A Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében Csillag és kereszt – 100 éves a Magyar Érdemrend címmel május 11-én nyílt meg az a kiállítás, melyen a látogatók több mint 70 rendi jelvényt tekinthetnek meg. A kiállított anyagok a Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből, illetve magángyűjtök kölcsönzött anyagaiból álltak össze. A kamaratárlat kurátorai Pallos Lajos és Sallay Gergely voltak, jelen interjúnk elkészítéséhez utóbbi, a Hadtörténeti Múzeum muzeológusa állt rendelkezésünkre. (Aki mélyebben el akar merülni a témában, az a kiállításhoz kapcsolódó – megvásárolható – múzeumi kiadványban rengeteg érdekességet, információt is olvashat a kitüntetésről.)
– Először kérem, röviden foglalja össze ennek a száz évnek a történetét a kitüntetés szemszögéből.
– Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával egyidejűleg az addigi kitüntetések adományozása is megszűnt, hiszen teljesen új államok jöttek létre. Szüksége volt tehát Magyarországnak is olyan adományozható kitüntetésekre, melyek mind hazai, mind nemzetközi szinten kifejezték a mindenkori kormányzat elismerését. Ezek egyik legmagasabbika az az 1922-es (ténylegesen csak 1923-ban tették közzé az alapszabályát) alapítású – most százéves – kitüntetés, mely ez idő alatt a politikai változások következtében meglehetősen kalandos utat járt be.
Kezdetben a neve még Magyar Érdemkereszt volt, ennek az elnevezésnek az volt az oka, hogy érdemrendet csak uralkodó alapíthatott, a kormányzóvá kinevezett Horthy pedig nem akarta sem az uralkodóhoz hű belpolitikai körök sem a környező országok érzékenységét próbára tenni. Később – 1935-ben – már úgy érezte Horthy, hogy annyira megszilárdult a hatalma, hogy már átnevezhette, ekkortól Magyar Érdemrend lett a kitüntetés neve. Az elnevezéstől függetlenül azonban mindig – kinézetében, fokozataiban, adományozási gyakorlatában – érdemrendként funkcionált, azt a célt szolgálva, hogy a legmagasabb szintű állami elismerésként töltse be hivatását.
Ha időrendben haladunk, akkor a legfontosabb dátumokat érdemes kiemelni. 1945-ben megszűnt a Magyar Királyság, s ezzel együtt a Magyar Érdemrend is nagy változásokon ment át, hivatalosan nem, de gyakorlatilag megszűnt létezni.
1946 februárjában kikiáltották a köztársaságot, ekkor némi külalakváltozással – például eltűnt középről a hármashalom, amit egy trikolor pajzs váltott fel – de azonos jelleggel újraéled, ekkortól már Magyar Köztársasági Érdemrend lett a neve.
1949-ben újabb politikai fordulat jött, megváltozott az államforma – népköztársaság lettünk – a kitüntetést is átnevezték Magyar Népköztársasági Érdemrendre. Ekkor a külalakjában is gyökeres változás állt be, alakja ötágú csillag lett, közepét pedig a Rákosi címer díszítette. 1950 tavaszától már nem is lehetett viselni az előzőleg kapott ilyen kitüntetéseket, azoknak a korábbi díjazottaknak – már akit nem végeztek ki, nem menekült el az országból, vagy éppen nem ült börtönben – be kellett cserélniük a korábban kapottakat erre az új kinézetűre.
1953-ban már ez a többfokozatú forma is megszűnt létezni, helyette – teljesen szovjet mintára – bevezették az egyfokozatú, Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést. Ezzel megszűnt az az évszázados hagyomány, hogy egy kitüntetés vállszalagon, nyakszalagon, mellen is viselhető, illetve hogy különböző fokozatai lehetnek.
1989-ben ismét változott az államformánk, s ezzel a kitüntetéseink rendszere is. Az 1991-es kitüntetési törvény újra megalapította legrangosabb, legmagasabb kitüntetésként a Magyar Köztársasági Érdemrendet, aminek deklaráltan is az 1946-beli kitüntetés volt a jogelődje.
Egészen 2011-ig ez volt a legmagasabb állami kitüntetésünk, ekkor ismét új neve lett – mivel köztársaságból Magyarország lettünk – a Magyar Érdemrend. Ugyanebben az évben elvesztette vezető helyét a kitüntetések között, mert ekkor került felújításra a Szent István Rend illetve létrehozták a Magyar Becsületrendet, s mindkettőt rang szerint a Magyar Érdemrend elé sorolják.
fotó: Illés Gábor
– Ki kaphatta meg a Horthy-korban ezt a kitüntetést?
– Az elsődleges cél a külföldi diplomáciai kapcsolattartásban való szerepe volt, magasabb fokozatait külföldiek tekintetében államfőknek, magas beosztású tisztségviselőknek, követeknek, nagyköveteknek adományozták, hazai vonatkozásban pedig elsősorban – rangsor szerint – állami, egyházi, katonai vezetőket tüntettek ki vele, sőt művészeti, sport, vagy tudományos tevékenységgel is ki lehetett érdemelni. Érdekességként a legmagasabb fokozat, a nagykereszt első díjazottja 1924-ben gróf Bethlen István miniszterelnök volt.
A Horthy korszakban elenyésző számban voltak a női díjazottak, viszont Vilma holland királynő megkapta a legmagasabb kitüntetési fokozatot – a nagykeresztet – igaz ezzel nem, mint nőt, hanem mint a holland uralkodót tüntették ki.
– Említette a kitüntetési fokozatokat, kérem, vegyük ezeket sorba.
– Kezdeti időszakban – 1939-ig – az alábbi besorolások voltak, amik aztán az idők folyamán változtak. A legmagasabbat, a nagykeresztet – vállszalagos kitüntetés, csillaggal együtt – államfők, miniszterelnökök, egyházi méltóságok kaphatták.
Következő az I. osztály – szintén vállszalagos, de más szalagszínnel, és ugyancsak csillaggal – minisztereknek, tábornokoknak, főpapoknak járhatott.
Ezután Jött a II. osztály – csillaggal vagy csillag nélkül – majd a III. osztály, a IV. osztály, és végül az V. osztály. A kitüntetések egyébként nem jártak semmiféle pénzjutalommal – ez már a szocialista idők hozadéka volt – viszont nyilván dicsőséget jelentett egy ilyet viselni a díjazott számára.
Megjegyzendő, hogy ez egy általános – polgári és katonai egyaránt – kitüntetés volt békeidőben, de 1939 tavaszán Horthy létrehozta a Magyar Érdemrenden belül a hadi kitüntetéseket. Ez azt jelentette, hogy megváltozott a külalakja, például akit kifejezetten harctéri hősiességért jutalmaztak, az a kardékítményes változatot kapta meg.
Szintén ebben az évben egy másik nagy változás is bekövetkezett Horthy létrehozta a Rendi láncot, ami a legextrább fokozatot jelentette. Ezt a nagykereszthez lehetett külön adományozni, csak államfők, uralkodók kaphatták, s összesen hat ilyet – a bolgár cárnak, a svéd és dán királynak, a jugoszláv régens hercegnek, a finn köztársasági elnöknek és Franco spanyol államfőnek – adtak át.
– Ebben az időszakban fő szövetségesünk a német III. birodalom és a fasiszta Olaszország volt. Ezek az államok miért maradtak ki?
– Ennek érdekes, de egyszerű oka volt, Hitler vezér és kancellár senkitől nem fogadott el kitüntetést, helyette mindig Németország magas rangú tisztségviselői, Göring és Ribbentrop kapták azokat. De mivel ők mégsem voltak államfők vagy uralkodók – bár Göring birtokosa volt a legmagasabb nagykereszt fokozat hadiszalagos, kardos változatának, amit 50. születésnapján kapott – rendi láncot nyilván nem kaphattak.
Az olasz király – tudós numizmatikusként – a kifejezetten művészeti és tudományos munkásságért odaítélt Magyar Corvin kitüntetéseknek egy egyedi változatát kapta meg 1940-ben: a Magyar Corvin Lánc aranycsillaggal ékesített aranyjelvényét, de emellett, hogy a Magyar Érdemkereszt nagykeresztjének is tulajdonosa volt. Mussolini még 1925-ben megkapta a nagykeresztet, de ő sem kaphatott magasabb fokozatot, hiszen nem volt uralkodó.
fotó: Illés Gábor
– Megismertük a Magyar Érdemrend száz évét, de általánosságokban mit kell tudni a kitüntetésekről?
– A kitüntetésekkel foglalkozó tudomány a falerisztika. A kitüntetések adományozása egészen az ókori időkig vezethető vissza, ekkor a falerának nevezett, katonai kitüntetésként szolgáló fémkorongokat a mellen viselték, de érdekes módon például még lovakat is díszítettek velük.
A modern időket tekintve a kitüntetésekbe – mint gyűjtőfogalomba – beletartoznak legrangosabbakként az érdemrendek, ezután következnek a – valami rendkívüli cselekedet vagy munkásság után járó – egyéb kitüntetések, majd a szolgálati érmek, emlékérmek, stb. amiket gyakorlatilag egy bizonyos eltöltött idő után vagy bizonyos eseményekben való részvétel nyomán bárki automatikusan megkaphat.
Érdemrendeket általában az uralkodó adományozott, a Magyar Érdemrend esetében Horthy Miklós kormányzóként volt az adományozó. Néhány alacsonyabb rangú kitüntetést – például a haderő kötelékében, leadott jogkörben – más magas rangú személyek is adományozhattak. A kitüntetések odaítélése az érdemek mértékétől és a rendfokozattól függően történt.
Napjainkban a köztársasági elnök az adományozó, s egy–egy évben csak meghatározott számú Magyar Érdemrend adható át az egyes fokozatokból. Újdonság még, hogy – magyar díjazott esetén – a díjazottnak előzetesen nyilatkozata kell arról, hogy ha neki ítélik, akkor át is veszi ezt a magas kitüntetést. De nem csak adni lehet, mert ha valaki méltatlanná válik rá, akkor a kitüntetés vissza is vonható.
– Hogyan viselik a kitüntetéseket a díjazottak?
– Általában nem egy nagy csillaggal vagy kereszttel a mellükön járnak a kitüntetettek, hanem egy jelzés értékű miniatűrt – például gomblyukjelvényt – viselnek, ami utal rá, milyen kitüntetés birtokosai.
A hadseregben pedig létezik egy színkódot tartalmazó szalagsáv – ezt a mellkason viselik – ami a kitüntetésre utal, a rajta lévő miniatűr pedig az adott kitüntetés fokozatára. Létezik egy viselési sorrend is, ebben egymás után először a belföldi, majd a külföldi kitüntetések sorakoznak.
Vannak azonban érdekességek a katonai kitüntetések viselésével kapcsolatban is. Az egyik legismertebb német háborús kitüntetés a Vaskereszt volt. Ennek II. osztályát például a zubbonya második gomblyukában viselte a kitüntetett, a lovagkereszt fokozatot viszont mindenki szalagon a nyakába akasztva hordta. A szovjet tábornokok – manapság pedig Észak-Koreában – viszont minden kitüntetés eredetijét hordták, így néha szinte alig látszott a zubbony anyaga a bal oldalukon.
Sokan és sokféle kitüntetést hordanak szerte a nagyvilágban, nekünk azonban elsősorban a sajátjainkra kell büszkének lennünk. Ezért is örömteli, hogy a Nemzeti Múzeum helyet adott, a két múzeum pedig – magángyűjtőket is bevonva – olyan kiállítási anyagot tud bemutatni, ami méltón szemlélteti ennek a százéves, de ma is értéket jelentő rangos kitüntetésnek a múltját, életszakaszait, fokozatait és talán – mivel ma is adományozható – reménybeli jövőjét is.
Tölgyesi Tibor
Kiemelt képünkön: Sallay Gergely. Fotó: Illés Gábor
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
