Magyar Lovassport Szövetség: a honvédelmi miniszter vethet véget Lázár Vilmosék uralmának

Egyre több zűrös ügy kerül felszínre a fennállásának századik évfordulóját ünneplő Magyar Lovassport Szövetség háza tájáról. A Stróbl Dorottya főtitkár ellen indított fegyelmi eljárás csak a jéghegy csúcsa, a közeget belülről ismerők rendszerszintű korrupcióról beszélnek. A Csekonics Program keretében kilapátolt állami milliárdok pedig állítólag még Szalay-Bobrovniczky Kristófnak is szemet szúrtak. Sőt, a lovasberkekben terjedő pletykák szerint a honvédelmi miniszter saját unokatestvérére váltaná le a szövetség jelenlegi elnökét, Lázár Vilmost.

Mint arról a Magyar Jelen még januárban ">beszámolt, fél évvel a 2024-es párizsi olimpia rajta előtt fegyelmi eljárás indult a Magyar Lovassport Szövetség főtitkára ellen. Stróbl Dorottyának azért kellett a szakszövetség I. Fokú Fegyelmi Bizottsága elé állnia, mert

a gyanú szerint úgy volt a budapesti Nemzeti Lovardában tavaly december 8-a és 10-e között megrendezett országos verseny versenyigazgatója, hogy az esemény teljes ideje alatt külföldön tartózkodott.

A Magyar Jelen birtokába került határozat alapján az eljárást kezdeményező Kádár Attila további négy szabálysértést jelentett be – a legpikánsabb ezek közül, hogy ugyanezen a versenyen két magyar lovas hondurasi színekben indult, kikerülve ezzel többek között a lovak honosításának szabályzatban meghatározott költségét, abban bízva, hogy mivel a HON országkód csak egy betűvel tér el a HUN-tól, ezt senki sem veszi majd észre.

"Hondurasi" lovak a 2023. december 8-a és 9-e között megtartott országos versenyen

Ám ezeket az „elfogulatlan” fegyelmi bizottság még a tárgyalás előtt elutasította, így a január 23-ai ülésen a testület csak a már fentebb említett, Stróbl versenyigazgatóságát érintő anomáliáról döntött.

Mégpedig úgy, hogy felmentette a főtitkárt

– tudta meg több forrásból a Magyar Jelen.

Lapunk értesüléseit Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke is megerősítette, aki megkeresésünkre válaszul azt írta: „A Magyar Lovassport Szövetség Fegyelmi Bizottsága határozatot hozott, melynek értelmében megállapította, hogy Stróbl Dorottya nem követett el kötelezettségszegést, így fegyelmi vétséget sem követett el”.

Hiába a felmentő ítélet, már az is több mint kellemetlen, hogy a magyar sporttörténetben egyedülálló módon fegyelmi eljárás indult egy sportági szövetség főtitkára ellen, ráadásul a Magyar Lovassport Szövetség idén lesz 100 éves, így a Stróbl Dorottya körüli botrány a centenáriumi ünnepségsorozatot is elhomályosítja.

Valóban elfogulatlan volt a fegyelmi bizottság?

Kádár Attila – aki a Magyar Lovassport Szövetség egyik tagszervezetének törvényes képviselőjeként kezdeményezte az eljárást – lapunkkal közölte, a fegyelmi bizottság összetételét illetően kérte az összeférhetetlenség megállapítását, mondván Stróbl Dorottya régóta munkakapcsolatban áll a fegyelmi bizottság tagjaival, azonban az összeférhetetlenségre vonatkozó előterjesztést a testület elutasította.

Kádár szerint ugyanakkor gyanús, hogy a határozatban, amit a tárgyalást követően kézhez kapott, az összeférhetetlenségről nem tesznek említést, olybá tűnik, mintha a fegyelmi bizottságnak már is kellemetlen lenne, hogy ez egyáltalán felmerült.

Pedig ez csak a jéghegy csúcsa, más visszáságok is vannak a Magyar Lovassport Szövetség háza táján.

Mi lett a Csekonics Program állami milliárdjaival?

Mivel magyar díjugrató utoljára 1992-ben indult az olimpián, a magyar kormány feltett szándéka volt, hogy a 2024-es párizsi olimpiára kvalifikálja magát honfitársunk ebben a szakágban. Így jött létre a Nemzeti Lovassport és Sportló tenyésztést Fejlesztő Program (NLSF), vagy ismertebb nevén Csekonincs Program, melynek elsődleges célja az olimpiai kvalifikációs versenyeken való sikeres szereplés és a párizsi olimpiai kvóta lett volna.

A program hivatalosan 2021. január elsején indult és 2023. december 31-én ér véget, keretösszege pedig 3 milliárd forint volt, amit a kormány az EMMI-n keresztül utalt ki a Magyar Lovassport Szövetségnek.

Mivel ez az összeg nem kevés, de nem is annyira sok a lovassportban, a Lázár Vilmos vezette szövetség úgy döntött, hogy a pénz jelentős részét, 2,8 milliárd forintot a díjugratásra fordít, mert itt látja a legnagyobb esélyt arra, hogy csapatban minősüljenek honfitársaink a 2024-es párizsi olimpiára.

Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség és a Nemzeti Vágta elnöke beszél a 15. Nemzeti Vágta futamainak ünnepélyes sorsolásán a Nemzeti Lovarda dísztermében 2022. szeptember 15-én. MTI/Balogh Zoltán

Az első csavar a történetben, hogy a Magyar Lovassport Szövetség, amint megkapta ezt a 3 milliárd forintot, rögtön elutalta a Lovassport Nonprofit (NLSF) Kft.-nek, mely bár külön gazdasági társaságként működik, de 100 százalékban a Magyar Lovassport Szövetség tulajdona. S hogy mi ebben a pláne?

Az, hogy ezáltal a pénz „elvesztette közpénz jellegét”, s így hosszú hónapok bírósági procedúráját kellett bevállalnia annak, aki meg akarta ismerni a dokumentumokat.

Végül tavaly októberben az Átlátszó másodfokon is pert nyert a Magyar Lovassport Szövetség cégével szemben, a bíróság kimondta, hogy a Lovassport Nonprofit (NLSF) Kft.-nek ki kell adnia azokat a szerződéseket, melyeket közpénzből valósítottak meg.

Van mit titkolniuk

Így derült fény többek között arra is, hogy a Lovassport Kft. összesen 5,5 millió euró (nagyjából 2,1 milliárd forint) értékben szerződött a német Paul Schockemöhle Istállóval.

 Az együttműködés keretében kb. egymilliárd forint ment el tíz ló megvásárlására és további egymilliárd öt ló bérlésére.

A szerződés alapján emellett egy lovas állandó elhelyezését és bérezését, valamint a lovak és lovasok felkészítését, szállítását stb. is állnia kellett a német istállónak, így jön ki ez az 5,5 millió euró (2,1 milliárd forint).

Részlet a szerződésből

Ráadásul időközben kiderült, hogy a Paul Schockemöhlétől megvásárolt és bérelt lovak közül egyedül egy versenyzett 160 centiméteren (ez az olimpiai szint), a többi eleve alkalmatlan volt arra, hogy valóban hozzásegítse díjugratóinkat a szövetség által kitűzött célhoz, vagyis az olimpiai kvóta megszerzéséhez. Nem is segítette:

sajnos a kvalifikáció végeredménye díjugratásban ugyanaz lett, mint négy évvel ezelőtt, azzal a különbséggel, hogy akkor semmilyen jelentősebb állami támogatás nem volt.

Kádár Attila amatőr díjugrató magyar bajnok lapunknak elmondta, szerinte a német lovakat alaposan túlárazhatták, a valódi értéküknél akár többszörösen is, mindezt a magyar adófizetők pénzéből. Ráadásul Kádár szerint lettek volna megfizethető magyar lovak is, melyek megütik ugyanezt a szintet.

Most úgy néz ki, hogy a szövetségnek nem az lehetett a célja, hogy előrébb vigye a sportágat, hanem inkább az, hogy egyesek nyerészkedhessenek.

Üzleti összefonódások német vonalon

Ezt támaszthatja alá például az is, hogy Fábiáncsis Gábor, a Nemzeti Lovarda ügyvezető igazgatója, aki a Magyar Lovassport Szövetség lókiválasztó bizottságában is benne van, régóta üzleti kapcsolatban állt Paul Schockemöhlével, akivel a szövetség cége, a Lovassport NKft. végül leszerződött.

Ez viszont összeférhetetlen a közbeszerzési törvény értelmében, mert a német lókupec üzleti kapcsolatban volt a lókiválasztó bizottság egyik tagjával.

Fábiáncsics Gábor (forrás: csiobudapest.hu)

Ezért Paul Schockemöhle el sem indulhatott volna azon a meghívásos pályázaton összeférhetetlenség miatt, amin végül mégis őt választották ki a már említett 5,5 millió eurós szerződés megkötésére.

Úgy néz ki, mintha az egész közeget átjárná a korrupció, Lázár Vilmos és gárdája olyan struktúrát alakított ki az elmúlt 13 évben, aminek nem a magyar lovassport felvirágoztatása, hanem a közpénz kilapátolása lehetett a végső célja.

A honvédelmi miniszter vethet véget Lázárék ámokfutásának

A 24.hu korábban arról írt, hogy a Csekonincs Program keretében eltapsolt hárommilliárd forint sorsa a sportot felügyelő Honvédelmi Minisztérium felső szintjére is eljutott. A lap szerint a lovassport egyébként is különös érdeklődésre tarthat számot az elöljárók között, mert a miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf ifjabb korában maga is díjugrató volt, éppen a szövetség székhelyén, a Nemzeti Lovardában, a Budapesti Lovas Klub színeiben versenyzett.

Ráadásul azt is megtudtuk, hogy a Magyar Lovassport Szövetség egyik alelnöke, Szotyori Nagy Kristóf unokatestvére Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek, ahogy az ő testvére, Szotyori Nagy Ádám is, aki nemrég kvázi a semmiből lett egyik napról a másikra a Kincsem Park ügyvezető igazgatója.

Szotyori Nagy Kristóf (fotó: Balogh Zoltán/MTI)

Lehetséges, hogy a honvédelmi miniszter rajtuk keresztül fúrná meg Lázár Vilmosék hatalmát?

Elsőre talán kicsit meredeknek tűnhet ez a feltételezés, az viszont jelzésértékű, hogy az M4 Sport január 12-ei Nemzeti Sporthíradójába nem az elnököt vagy a főtitkárt, hanem Szotyori Nagy Kristófot hívták be, hogy nyilatkozzon a Magyar Lovassport Szövetség centenáriumi évéről.

Kívülről tehát erősen úgy fest, mintha a háttérből valaki tudatosan építené Szotyori Nagy Kristófot, hogy aztán idővel a Magyar Lovassport Szövetség elnöki székét is megkaparinthassa.

Folytatjuk.

 

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Facebook/Szalay-Bobrovniczky Kristóf)

 

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!