Aki nemcsak a szélsőliberális sajtóorgánumokat fogyasztja, hanem nyitott szemmel jár a világban, az jó párszor megkérdőjelezhette már az Európai Unió értelmét és hasznát. Jelen formájában ugyanis nem több egy túlbürokratizált pénznyelőnél, melynek minden energiáját leköti egyrészt az, hogy hogyan szolgálhatja ki a globalista pénzügyi elit érdekeit, másrészt, hogy hogyan áshatná alá minél jobban az európai nemzetek öntudatát, hogy feloldódjanak egy szivárványosra mázolt barna masszában – a „sokszínűség” jelszavával megvalósított egyszínűségben. Gyebnár Dávid véleménycikke.
Ennek érdekében rendre beleszólnak szuverén országok belügyeibe. Korábban is folyamatosan a nekünk jogosan járó pénzek visszatartásával zsaroltak, most pedig az ún. „Pride” látszólagos betiltása (mert azért várjuk ki a végét) miatt csapkodják az asztalt. Amikor az idegeneket vagy a kiemelt státuszt élvező kisebbségeket éri vélt vagy valós sérelem, valahogy mindig sikerül erélyesen fellépni Ursula von der Leyenéknek. Ám, mikor az európai embereket érintő kérdésekről van szó, vagyis igazi problémák kerülnek terítékre, hamar kiderül, hogy az egész EU nem több egy dilettánsokból álló pénznyelőnél.
Egy jó ötletük lett volna: az óraátállítás eltörlése
Kevés üdvözlendő dolog származik az EU-ból, ebből az egyik az óraátállítás eltörlésének felvetése volt. A kérdéssel itthon igazán csak a Mi Hazánk Mozgalom foglalkozott, korábban személy szerint én hívtam fel a figyelmet arra, nem elég, hogy az óraátállítás, mint olyan, mára már teljesen értelmét vesztette, de igen komoly egészségügyi következményei is vannak mind rövid, mind középtávon.
Már akkor, mintegy „megelőlegezve a bizalmat” a dilettáns vezetés iránt, megjósoltam, hogy teljesen felesleges az Európai Unióra várni, mert kizárt, hogy lényegi kérdésekben képesek érdemi döntést hozni.
Az Európai Bizottság ugyanis 2018 szeptemberében ismertette az óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatát, miután az európai konzultációban részt vevő 4,6 millió állampolgár elsöprő többsége a gyakorlat megszüntetését szorgalmazta.
A javaslatot aztán 2019 első felében az európai parlamenti képviselők is megszavazták. Azóta semmilyen előrelépés nem történt az ügyben.
Ennyit az emberek akaratáról…
A gyakorlat azt mutatja, hogy azon javaslatok, amelyek nem pénzes lobbistáktól vagy az EU-s politikusok amerikai gazdáitól érkeznek, nem igazán kerülnek megvalósításra.
Elvégre, ha nem a globalista elit érdekeit kell kiszolgálni vagy Európát elárasztani, akkor mégis miért mozdítsák a kisujjukat is ezek a bábpolitikusok? Pláne olyan ügyben, amely a lakosság érdekét és egészségét szolgálná?
Mint tavalyi érvelésemben rámutattam, felesleges várni a korrupt brüsszeli bürokratákra. Van azonban egy másik, még ennél is erősebb érv: dilettantizmusukról (vagy lustaságukról) tanúbizonyságot téve, az EU-s döntéshozók még arra sem vették a fáradtságot, hogy eldöntsék, melyik időszámítást használjuk. Ha a tervezet – egyszer, még az EU szétesése előtt – megvalósításra került volna, akkor is csak az óraátállítást törlik el, viszont minden ország egyénileg eldöntheti, hogy a jövőben a nyári vagy a téli időszámítást akarja alkalmazni. Lehetne ennél kaotikusabb helyzetet teremteni? Miből állna egységesen kijelenteni: innentől mindenki átáll a nyári időszámításra. Pont.
És most megérkezett a döntés, amit Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője közölt: az Európai Bizottság úgy döntött, hogy visszavonja a 2018-as irányelvjavaslatát, amely a félévenkénti óraátállítás megszüntetését célozta az Európai Unióban. A döntés, amely még nem végleges, az Európai Unió Tanácsán belüli hosszan tartó patthelyzet eredménye. Érdekes módon egyébként pont arra hivatkoztak, hogy „a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy az állandó nyári vagy téli időszámítást vezessék-e be”. Most akkor ez hogy is van? Korábban arról volt szó, mindenki egyénileg dönthet, most meg arról, hogy nem tudtak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári maradjon?
Nem arról van inkább szó, hogy egyszerűen nem maradt se kedv, se kapacitás a migránsok és a „szivárványosok” „problémái” mellett lényegi kérdésekre is fókuszálni? Szép munka, kedves EU! Ismét sikerült bizonyítanotok, joggal hívunk titeket egy igen drága gittegyletnek!
Gyebnár Dávid
„A hír szent, a vélemény szabad”. Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
