Kínai autóipari központ épül Miskolcon

A kínai Huashuo csoporthoz tartozó Halms 80 milliárd forintból hozza létre európai központját Miskolcon. Tíz éven belül ezer embert foglalkoztatnának, évente 1-2 millió alkatrészt gyártva – írja a borsod24.hu.

A magyar autóipar újabb kínai fejezete kezdődik: a Halms autóalkatrész-gyártó cég európai központját Miskolcon építi fel, 80 milliárd forint értékű beruházással. A kínai Huashuo csoporthoz tartozó vállalat három ütemben valósítja meg terveit – először 2027-ig 300 főt, majd tíz éven belül összesen ezer embert foglalkoztatna. Az üzemben évente 1-2 millió darab járműipari alkatrész készülne, főként alumínium nagynyomású öntvények formájában.

A Halms már 2023-ban felépítette első európai feldolgozóüzemét Debrecenben, ahol alumínium motorházakat és alkatrészeket készítenek olyan ügyfeleinek, mint a Volvo és a Tesla. Most azonban a feldolgozás után a gyártást is Magyarországra hozzák – ez lesz a miskolci üzem feladata.

A helyszínválasztás aligha véletlen: Miskolctól mindössze 80 kilométerre, Kassán épít elektromosautó-gyárat a Volvo, a Halms egyik legfontosabb ügyfele. Matthew Shen, a vállalat ügyvezetője a bejelentéskor hangsúlyozta Miskolc fémipari múltját és a Miskolci Egyetemet, amely „büszkélkedhet Magyarország vezető metallográfiai programjával”.

Az üzemben kizárólag újrahasznosított alumíniumot használnak majd, a főbb munkafolyamatok pedig a nagynyomású öntés, homokfúvás, megmunkálás, összeszerelés és csomagolás lesznek. A cég helyi beszállítói lánc kialakítását is tervezi.

A Halms nagyokat ígér környezetvédelmi téren: a gyár „a legmagasabb környezetvédelmi és iparbiztonsági elvárásoknak megfelelve” fog működni, állandó monitoring rendszerrel és fenntarthatósági szempontokra való kiemelt figyelemmel. Zöldterületeket telepítenek, a legmodernebb technológiát alkalmazzák.

Ezek az ígéretek persze ismerősen csengenek, különösen annak fényében, hogy a debreceni Halms gyárat 2024-ben 1,98 millió forintra büntették környezetszennyezés miatt. A céget amiatt marasztalták el, mert titokban a környéken folyó Kisgugyori-csatornába vezette a szennyezett vizet. Nem túl meggyőző kiindulási pont egy „fenntartható” új gyár számára. A környezetvédelmi ígéretek tehát egyelőre csak papíron léteznek – a gyakorlat majd megmutatja, mennyit érnek ezek a szavak. Főleg azért, mert a magyar hatóságok nem tartoznak a világ legkeményebb környezetvédői közé.

A Halms-beruházás egy jóval nagyobb trend része. Szijjártó szerint az elmúlt tizenöt évben 64 nagy kínai beruházást támogatott a kormány, amelyek összesen 5500 milliárd forint értéket és több tízezer munkahelyet hoztak az országba. Még ennél is beszédesebb adat, hogy az Európában zajló tíz legnagyobb kínai beruházásból négy Magyarországon valósul meg.

A számok mögött persze ott húzódik a geopolitikai valóság is. Míg az Európai Unió egyre óvatosabban közelít Kínához, és az USA is Kínát tartja elsődleges ellenfelének, addig Magyarország továbbra is nyitott kapukkal fogadja a kínai tőkét. Szijjártó ezt egyenesen büszkeségnek tekinti: „Nem túlzás azt mondani, hogy a kínai vállalatok a legfontosabb, legnépszerűbb beruházási célpontként tartják számon Magyarországot.”

Ez a trend jól illeszkedik abba a stratégiába, amelynek keretében a kormány évek óta autóipari és akkuipari beruházásokat csábít Magyarországra. A jelenség komoly előnyökkel, de ugyanennyire komoly kockázatokkal is jár – ahogy azt a közelmúltban a BYD budapesti beruházása kapcsán is láthattuk.

A magyar gazdaság autóipari függősége már évek óta megkérdőjelezhetetlen tény. Az ágazat 160 ezer embernek ad munkát, éves termelési értéke pedig meghaladja a 13 ezer milliárd forintot. 2010 óta a kormány 244 autóipari beruházáshoz nyújtott támogatást, ami 61 ezer új munkahely létrejöttét segítette elő.

Szijjártó szerint a jelenleg is futó nagy beruházásoknak köszönhetően Magyarország hamarosan évi egymillió autót és egymillió motort fog gyártani, az elektromos akkumulátorgyártási kapacitása pedig a második lesz a világon. Ez persze impozáns teljesítmény egy tízmilliós országtól, ugyanakkor kérdés, hogy mennyire egészséges az ilyen mértékű koncentráció egyetlen iparágra.

Tóth-Szántai József polgármester a beruházást üdvözölve kiemelte: Miskolc „meghatározó pozícióba kerül Európa ipari térképén, mivel a világ leginnovatívabb autómárkáihoz kötődő beszállító cég érkezik”. A polgármester szerint a város célja „egyensúlyt teremteni az ipari fejlődés és környezetünk biztonsága között” – ez is egy olyan kijelentés, amely a gyakorlatban majd meglátjuk, mennyire válik valósággá.

A miskolci beruházás különösen fontos Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye szempontjából, amely évtizedekig a gazdasági lemaradás szimbóluma volt. Az utóbbi tíz évben azonban megduplázódott az ipari termelés, teljesítménye elérte a 4500 milliárd forintot. Az állam 148 nagyberuházást támogatott a térségben, ami számottevően csökkentette a munkanélküliséget. Persze az igazi kérdés az lesz, hogy a több mint ezer új munkahely valóban létrejön-e, és milyen bérekért (És kiknek? Vélhetően vendégmunkásoknak… – a szerk.) kínálják majd ezeket az állásokat.