18.8 C
Budapest
2022. május 22., vasárnap
Magyar Jelen
Tudomány

A Vénusz légkörében nincs jele potenciális életnek szakértők szerint

Vitatja a héten megjelent tanulmányában két csillagász azt, hogy a Vénusz légkörében az életre utaló nyomokat, foszfint  fedezhettek fel.

Jane Greaves, a walesi Cardiffi Egyetem csillagásza vezetésével szeptember közepén publikálta felfedezését egy kutatócsoport. Eszerint a Vénusz bolygó erősen savas felhőiben foszfingáz nyomaira bukkantak, ami pedig arra utal, hogy mikrobák élhetnek a bolygón.

A gázt a Földön oxigénhiányos körülmények között élő baktériumok állítják elő. A foszfin vagy foszfor-hidrogén az emberre nézve nagyon mérgező vegyület.

Thérese Encrenaz, a Párizsi Obszervatórium asztrofizikusa infravörös tartományban kereste a molekula jeleit. Az  Astronomy & Astrophysics című tudományos folyóiratban közölt tanulmánya szerint eredményei összeegyeztethetetlenek Greaves csoportjáéval.

“A nyom, amelyet Greaves valóban láthatott, ha tényleg így volt, 80 kilométeres magasságban alakulhatott ki, a felső mezoszférában, jóval afölött, amit mi vizsgáltunk, tehát a felhők felett” – fejtette ki Encrenaz.

A cardiffi tudós azonban azt mondta, hogy az észlelt foszfin forrása ezekben a felhőkben, 20 kilométerrel lejjebb van, ami állandó gázkeveréket feltételez ezen a két magasságon.

“Azt vizsgáljuk, mi történik a felhők szintjén, mintegy 60 kilométeres magasságban, a felhők tetejének rétegében és mondhatjuk, hogy nem találunk semmit” – mondta Encrenaz.

Ilyen körülmények között nagyon bonyolult összeegyeztetni a két vizsgálatot – véli az asztrofizikus, aki szakértője a bolygók légkörének. Mint kifejtette, “ebben a pillanatban” nem hisz abban, hogy jelen van a gáz a Vénusz atmoszférájában.

Az Astronomy & Astrophysicsfolyóiratban megjelent másik tanulmány Greaves módszerét támadja. Ignas Snellen, a holland Leideni Egyetem asztrofizikusa szerint a módszer, a 12. fokú polinom alkalmazása fals eredményekhez vezet. Snellen csoportja szerint az eredmények “a statisztikai elfogadhatóság általánosan elfogadott küszöbértéke alatt vannak”. A tudós szerint ezek az adatok nem jelentenek “statisztikai bizonyítékot arra, hogy foszfin van a Vénusz légkörében”.

A Jane Greaves vezette nemzetközi kutatócsoport a Hawaiin lévő James Clerk Maxwell űrtávcsövet használta, majd az eredményeket megerősítették a chilei Atacama sivatagban működő ALMA (Atacama LargeMillimeter/submillimeter Array) űrtávcső segítségével.

A Vénusz a Föld legközelebbi bolygószomszédja, szerkezete hasonló, de bolygónknál kisebb. A Naphoz képest a harmadik bolygó a Föld, a második a Vénusz, amelyet vastag, mérgező, hőelnyelő légkör vesz körül. A hőmérséklet eléri a 471 Celsius-fokot is, ami elég az ólom megolvasztásához.

A Vénusz felhői nagyjából 90 százalékban tartalmaznak kénsavat. A földi mikrobák ebben nem maradnának életben.

A Földön élő baktériumok a foszfin előállításához ásványokból vagy biológiai anyagokból jutnak foszforhoz, ehhez kapcsolódik a hidrogén.

(Forrás: MTI – Kép: illusztráció/pixabay.com)

További híreink

WHO: a koronavírus tartós hatással lesz az emberek mentális egészségére

Irányi Dániel

Oroszország elsőként végezhet a Covid-19-vakcina kifejlesztésével

Szabó Norbert

Meghátrált a kormány! Kertész Imre mégis tananyag lesz

Dunai Tibor

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben

Magyar Jelen