába, mint kellett volna. Ennek túlnyomó része a sport- és kultúr-tao programokra mehetett el.
Kedvezményezettek a multik
Bármennyire is igyekszik magát nemzetinek beállítani a kormány, van egy szempont, mely alapján kifejezetten liberális, ez pedig a gazdaságpolitika. A nemzeti kormányok általában protekcionisták, vagyis védik a hazait a külföldivel szemben (pl. vámokkal, adóterhekkel), míg a „jó liberális” nagy barátja a külföldieknek és a multiknak, és akár – a hazai vállalkozások rovására – adókedvezményekkel/adómentességgel is idecsalogatná, itt tartaná őket. Erre a Fidesszel kapcsolatban kiváló példa az Audi európai szinten is egyedülálló támogatása.
Ráadásul a magyar gazdaság kifejezetten exportorientált. Ez jól látszik a magyarországi vállalatok pénzügyi adatain is, hiszen a bevétel harmada külföldről érkezett. Ebben a tekintetben nagy a különbség a tulajdonosok szerint, minél nagyobb a külföldi tulajdoni hányad, annál nagyobb az exportárbevétel aránya. A magyar cégek ráadásul nem tudnak felzárkózni a külföldi tulajdonúakhoz, sőt egyre inkább széttagolódik a magyar vállalati szféra: a külföldi tulajdonú cégek az exportra koncentrálnak, a hazai tulajdonúak pedig befelé fordulnak.
A magyar tulajdonú cégek 2013-ban még az exportárbevétel harmadát adták, 2017-ben viszont már csak a negyedét.
Ebben az időszakban a többségi külföldi tulajdonú cégek részesedése 63-ről 75 százalékra emelkedett, így egyre inkább nekik kiszolgáltatott a magyar gazdaság.
Jelentős kedvezmények
Ahhoz képest, hogy a külföldi tulajdonú cégek ledominálták az exportpiacot, mégis a vállalatok társaságiadó-befizetéseiben a magyar tulajdonú cégek adják a befizetések 63 százalékát. Ráadásul többet is adóznak: az árbevételhez mérten a teljes mértékben hazai cégek 0,8, míg a teljes mértékben külföldi cégek 0,6 százalékot fizettek be a „nemzeti 2/3” regnálásának 10. évében. Ez kis számok esetén elhanyagolható különbségnek tűnhet, de ekkora pénzmozgásnál ez azt jelenti, hogy
ha a részben vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő cégeket azonos adóterhek sújtanák, mint a magyar vállalatokat, akkor évente 87 milliárd forinttal több folyt volna be az államkaszába.
Az adókedvezmények
Miközben a teljes mértékben magyar tulajdonban lévő cégek az adóalapjuk mindössze 12 százalékát tudták az állam által felkínált kedvezményekkel csökkenteni, addig a külföldi tulajdonban lévő cégeknél ez az arány 17 százalék volt.
Ha a számokat 2013-tól 2017-ig vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy
a külföldi tulajdonú cégek közel másfélszer több adókedvezményt kaptak a magyar államtól, mint a hazaiak.
A vizsgált időszak alatt legalább 496 milliárd forintról mondott le a kormány a külföldi vállalatok javára. Ha a részben vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő hazai cégek nem kaptak volna magasabb adókedvezményeket, mint a teljesen magyar tulajdonú cégek, akkor 88 milliárd forinttal több bevétele lett volna az államnak öt év alatt.
Noha ez az állam számára sem túl hízelgő mutató, de
az igazi vesztesek a magyar cégek, ugyanis nekik kell amiatt magasabb adót fizetni, mert a külföldiek több kedvezményt kapnak.
Ha nem kapnak évi 18 milliárd forinttal több kedvezményt a külföldi, főként multi cégek, mint a hazaiak, akkor 5 százalékkal kevesebb adót kellet volna a magyar tulajdonú cégektől beszedni. A magyar gazdaságpolitika azonban a jelek szerint úgy működik, hogy a magyar tulajdonú cégeknek kell a multikat támogatniuk.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
