2.1 C
Budapest
2021. november 30., kedd
Magyar Jelen
Hírek Kiemelt

Csomortányi István szerint állami szintre emelték Romániában a magyarellenességet, de lesz székely autonómia

Az elmúlt időszakban igencsak paprikássá vált a légkör Romániában, a különféle politikai pártok szinte egymással versengenek a magyarellenességben, legutóbb például bevezették a Trianon-emléknapot. Minden erdélyi magyar szervezet és párt ilyen légkörben kénytelen küzdeni alapvetői jogaiért. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke több alkalommal is igen markánsan reagált ezekre a támadásokra, és mindennek ellenére optimista, bízik a székely autonómiában, sőt, állítja Romániában előbb-utóbb megvalósul Erdély regionális autonómiája is. Ezekről és sok más egyébről beszélgettünk vele.

– Hatalmas felháborodást váltottak ki nemrégiben Klaus Johannis szavai, azóta pedig elfogadták a Trianon-emléknapot is, mit gondol erről?

TÖBB HELYÜTT ELMONDTUK, ÉS MOST MÁR KEREKEN EGY ÉVE TARTÓ FOLYAMATRÓL VAN SZÓ, HOGY ROMÁNIÁBAN, AHOGYAN A 90-ES ÉVEKBEN IS TÖRTÉNT, ÁLLAMI SZINTRE EMELTÉK A MAGYARELLENESSÉGET.

Sorozatban illeszkedik az úzvölgyi provokációtól kezdve minden, így az is, ami az utóbbi napokban történt. Természetesen minket, akik itt élünk, nem lepett meg, mert nincsenek illúzióink a bukaresti kormánypártokat illetően. Teljesen mindegy, hogy egy kormánypártról beszélünk-e, mert ugyanazt a nótát fújják a bukaresti román pártok. Amíg a Klaus Johannis-féle kijelentés egyértelműen a román liberálisok számlájára írható, a mostani trianoni “ünneptörvény” a román szocialisták javaslata nyomán vált valósággá.

– Tehát akkor ebben teljes a konszenzus.

Igen.

– Ha ez így lesz, hogy minden településen meg kell ünnepelni Trianont, ez alól nem lesznek kivételek a magyar többségű települések sem, adott esetben ez hogy képzelhető el? Teszem azt, egy székelyudvarhelyi polgármester és önkormányzat kap pénzt arra, hogy ilyen ünnepséget szervezzen?

Épp ellenkezőleg, ha jól értettem, az az elképzelés, hogy majd az önkormányzatokkal fizettetik meg. Bukarest ünnepeltet, de pénzt nem ad hozzá. De ez egyébként így van december 1-én is, és azért nem kell ettől különösebben megijedni, mert december 1-én sem ünnepelnek a magyar településeken, ugyanúgy, ahogy most június 4-én sem fognak. Maximum annyi történhet, hogy ezek az alkalmak is lehetőséget teremtenek arra, hogy a helyi román nacionalisták hőzöngjenek, ahogy Sepsiszentgyörgyön szokták csinálni minden év december 1-én. Most majd lesz ennek egy nyári változata is, tehát nem ez az érdekes benne, hanem a szimbolikája a felháborító. A 21. század elején a román politikai elit világossá tette, hogy semmilyen európai típusú történelmi megbékélés nem lehetséges, hanem mennek a maguk útján, építik a román nemzetállamot,

AMELYNEK AZ A LÉNYEGE, HOGY EGY VALLÁSÚ, EGY NEMZETISÉGŰ ÉS EGYNYELVŰ ÁLLAMOT KELL CSINÁLNI ROMÁNIÁBÓL. AZ ELMÚLT 100 ÉV MUNKÁJÁT FOLYTATJÁK.

– Mit gondol a nemrégiben zárult aláírásgyűjtésről, melyet a Székely Nemzeti Tanács indított? Az, hogy így felpörgött a végére, összefüggésbe hozható Johannis szavaival?

Ahogy a hajrában láttuk az emberei lelkiállapotát, ez Johannistól függetlenül is meglett volna. Az biztos, hogy a Johannis-féle nyilatkoztat rátett egy lapáttal. Adott a közös sikerünknek egy komolyabb élt. Azt gondolom, több aláírás jöhetett be ez miatt, de enélkül is sikeres lett volna. Nagy bajban is lennénk, ha egy ilyen típusú autonómia kezdeményezés csak Johannissal lehetne sikeres.

– Ez valóban siker, viszont további 4 EU-s tagországban nem volt kellően propagálva, így nem gyűltek össze megfelelő számban az aláírások. Például információink szerint a Mi Hazánk is felajánlotta segítségét, de nem kaptak választ, efféle szervezésbeli hiányosságok vezethettek végül arra, hogy nem lett teljes siker?

Azt azért ne felejtsük el, hogy az utolsó két hónapban például a Székely Nemzeti Tanács szervezői Romániát nem tudták elhagyni a járvány és a különböző korlátozások miatt. Ahogy Magyarországon és Erdélyben is az utolsó két hónapban volt a hajrá, ez valószínűleg így lett volna Európa más országaiban is. És azt is melléteszem gyorsan, a Székely Nemzeti Tanács sikere azért óriási siker, mert ezt a kezdeményezést anyagilag egyetlen ország sem támogatta. Valóban, az erdélyi magyar szervezetek és az anyaországi, illetve teljes kárpát-medencei civil szervezetek csak. Ha a papír alapú aláírások is beérkeznek, valószínűleg megközelítjük az egymillió 300 ezer aláírást. Ami azt hiszem, több, mint amit a Minority Safenek gyűjtöttek.

ATTÓL NEM KISEBB EZ AZ EREDMÉNY, HOGY AZ EURÓPAI UNIÓ HÉT TAGÁLLAMÁBAN NEM LETT MEG A KÜSZÖB.

Mert itt már nagyon kicsi számú aláírásról beszélünk. Az a nagy feladat, ha meglesz a hosszabbításra az engedmény, akkor ezeket a feladatokat oldjuk meg minél hamarabb. Nem hiszem, hogy a Székely Nemzeti Tanács tudott volna többet tenni, jól végezték a munkájukat.

– Egyébként a hosszabbítás már hivatalos?

A legjobb tudomásom szerint még nem. Érdekes kérdés, mert május 15-ét mondták erre, mint határidőt, engem még nem értesítettek.

– Az Erdélyi Magyar Néppárt 9 éve alakult, az akkori célokat hogy látja, immár majd egy évtized távlatából, hogyan sikerült megvalósítani, hogyan tekintenek a jövőbe?

A Néppárt megalakulásának egy óriási erdélyi elégedetlenség volt az oka, ezzel kapcsolatban nagy változás nem történt.

EGY ORSZÁGNYI MÉRETŰ KÖZÖSSÉGRŐL BESZÉLÜNK, ÉL KÖRÜL-BELÜL 1,2 MILLIÓ MAGYAR EMBER ERDÉLYBEN, NAGYJÁBÓL ANNYI, MINT ÉSZTORSZÁG LAKOSSÁGA.

Az nem működőképes, hogy egy ekkora közösségben egypártrendszerben létezik. Akármilyen jól is végezné, még ha jól is végezné a munkáját az RMDSZ, még akkor is léteznie kellene alternatívának, hát még olyan körülmények között, amikor azt gondoljuk, nem végzik jól a munkájukat. A számok mutatják, hogy lehetne jobban is dolgozni, ilyen körülmények között létjogosultsága van a pluralizmusnak Erdélyben. Ezzel az okkal vágtunk neki annak idején 2011-ben, azóta a Néppárt egyfajta generációváltáson ment keresztül. Hiszen az alapítóatyáknak csak egy kisebb része van benne a szervezet vezetésében, de azért itt vannak velünk, ezt is sikerrel vettük. A párt hála Istenek megújulófélben van, ez is egy óriási feladat volt. Ami a jövőt illeti, éppen az előbb említett problémák miatt másfajta magyar érdekképviseletre van szükség.

– Tehát egyértelműen őrségváltást szorgalmaznak az erdélyi magyar politikában?

Ha durván akarnék fogalmazni, azt mondhatnám, az RMDSZ-el a “neptuni-korszak” lezárult, tehát az, ahogyan a 90-es évek közepén az akkori RMDSZ vezetők egy része kiegyezett a román főhatalommal, ma már világos, hogy semmi jót nem hozott az erdélyi magyar közösségnek. Ez feljogosít minket arra, hogy tovább folytassuk a munkát.

– Az RMDSZ-el van azért valamiféle kapcsolatuk?

Formális és informális kapcsolat is van a két szervezet között. Ez azért azt hiszem, így normális. Bár nem mondanám túlságosan jónak a viszonyt. Nyilván, lehetne könnyebb is az életünk. Ennek a gyökere nagyon egyszerű, valójában az elmúlt 10 évben a hozzánk fűződő viszonyukban semmi nem változott. Továbbra is monopóliumépítés zajlik részükről, továbbra is él bennük az a törekvés, hogy egyetlen magyar politikai szervezet létezzen Erdélyben. És addig, amíg erről nem mondanak le, és nem ismerik el az erdélyi magyar közösségnek a jogát a pluralizmushoz, nyilván ez a viszony hűvösebb marad. De számunkra most már nem az RMDSZ a fő kihívás, hanem azok a román pártok, melyek elkezdenek magyarul kommunikálni, és az urbánus magyar lakosság irányába tetszetős üzeneteket fogalmaznak meg,

AMELY MIATT MOST MÁR 10 EZRES SZÁMBAN SZAVAZNAK MAGYAR EMBEREK ROMÁN PÁRTOKRA.

– Idei évben esedékesek választások is Romániában, ezekkel most mi a helyzet?

Az önkormányzati választásokat kellett volna megszervezni május végéig, június elejéig, tehát ezekben a hetekben. Ezt most bizonytalan időre eltolták. És év végén, decemberben kellene lennie a parlamenti választásoknak, de most arról sem lehet tudni, hogy mi lesz, Romániában egy biztos, hogy semmi sem biztos. Viszont van egy fontos siker, amit januárban sikerült elkönyvelnünk, jelesül, hogy a Néppárt és a Magyar Polgári Párt szövetséget kötött egymással.

A LÉTEZÉSÜNK ÓTA FENNÁLLÓ NAGYJÁBÓL HŰVÖS VISZONYT TELJESEN SIKERÜLT JÓ IRÁNYBA VINNI, ÉS LÉTREHOZTUK AZ ERDÉLYI MAGYAR SZÖVETSÉG NEVŰ KÖZÖS SZERVEZET.

Az a cél, ahogy az élet újraindul, akkor ezt a szövetséget politikai szövetségként bejegyezzük, ez egyfajta koalíciót jelent. Majd rögtön a választások után a két szervezetet szeretnénk egyesíteni is, így ezután Erdélyben az RMDSZ-el együtt két szervezet működne tovább. Furcsa ez, hogy egyszerre van meg a hajlandóság a pluralizmus és az egység felé, ez egy jellemző kisebbségi létből fakadó jelenség.

– Nemrégiben azt üzente: lassan mondom, hogy Bukarest is megértse, lesz székely autonómia. Mire alapozza ezt az optimizmust?

Ezt több dologra is lehet alapozni. Egyrészt, amiről mi magunk soha nem mondunk le, az soha nem válik lehetetlenné. Ha egy közösség kitartóan és következetesen küzd valamiért, az előbb-utóbb megvalósul. Persze, ez így önmagában eléggé kevés lenne. De van egy sokkal fontosabb és gyakorlatiasabb érvünk, hogy Románia ebben a formában működésképtelen.Amikor mi székely autonómiáról beszélünk, pénzügyi, közigazgatási autonómiáról, akkor valójában a románok óriási bajban vannak. Jelen állapotában ez az ország az 1967-es közigazgatási szabályok szerint létezik. Ez a Ceausescu-féle közigazgatási beosztás, ami teljesen idejétmúlt, amit záros határidőn belül meg kell változtatni, különben az ország csődbe jut. Igazából, mi, amikor az erdélyi, történelmi régiók visszaállításáról beszélünk, akkor nem csak magyar ügyről beszélünk, hanem egy közös erdélyi ügyről is, és tágabb értelemben ez közös román érdek is. Ugyanez a probléma fennáll Bukovinában, Dobrudzsában. Egyébként nem is Erdély a legelhanyagoltabb történelmi régiója Romániának, hanem Moldva, ahol a román nemzetállam az elmúlt 100 évben 1 kilométernyi autópályát sem volt képes építeni. Tehát egy országnyi terület, ahol egyetlen kilométer autópálya nincs. Emiatt biztosan lesznek változások és közigazgatási átszervezések, mikor ezek elindulnak, akkor kell résen lenni, hogy ezeket ne úgy hajtsák végre, hogy nekünk rossz legyen. Mert ráadásul ezeknek az átszervezéseknek az irányai is mind abba az irányba mutatnak, hogy egy székelyföldnyi méterű egységekbe szervezzék az országot.

(fotó: itthon.transindex.ro)

További híreink

A Mi Hazánk adómentességet kér a kisvállalkozások számára a lezárások idején

Kemény János

A nagy Youtube botrány!

Kemény János

Politikusbűnöző mellé állt a Jobbik, a Momentum és az LMP is (frissítve – videó)

Faragó Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben