Ez is a migráció egy formája: Ön hallott már az aranyvízumról?
Orbán Viktor és a gazdasági migránsok | Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala
Miközben a kormánypártok a retorika szintjén kiállnak a migráció minden formája ellen, mára ez gyakorlatilag csak az illegális migrációra maradt igaz. A gazdasági migránsokat kifejezetten ösztönzi a fideszes országvezetés, amely 2017-ben szüntette meg a letelepedési kötvények forgalmazását. Ezt váltotta tulajdonképpen a 2024-ben beindított aranyvízumprogram.
Az aranyvízumprogramot valamiért nem tette kirakatba a kormány, pedig igencsak érdekes részletek tudhatóak meg annak weboldalán, mindjárt a nyitó oldalon. Mint írják, a befektetők tíz évre szerezhetnek magyarországi tartózkodási engedélyt, amellyel vízummentesen utazhatnak be az Európai Unió és a schengeni övezet tagállamaiba, miközben más országokba is könnyebben kaphatnak vízumot.
Az új típusú tartózkodási engedélyt a család tagjai együtt is kérelmezhetik, lejáratkor pedig meghosszabbíthatják.
Arra nem tér ki a felület, amely a magyar mellett hindi és kínai nyelven is elérhető az angol mellett, hogy hányszor lehet meghosszabbítani a tartózkodási engedélyt. A 2024. július 1. óta elérhető új magyar aranyvízumprogram lehetővé teszi, hogy a nemzetközi befektetők úgynevezett „vendégbefektetői tartózkodási engedélyt” szerezzenek Magyarországon.
Üzletszerű családegyesítés
Mint írják, más típusú tartózkodási engedélyekkel ellentétben ez az engedély tíz évig érvényes, és lejártakor abban az esetben is meghosszabbítható, ha a birtokosa egyáltalán nem tartózkodott Magyarországon, az egyetlen feltétel befektetésének fenntartása.
Családegyesítés szintén elérhető, vagyis az engedélyre a befektető házastársa és kiskorú gyerekei is jogosultak lesznek. A magyar aranyvízum azzal, hogy tízéves tartózkodási engedélyt ad az egész családnak egyetlen befektetésért cserébe, kiemelkedik a többi hasonló program közül.
– emelik ki az oldal szerkesztői. Kétféle módon lehet a végtelenségig meghosszabbítható tartózkodási engedélyhez hozzájutni: a befektetési jegy 250 ezer euróba (nagyjából 100 millió forint) kerül, és az MNB által nyilvántartásba vett, magyar ingatlanalaptól lehet hozzájutni. A másik mód az „adomány”. Aki ezt választja, annak egymillió eurót kell felajánlania oktatási, kulturális célokra, és máris költözhet az egész családjával együtt. Ezek az összegek a magyar pénztárcához mérve természetesen óriásiak, ám ázsiai viszonylatban százezres, ha nem milliós létszámban könnyedén teljesíthetőek lehetnek.
Ráadásul öt év elteltével visszatérítik a befizetett 250 ezer eurót, és továbbra is megtartható az állandó magyarországi lakcím, az állandó lakos státusz sem változik.
Tíz év után az engedélyt akkor lehet meghosszabbítani további tíz évre, ha lejártakor ismét teljesülnek a megszerzés feltételei – vagyis újra be kell fizetni a 250 ezer eurót, vagy az adományt.
Állampolgárságot is szerezhetnek
A weboldalon egy összehasonlítás is látható. Ebből kiderül, hogy a görög, lett, olasz és a spanyol aranyvízumhoz képest a magyar konstrukció valóban sokkal kedvezőbb feltételeket nyújt a migrálni vágyó családoknak. A jelentkezési folyamat Magyarországon alig két-három hónapot vesz igénybe, és a gazdasági migráns akár állandó letelepedési engedélyhez és magyar állampolgársághoz is juthat – könnyebben, mint a görögöknél vagy Lettországban, ahol ez igen nehéz a megjegyzés szerint.
A programban résztvevők ugyanis három év magyarországi tartózkodás után állandó tartózkodási engedélyt kaphatnak, további nyolc év után állampolgárságra is jogosultak.
A beszédes nevű Immigrant Invests több szempontot is kiemel ajánlatában. Ilyenek az alacsony adókulcsok vagy a magas szintű oktatás, melyet a gazdasági migránsok is élvezhetnek.
A kínaiak a spájzban vannak
Miközben a kormány a kommunikációjában egy évtizede nagyon ellene van a migrációnak, a valóságban az elmúlt években elképesztő mértékben növekedett a hazánkba érkező ázsiaiak létszáma. Közülük is a kínai közösség a legnagyobb, amely már nemcsak Budapesten, de vidéken is egyre nagyobb létszámban van jelen.
Egy 2025-ös adat szerint mintegy 25 ezer kínai él Magyarországon, ám sokan ennél jóval magasabbra teszik valódi létszámukat.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy miközben 2019-ben nagyjából 51 ezer vendégmunkás dolgozott Magyarországon, addig 2023-ban már 81 ezren voltak – főleg a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indiából érkeztek. A Telex 2023-as cikke szerint ez a növekedés egyébként egybevág a kormány szándékaival is, amely tudatosan tárta ki kapukat az ázsiai vendégmunkások előtt.
Számukat illetően egyelőre pontos adat nem ismert, 2024-ben még 65 ezer, 2025-ben pedig 35 ezer új vendégmunkás érkezhetett a kvóták alapján Magyarországra. Az idei évben szintén 35 ezer új kvótát engedélyezett a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Megint a Mi Hazánk programjával kampányol a Tisza
A Mi Hazánk Lantos János vezetésével a kezdetektől fogva küzd nemcsak az illegális, de a gazdasági migráció ellen is. A nemzeti ellenzéki párt régóta kiemelten tiltakozik a vendégmunkások beáramlása ellen. Ezt a tematikát igyekszik a Tisza Párt „lenyúlni” akkor, amikor azt mondják, hatalomra kerülésük után nem engedik majd az Európai Unión kívülről érkező nem magyar vendégmunkások foglalkoztatását. A kormány erre ezúttal is hasonlóan reagált, mint amikor a Mi Hazánk követeli ezt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanis Debrecenben, a Médiacentrum Debrecen HírPONT című műsorában a Tisza bejelentésére reagálva leszögezte, hogy „ez egy nagyon veszélyes, demagóg, buta javaslat”. A kormánypárti politikus szerint aki ilyesmit állít, vagyis hogy nem engedné újabb vendégmunkások behozatalát, annak fogalma sincs, hogyan működik a gazdaság, hogyan működnek Magyarországon a gyárak.
Szijjártó szerint „ha ezeket a külföldi vendégmunkásokat, akik ideiglenesen vannak Magyarországon, elküldjük, az gyárbezárásokhoz, ezáltal több ezer magyar ember munkahelyének megszűnéséhez vezet”.
Történelmi példák jelzik a bajt
A miniszter válasza pedig éppen azt igazolja, amelyre Lantos János többször felhívta a figyelmet az elmúlt időszakban: pontosan ugyanazok a folyamatok zajlanak ma Magyarországon, amelyek a nyugat-európai állapotok kialakulásához vezettek 50-60 évvel ezelőtt. Lantos egy 2025 májusában tartott sajtótájékoztatón mutatott rá, hogy az első, Németországba érkező török vendégmunkás alakulat alig tizenhét embert jelentett, akiket több csoport követett egy-két éves tartózkodási idővel.
„Ez nem bevándorlás, csak munkaerő-kölcsönzés időlegesen. (…) Nem bevándorlókat hívunk, hanem ideiglenes munkavállalókat” – mondta akkor Ludwig Erhard, aki 1963 és 1966 között volt német kancellár.
Az eredményt látjuk, ma hárommilliónál is több török él Németországban. Kérdés, hogyan alakul Magyarország jövője ennek tudatában, az viszont a fentiek tükrében már most elképzelhető, hogy 2026 márciusában egy kínai befektető nyomdájában készült plakátot tesz ki egy filippínó vendégmunkás, amin az áll majd: a Fidesz megállítja a bevándorlást…
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
