Maradhat a helyén, vagy mennie kell Sulyok Tamás köztársasági elnöknek? – Dr. Grundtner András elemzi a jogi esélyeket

Magyar Péter már a választás éjszakáján bejelentette, hogy hat kulcsfontosságú közjogi méltóság lemondását követeli – ezt a szándékát pedig az Országgyűlés alakuló ülésén szokatlan és méltatlan módon meg is erősítette. Bár a távozásukra május 31-ig adott határidőt, önként senki sem lépett hátra, így jelenleg is valamennyien a helyükön vannak. Interjúnkban dr. Grundtner András jogi szakértővel a legfőbb állami pozíciót betöltő Sulyok Tamás köztársasági elnök mozgásterét, maradásának vagy esetleges elmozdításának jogi lehetőségeit járjuk körül.

– A miniszterelnök többször is határozottan kijelentette, hogy a köztársasági elnöknek távoznia kell. Ha Sulyok Tamás ezt nem teszi meg önként, milyen jogi lehetőségek vannak az elmozdítására?

A megfosztási eljárás lényege, hogy ha a köztársasági elnök tisztsége gyakorlásával összefüggésben szándékosan megsérti az Alaptörvényt – Magyarországon ez az elnevezése az Alkotmánynak – vagy valamely törvényt, illetve szándékos bűncselekményt követ el, az Országgyűlés kétharmados többséggel kezdeményezheti az eltávolítását. Erről azonban érdemben az Alkotmánybíróság dönt. Sulyok Tamás eltávolításának ezt a módját ugyanakkor Magyar Péter már kizárta. Amikor június elsején – az igazságügyi miniszter kíséretében – meglátogatta a köztársasági elnököt, a sajtótájékoztatón egyértelművé tette: a másik úton, azaz alkotmánymódosítással fogják őt elmozdítani a hivatalából.

– Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan lehet egy alkotmánymódosítással elmozdítani a hivatalban lévő államfőt?

hogy a Tisza Párt a kétharmados parlamenti többségére  támaszkodva bármilyen – az eljárási szabályoknak megfelelően meghozott – alkotmánymódosító törvényt szabadon megalkothat. Megteheti ezt anélkül, hogy tartania kellene az Alkotmánybíróságtól, hiszen a módosításnak már nem kell átmennie az anyagi jogi normakontrollon, és azt sem vizsgálhatják, hogy a szöveg ütközik-e az Alaptörvénnyel vagy nemzetközi szerződésekkel.

– Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Vagyis első pillantásra úgy tűnik, hogy egy alkotmánymódosítással megfoszthatják Sulyok Tamást az elnöki tisztségétől. Teszik ezt annak ellenére, hogy egy ilyen lépés nyíltan sértené a jogállamiság fundamentumát, a hatalmi ágak szétválasztását – ezen belül a fékek és ellensúlyok rendszerét –, valamint a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, és ezen keresztül magát a jogbiztonságot.

Vagyis hiába fogalmazhatna meg teljesen nyilvánvaló alkotmányos aggályokat az Alkotmánybíróság, ami miatt meg kellene semmisítenie ezt a személyre szabott módosítást, ezt a fegyvert a Fidesz már 2012-ben kiverte a testület kezéből.

– Vagyis ez egy kész forgatókönyv az államfő leváltására, amelybe senki sem szólhat bele?

– Annak látszik, de a helyzet mégsem ennyire egyszerű. A Tisza Párt tervében éppen az lehet a buktató, amit az Alkotmánybíróság korábban már többször is egyértelművé tett:

 jóllehet a testület magát az alkotmánymódosító javaslatot nem vizsgálhatja felül, ez egyáltalban nem akadályozza meg abban, hogy a mögötte álló – és a módosítással esetleg érintett – alacsonyabb szintű törvények felett gyakorolja a normakontrollt.

– A teljes folyamat megértéséhez látni kell, hogy az Alaptörvény általában rendkívül szűkszavúan szabályozza a jogintézményeket, a tényleges jogosultságokat pedig a kapcsolódó sarkalatos törvények fejtik ki. Amikor tehát a Tisza Párt alkotmánymódosítással próbálja majd megszüntetni egy közjogi méltóság megbízatását, óhatatlanul hozzá kell nyúlnia az adott tisztségviselő jogállását szabályozó sarkalatos törvényhez is. Ha a megbízatás megszüntetését célzó két javaslatot – az alkotmánymódosítást és a sarkalatos törvény módosítását – egyszerre nyújtják be, patthelyzet alakul ki.

Az Alkotmánybíróság az alaptörvényi részt ugyan nem vizsgálhatja, a sarkalatos törvény módosítását viszont igen. Utóbbit mind a hatályos Alaptörvény, mind a nemzetközi szerződések szempontjából górcső alá veheti. A testület így kimondhatja a hatalmi ágak szétválasztása és a jogállamiság nemzetközi követelményeinek sérelmét, és könnyen találhat olyan rendelkezést az új sarkalatos törvényben, amely miatt azt megsemmisíti.

– Muszáj a két javaslatot egyszerre benyújtani?

– Ezek szerint a köztársasági elnök sorsa megpecsételődni látszik?

– Valóban létezik egy halvány nemzetközi reménysugár Sulyok Tamás számára, nem véletlen, hogy az ügyével a Velencei Bizottsághoz fordult. Ez a testület tekintélyes alkotmányjogászokból áll, és bár közvetlen döntési jogkörrel nem rendelkezik, a véleménye és szakmai ajánlása rendkívül komoly politikai súllyal bír.

– A Velencei Bizottság véleménye számít tehát abban, hogy Sulyok László a helyén maradjon?

– Ha a bizottság vagy az Európai Unió egyéb döntéshozó szervei úgy ítélik meg, hogy a Tisza Párt lépései a demokrácia aláásását célozzák, Brüsszel politikai és gazdasági nyomásgyakorlással beavatkozhat a folyamatba. Ehhez megvan a mintájuk, hiszen korábban az Orbán-kormányt is hasonló jogállamisági eljárásokkal kényszerítették meghátrálásra. Ha tehát a nemzetközi közösség úgy dönt, képes lesz rákényszeríteni Magyar Pétert, hogy ne avatkozzon bele ilyen drasztikusan a hatalmi ágak szétválasztásába, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének működésébe.

A Velencei Bizottság előtt egyébként rengeteg ügy fekszik, de ezt a kérdést előre vették, mert pontosan érzékelik a döntésük súlyát és sürgősségét. Valószínűleg már heteken belül véleményt nyilvánítanak. Bizonyos értelemben az is egy állásfoglalás lenne, hogyha nem foglalnának állást, így most mindenki kíváncsian várja a fejleményeket.

Kapcsolódó: