Úgy tűnik, valóban egyre komolyabbá válik a helyzet és Montenegró nem akarja félvállról venni.
Katonákat küld Montenegró a Szerbiával, a Koszovóval, valamint az Albániával közös határára, hogy megállítsa az egyre növekvő migrációs nyomást – jelentette a podgoricai sajtó pénteken.
A hivatalos adatok szerint idén legalább nyolcezer migráns haladt át a kis Adria-parti országon a Közel-Keletről és Afrikából az Európai Unió országaiba tartva, ez kétszerese az egy évvel korábbi adatoknak. Az illegális bevándorlás megfékezése érdekében a jövő héttől a montenegrói katonaság is segíti a határőrség és a rendőrség munkáját – jelentette be a védelmi és biztonsági tanács pénteken.
A migránsválság 2015-ben tetőzött, amikor a becslések szerint több mint egymillió illegális bevándorló haladt át a nyugat-balkáni útvonalon. Ezt az útvonalat 2016 márciusában lezárták, a migránsok azonban továbbra is érkeznek a térségbe.
Montenegrót mindeddig nem sújtotta komolyan a válság, az illegális bevándorlók inkább Szerbián keresztül igyekeztek eljutni a gazdag nyugat-európai országokba, tavaly óta azonban Görögországon és Albánián át Montenegróba is egyre több migráns lép be. A montenegrói rendőrség adatai szerint idén öt embercsempész bandát számoltak fel, és 51 feltételezett embercsempészt fogtak el.
Érdekességképpen, a 2011-es népszámlálás alkalmával így festett az ország:
Montenegró legnagyobb számú nemzetisége a montenegrói: 278 865 fő, az ország lakosságának mintegy 45%-a. Ezenkívül jelentős a szerb (178 110 fő, 30%), a bosnyák (53 605 fő, 8,65%), az albán (30 439 fő, 4,91%) kisebbség. A horvátok 1%-ot tesznek ki, további 1,1% roma. A romák némelyike egyiptominak vallja magát, mivel az ország elmaradott részein sokan még mindig hisznek abban a középkori elképzelésben, hogy a cigányság Egyiptomból ered. Az országban 337 magyar is él.
A montenegrói emberek 72%-a ortodox vallású, 18% muszlim, 3,44% római katolikus, 1%-a ateista.
A lakosság 42,88%-a a szerb, 36,97%-a a montenegrói, 5,27%-a az albán és 5,33%-a a bosnyák nyelvet tartja anyanyelvének. Az ország nemzeti nyelvének ugyan a montenegróit nevezi meg alkotmányában, de számos magát montenegrói nemzetiségűnek valló személy szerbnek tekinti az anyanyelvét. Ráadásul a montenegróit elég kérdéses ténylegesen külön nyelvnek venni, hisz kevés különbség van közte és a szerb között.
(MTI nyomán)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
