7.5 C
Budapest
2021. október 23., szombat
Magyar Jelen
Gazdaság

A koronavírus az élelmiszeriparban is rámutatott a globalizáció hátrányaira

Noha jelenleg, a koronavírus-járvány okozta válság ellenére is van még elég élelmiszer, hosszabb távon számos országban alakulhat ki éhezés. Diane Holdorf, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) nevű szervezet élelmezésügyekben illetékes igazgatója szerint a fejlett országok felelőssége figyelembe venni és megsegíteni a nehéz helyzetben lévő térségekben élőket.

Az igazgató szerint már most látszanak fennakadások, amelyeket elsősorban az olyan határlezárások okoznak, amelyek nem veszik figyelembe a mezőgazdasági és élelmiszer-szállítmányok biztonságos továbbítását lehetővé tévő protokollokat. A szervezet felkérte a kormányokat, hogy figyeljenek oda ezekre a szállítmányokra, amelyek az ültetési időszak kezdetével egyre fontosabbá válnak.

A felvásárlási láz után most ugyan megvannak a készletek, de gondok vannak a polcok újratöltésével. Sok ellátási lánc megszakadt, a legsúlyosabb helyzet a légi forgalomban észlelhető. Sokak számára most válik csak igazán nyilvánvalóvá, milyen kevés termék készül is itthon, s milyen mértékben vagyunk kiszolgáltatva az importcikkeknek.

Sok országban komoly gondokat okozhat, hogy a szabad mozgást akadályozó korlátozások miatt eltűntek a külföldről érkező, olcsó munkaerőt jelentő mezőgazdasági idénymunkások. A legkomolyabb nehézségek viszont az olyan országokban alakulhat ki, melyek képtelenek az önellátásra, teljes egészében az élelmiszerimporttól függenek. Ilyen például a folyamatos népességrobbanást produkáló Fekete-Afrika, de ide sorolható India és Pakisztán is.

A mostani válság megmutatta, hogy melyek az eddig működő globális ellátási láncok gyenge pontjai. Biztos vagyok abban, hogy komoly változások lesznek, le fognak rövidülni az ellátási láncok, jelentősen meg fog nőni a helyi beszállítók szerepe, és új elvek alapján fogják optimalizálni a folyamatokat. Ez nemcsak az élelmiszeriparra lesz igaz, hanem nagyon sok más szektorra is

– mondta Diane Holdorf. Majd hozzátette:

A mostani helyzet sorsdöntő lesz abban a tekintetben is, hogy merre halad tovább a kapitalizmus.

Holdorf azt valószínűsíti, hogy erősödni fog az a felfogás, amely szerint a cégek fő feladata nem a profitmaximalizálás, hanem az összes társadalmi szereplő érdekeinek a figyelembevétele (stakeholder kapitalizmus). Az persze kérdéses, hogy ezt az elgondolást a vállalatok mennyire érzik majd magukénak.

Az élelmiszer-pazarlás visszafogásának tekintetében az az igazgató véleménye, hogy

  • a termelés és az aratás utáni időszakban elsősorban a tárolás területén lehet javítani a helyzetet, míg a szállításban azzal lehet előre lépni, ha az egész folyamatban szavatolják a hűtőkapacitások meglétét;
  • az igazi kihívások a fogyasztói oldalon vannak (ételkiszállítás, éttermek, családok). Az éttermekben arra kell odafigyelni, hogy csak annyi étel jusson az asztalokra, amennyi tényleg elfogy, és már az étlap megszerkesztése során gondolni kell arra, hogy miképpen lehet hasznosítani a maradékot. Az egyéni fogyasztók esetében növelni kell az emberek tudatosságát.

(Élőbolygónk.hu nyomán)

 

További híreink

Horvátország befagyasztotta az üzemanyagárakat

Faragó Dániel

Megszűnik az Unión kívülről érkező, 22 euró alatti áruk áfamentessége

Faragó Dániel

Gazdasági mentőcsomagot jelentett be a szerb kormány

Dunai Tibor

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben

Magyar Jelen