4.3 C
Budapest
2021. április 15., csütörtök
Magyar Jelen
Kiemelt Környezetvédelem

Brüsszelnek a teherhajók fontosabbak, mint a Duna élővilága

Az EU szeretné, ha a nagy teherszállító hajók többet közlekedhetnének a Dunán, amihez az kell, hogy 2,7 méter méllyé tegyék hazánkban a folyót. A beruházás után a 25 deciméteres merülésű, 1300-1600 tonna hordképességű hajók évi 300 napon át tudnának közlekedni a folyón – írja az Átlátszó.

Mivel jogszabály rendelkezik a nyilvánosság tájékoztatásáról, véleménynyilvánításának biztosításáról, ezért a Duna hajózhatóságának javítása érdekében kidolgozott tanulmányokat 2021. március 3-ig a lakosság is vélelmezheti. Ezt követően az érintett civil szervezetekkel, önkormányzatokkal és szakhatóságokkal terveznek egyeztetni az ügyben.

A nyilvánosság tájékoztatása online eddig mindössze egy NIF által szétküldött sajtóközleményből áll, mely meg sem említi, hogy konkrétan milyen természetkárosításra lehet számítani.

Egy link vezet a vizsgálatról szóló dokumentumokhoz, ahol az almappák között lehet rátalálni a „közérthető összefoglalókra”, az egyik 50, a másik pedig 260 oldalas, ezekből kell kibogarászniuk az érdeklődőknek a környezeti hatásokat – vette észre a lap.

Az EU szerint a nagyobb jobb

Az EU meglehetősen elégedetlen hazánkkal, amiért nem teljesítettük sem az AGN Egyezményben, sem a 2013-as új Duna Bizottsági ajánlásban foglaltakat, éppen ezért az Unió több ponton is sürgeti Magyarországot, hogy a nagyobb teherhajók többet közlekedhessenek a Duna magyarországi szakaszán.

Az EU 2011-es közlekedéspolitikai fehér könyvének az elvárásai között szerepel, hogy 2030-re a 300 kilométernél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30 százalékát, 2050-re pedig 50 százalékát más közlekedési módoknak, például a vasúti vagy a vízi közlekedésnek kell átvállalnia.

Ezzel csak az a probléma, hogy a magyar szakaszon számos hajózási probléma vár megoldásra. Példának okáért szűkületek, gázlók nehezíti a mélyebb merülésű áruszállító hajók közlekedését. Több helyen a meder kotrására, további folyószabályozási műtárgyak beépítésére lenne szükség.

Egyszer már megbukott a javaslat

A tervezés már 2005-ben megkezdődött. Ekkor került fel az EU kiemelt közlekedési útvonalai közé a Duna magyarországi szakasza. Az Unió akkor előírta, hogy a folyót a teherhajók számára is használhatóvá kell tenni. A tervek szerint ennek a folyamatnak 2014-ig be kellett volna fejeződnie, azonban a súlyos környezetvédelmi aggályok miatt ez végül nem valósult meg.

A beruházás ellen akkoriban a WWF Magyarország is felemelte a hangját, 2011-ben a zöldhatóság több, már jogerős környezetvédelmi engedélyt visszavont.

A WWF akkori bírálata szerint a medermélyítésekkel az unió csak a nagy hajózási vállalatok lobbistáinak próbál kedvezni.

A szervezet szerint tönkretehetik a Duna-menti természeti értékeket a folyószabályozási munkák, sokan úgy gondolták, hogy “nem a folyót kell a hajókhoz igazítani, hanem a hajókat a folyóhoz”.

Súlyos környezetkárosítás

Felmérések szerint az északon fekvő Szob falu és a Déli országhatár közötti szakaszon legalább 31 helyszínen, összességében közel 52 kilométeren kell a hajózhatóság javítása érdekében beavatkozni. Ezzel viszont az a probléma, hogy

a mederkotrás védett fajokat, és Natura 2000 területeket érint.

Leginkább a vízi gerinctelen, a hal és a madárfajok kerülhetnek veszélybe. Ezen kívül a beruházás miatt több faj élőhelyének a jellege is megváltozik, ami már nem lesz alkalmas szaporodó, táplálkozó, vagy fészkelő helynek.

A mederben élő lassú mozgású fajoknak esélyük sincs elmenekülni a kotrógépek kanalától. Az érintett területeken az üledékkel együtt az itt található vízi puhatestűek egyedeinek várhatóan több mint 80-90%-a időlegesen kikerül a mederből, vagy fizikailag sérül és elpusztul.

Az érintett fajok közül a Fagotia daudebartii acicularis és a Theodoxus transversalis Magyarországon és a Kárpát-medencében őshonos és természetvédelmi szempontból védett, értékes faj.

A rákokra, egyes szitakötőfajokra, védett vízicsigafajokra, egyes halfajokra is hasonló sors vár.

A ligeterdők letarolása pedig a madarak fészkelőhelyeit veszélyezteti. A projekt a Duna mentén 58 olyan vízbázist érint, melyből 26 távlati, és 32 jelenleg is üzemel.

A Duna-menti parti szűrésű vízbázisokból kinyert felszín alatti víz az ország lakosságának majdnem 40 százalékát látja el. A beruházás az emberekre is kihathat, ugyanis az ivóvízbázisokat is beszennyezhetik a hajók.

Ez azonban a jelek szerint teljesen hidegen hagyja az Európai Uniót, hiszen első a profit.

Fotó: Youtube

További híreink

Orbán: Nincs nyitás, amíg nem javul a helyzet

Gabay Dorka

Pozitív fordulat: mégis lesz idén nyáron Magyar Sziget

Kemény János

Összetörték a szárnyát és fiókáival kidobták egy zsákban a 2020-as év madarát (Videó)

Szabó Norbert

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben